A kevesebb néha több

Így van ez az önéletrajzok esetén is. Manapság az angol önéletrajzok mintájára kérik számos helyen benyújtani az önéletrajzokat. Természetesen angol cégeknél ez magától értetődő. A mai trend az önéletrajzok terén a következő: tömören, de velősen fogalmazzuk meg mindazt, ami miatt szeretnénk, hogy minket válasszanak.

Ökölszabály: egy oldalas motivációs levél, egy oldalas önéletrajz – nem több. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor egy vezetői pozíciót pályázunk meg, valamint azok az esetek, amikor sok munkatapasztalattal rendelkezünk, amelyek a betölteni kívánt munkakör esetén mind relevánsak.

A betűméret ne legyen semmilyen esetben sem 10pt-nél kisebb.

Ne féljünk kihagyni dolgokat – nem minden iskolai végzettség vagy munkatapasztalat növelné számottevően esélyünket a felvétel elnyerésére. Ennél fontosabb viszont, hogy feltüntessük azokat a képesítéseket, tapasztalatokat, amelyek a munkáltató számára megmutatják a tényleges kvalifikációnkat. Tegye csak fel magának a kérdést: mi az, ami az aktuális megpályázott munka szempontjából releváns? A szakmai tapasztalatokat azonban nem szabad lehagyni.

Különösen az USA-ban vannak olyan adatok, amelyeket nem száműzni szokás az önéletrajzból: fotót nem szokás csatolni, a születésnapot és a családi állapotot is mellőzni kell az önéletrajzból. Az önéletrajz végéről lehagyhatjuk a dátumot és aláírást is.

Ezek helyett az önéletrajz a következő személyes adatokkal kezdődik: név, lakcím, telefonszám és e-mail cím.

Figyelem: az ékezeteket mellőzni kell!

Ezután következik az összefoglaló kompetenciaprofil, amelyben a személyes tulajdonságainkat, tapasztalatainkat, képességeinket és sikereinket mutatjuk fel. Ezek folyó szövegként, de pontokba szedve is szerepelhetnek. Érdemes feltüntetni azokat a gondolatokat is, amelyek a következőkre adnak választ:

  • Melyik pozíció érdekli a leginkább?
  • Mennyire fontos Önnek az előrelépés?
  • Mit vár el a cégtől?

Csak ezek után következnek a munkatapasztalatok.

Megjegyzés: A munkatapasztalatoknál az időbeni sorrendet mindig fordítva kell feltüntetni, azaz, az épp aktuális, vagy az utolsó foglalkozás kell, hogy az első helyen álljon. Minden pontnál fel kell tüntetni:

  • A vállalat, cég teljes nevét
  • A részleget, ahol foglalkoztatva volt
  • A pozíció pontos megnevezését
  • A betöltött pozíció időtartamát.

Az új trend: Egyre gyakrabban előfordul, hogy a dátumok, időtartamok egy jobb oldali blokkban helyezkednek el, nem pedig a bal oldalon, ahogy az megszokott.

Fontos továbbá, hogy a pályázó tüntesse fel azokat az elért sikereket, amelyeket az adott munkaviszonyban elkönyvelhetett magának. Ezt mind érdemes nagyobb horderejű igékkel megfogalmazni.

A munkatapasztalatok után a végzettségek következnek, ahol szintén fordított időbeni sorrendet érdemes alkalmazni: tehát például a főiskolai/egyetemi végzettség kerüljön előre, után a középiskola. Az általános iskolát nem is kell feltüntetni, hacsak nem egyedül általános iskolai végzettségünk van.

Megjegyzés: A továbbképzéseket, OKJ-s képzéseket, vagy egyéb képzéseket is érdemes feltüntetni.

A készségek, hobbik rovat a készségek és érdeklődések listáját tartalmazza. A készségekhez tartoznak a nyelv- és számítógépes ismeretek, az érdeklődési körök és szabadidős elfoglaltságok a hobbik rovatba kerüljenek.  

Legvégül pedig a referenciákra kerül sor, mivel a brit és amerikai cégek mindig szeretnék tudni, hogy ki tudja igazolni az Ön eddigi munkáját. Ebből az okból egy önéletrajz végére mindig érdemes egy referenciát csatolni: két személlyel, elérhetőséggel, akik készek arra, hogy Önről minden fontos információt átadjanak a megpályázott cégnek. Ezek lehetnek professzorok, mentorok, tanácsadók – de egy korábbi felettes is.

Szüksége van önéletrajzának angol nyelvű változatára?

Szívesen segítünk abban, hogy idegen nyelvre fordított önéletrajza meghozza a várva várt sikert.

Okiratok fordítása

Az okiratok, okmányok hitelesített, illetve hivatalos fordításánál a leggyakoribb hibák közé tartozik a család-, keresztnevek és a helynevek helytelen írásmódja. Nem ritkán fordul elő, hogy például egy személyi igazolvány fordításánál a személy nevéből egy betű kimarad, vagy több betű felcserélődik. Példának okáért „Gipsz Marianna – Gipsz Mariann”, de idegen nyelvekről magyarra történő fordítás esetén ezen hibák előfordulása gyakoribb. Ezek a hibák a hatóságokhoz kerülés után, az összehasonlításnál előjönnek, és ilyenkor a fordítást visszadobják. 

Nehézségeket például az jelenthet, hogy a betűk kiejtése és olvasása a különböző nyelvekben más és más.

Ilyen hibák leginkább olyan neveknél fordul elő, amelyekhez a mi nyelvezetünk nem szokott hozzá. Ilyenek a cseh, szlovák és szlovén vezetéknevek például. (Hiába az topográfiai közelség.) Ennél nagyobb gondot okoz a nevek részeinek a megfelelő sorrendben való visszaadása más nyelvben. Ezen a területen a káosz uralkodik, ugyanis szinte minden nyelvnek meg van a maga szabálya erre a területre vonatkozóan.

A mi esetünk a „-né” asszonynévképző, amely egyik másik nyelvben sem létezik, mint olyan. Vagyis igen, de nem úgy, mint képző, tehát a feleségi státuszt nem úgy jelölik, mint mi, magyarok. Ez a vitatéma a fordítók és nyelvészek körében gyakran a felszínre kerül. Ezt a problémát sok fordítóiroda figyelmen kívül hagyja, és a saját megszokott rendszerében végzi ezeknek a fordítását, anélkül, hogy a célnyelv kultúráját figyelembe venné.

Ugyanez a helyzet a titulusokkal. A „Dr.” titulust például nem minden nyelv használja a név előtt.

Ha meg szeretné kímélni magát a mérgelődéstől, amiért a fordítást ilyen „apróság” miatt elutasítják, válasszon egy profi fordítóirodát, akik ezeket a szabályokat ismerik, és a nevek és helynevek fordítására nagy hangsúlyt fektet.

Az ilyen hibák sajnos nem ritkák, még a „vén rókák” is beleesnek ilyen hibákba olykor, de ezek a hibák odafigyeléssel kiküszöbölhetők.

Nem árt, az ilyen felesleges körök futásának elkerülése érdekében, a fordítás áttekintése, mielőtt leadja a hatóságoknál. Ugyanis a fordítók is emberek, ők sem tévedhetetlenek.

Egzotikus szavak egzotikus szituációkhoz

Tudja, hány nyelv létezik a világon? A válasz meghökkentő lehet. Az evolúciós antropológiával foglalkozó lipcsei Max-Planck Intézet nyelvkutatóinak becslései alapján a világon 6500-7000 különböző nyelv létezik. Ez bizony egy elképzelhetetlenül nagy szám, de ha visszatekintünk az emberiség történelmére, akkor látjuk, hogy az évezredek folyamán számtalan nyelv kihalt, és a korábbi korszakokban a nyelvi sokféleség rendkívül magas volt.

A szakértők úgy becsülik, hogy 10000 évvel ezelőtt ez a sokféleség 20000 nyelvre terjedt ki. Különböző okokat sorakoztatnak fel arra vonatkozólag, hogy mi okozhatta az idő múlásával a nyelvek ilyen súlyos kihalását. Természeti katasztrófák, kiűzetések és népirtások is hozzájárultak a nyelvek kipusztulásához, mivel akik ezeket a nyelveket beszélték, mind meghaltak ezen folyamatok következtében.

Viszont ezek mellett a globalizáció is hozzájárult a nyelvek kihalásához a maga módján, ugyanis sokan feladják saját kultúrájukat és nyelvüket is, hogy egy nemzetközi, nagyobb nyelvet megtanuljanak és ezáltal nagyobb területen, több emberrel megértessék magukat, valamint megértsék őket.

Szerencsére még mindannyiunk számára elérhető egynéhány nyelv, amelyek egyedülálló és csodaszép szavakat mutatnak fel. Vannak tanulmányok és cikkek, amelyekben olyan különleges, idegen nyelvű szavakat mutatnak be, amelyeket érdemes lenne akár a saját nyelvünkben is használni. Most 5 ilyen szót, illetve kifejezést szeretnénk bemutatni.

1. Shemomedjamo

Ez a csodaszépen kiejthető szó grúz eredetű és egy olyan szituációt ír le, amelyet mindannyian ismerünk. Ez a szituáció az, amikor evés közben jóllakottnak érezzük magunkat, viszont az étel íze miatt tovább eszünk. Hiába a szó szép csengése, a féktelen evés utáni hasfájáson ez mit sem segít.

2. Kuidaore

A japán nyelv valóban számtalan szép hangzású szóval rendelkezik, amelyek sokszor egy egész szituációt, érzést hordoznak, olyan érzést, amelyet más nyelv nem tud egy szóval megfogalmazni. A „Kuidaore” szó is egy, az étkezéssel kapcsolatos szituációt hordoz magában, mint a fent említett szó. Azt az állapotot írja le, amikor valaki a csődbe eszi magát. Bár ilyen szokatlan eset nem fordul elő túl gyakran, mégis olyan szituációról beszélünk, amelyet mindenki el tud képzelni. Mégis ki tagadja azt, hogy az evés nem tehet függővé?

3. Prozvonit

A következő szavunk a cseh nyelvből származik. Eme szó egy olyan szituációt ír le, amelyet mindenki átélt tinédzser korában, sőt felnőttként is ismerős lehet: csak addig tárcsázunk valakit, amíg egyet kicsöng, utalva ezzel arra, hogy hívjon minket vissza ő, azért, hogy spórolhassunk.

4. Jayus

A „Jayus” szó az indonéz nyelvből ered és nem csak egy szituációt ír le, hanem inkább egy tulajdonságot. Sok olyan ember létezik, aki különösen jó viccmesélésben, ami által különösen kedvelik a bulikban vagy családi összeröffenéseknél. Létezik azonban ennek az ellentéte is. Emberek, akiknek kicsit sincs a vérükben a viccmesélés, azaz nem tudnak elmondani egy viccet sem rendesen, mindig belegabalyodnak a mondatokba és minduntalan elölről kell kezdeniük a viccet. Ezekre az emberekre találták ki ezt a kifejezést, és jellemzi azt a körülményt is, amikor valaki azért nevet, mert a viccmesélő rosszul adja elő a viccet.

5. Mamihlapinatapa

Ennek a szónak nem csak a hangzása különleges, hanem a származása is. Ez a szó ugyanis a Yámana nyelvben létezik. A Yámane törzs egy etnikai csoport, amely a 20. század elejéig a dél-amerikai Tűzföldön éltek. A fehér telepesek a 20. század elején szinte teljesen kiirtották ezt a népcsoportot. A szó maga egy különlegesen szép állapotot ír le: 2 ember közötti szótlan pillantást, miközben mindketten vágynak valamire, viszont mindketten tartózkodnak attól, hogy céljukat érvényesítsék. Ez úgy hangozhat, mintha ezzel a két egymást szerető személy közötti viszonynak vége lenne, de a szó mindazonáltal valami varázslatos jelentést is hordoz magában.

Reméljük, hogy tanult egy pár hasznos szót a megfelelő szituációkra, és örömöt lelt eme pár sor tanulmányozásában. A továbbiakban is igyekszünk majd jó pár hasznos és érdekes szót bemutatni Önöknek, addig is, amennyiben érdekli Önöket a téma, a megfelelő könyvtárakban biztosan találnak ezzel kapcsolatban forrásokat.

Weboldalak fordítása – Kerüljük el a tipikus hibákat!

Egy weboldal fordítása, mivel egy weboldal tartalmának más országokkal és kultúrákkal is összhangban kell lennie, számos kihívást rejt magában. Viszont a végeredmény magáért beszél, természetesen csak akkor, ha a fordítás tökéletes. Ezúton szeretnénk bemutatni Önnek, hogy melyek a leggyakoribb problémák, amelyek felléphetnek mind a fordítások, mind a weboldalak lokalizációja során, ha a folyamat nem értelemszerűen kerül végrehajtásra.

Hely és elrendezés

Lehet, hogy hónapokig dolgozott weboldalának külalakján, felépítésén. Amint azonban weboldalát lefordították, szembetűnik Önnek, hogy több vagy kevesebb szó lesz bizonyos területeken, mint az eredetiben. Ez egy olyan probléma, amely weboldalának megjelenését elcsúfíthatja.

Példának okáért egy német nyelvre fordított szöveg több helyet igényel, mint a magyar, a legtöbb esetben. De ugyebár akadnak olyan nyelvek is, mint például a héber és arab, amelyben jobbról balra olvasnak, ilyen esetekben a külalakot nagyban meg kell változtatni annak érdekében, hogy az olvasó ugyanazt az élményt élje át, mint más anyanyelvű olvasók.

Rossz minőségű fordítás és lokalizálás

A legjobb esetben csak amatőrnek tekintik a weboldal külalakjának minősége miatt, viszont a legrosszabb esetben akár bosszantónak vagy sértőnek is hathat weboldala, ha fordítás után nem igazítja meg. Ha valakinek a hírneve leromlik, azt nagyon nehéz újból felépíteni. A gyakorlatban egy silány fordítás félrevezetheti az ügyfeleket azzal, hogy téves információt oszt meg, és ezzel kudarcot is vallhat az egész weboldal, ha nincs a célnyelven beszélő ügyfélszolgálati személy, aki ezeket a tévedéseket megmagyarázhatja.

A meggondolatlan spórolgatások vagy nem jól elkészített tervezetek gyakori következményei egy elégtelen lokalizációnak. Egy gépi fordítás vagy egy két nyelven beszélő dolgozó nem biztos, hogy jó megoldás weboldalak fordítására, lokalizációjára. Hiszen gondolja csak át: a lokalizáció nem csak a szavakra vonatkozik, hanem a weboldal külalakjára is.

Túl drága fordítási szolgáltatások

Az, aki egy rendezett, szép eredményt szeretne látni és a problémákat szeretné megoldani, az kénytelen ezt a munkát egy profi fordítónak adni. Ez mindenképp pozitív és logikus lépés a siker irányába. Amúgy is rengetegszer fizetnek cégek olyan szolgáltatásokért, amelyekre nincs is szükségük.

Érthető, hogy egy komplett weboldalra vonatkozó, különböző nyelvekre történő teljes körű fordítói szolgáltatás pénzügyileg valószínűleg nehezen lenyelhető pirula. Ezért ajánlunk mindig csak olyan szolgáltatást, amellyel Ön a munka végén nem jár rosszul és plusz költségeket sem kell fizetnie.

Nem elegendő technikai átalakítás

Kívülállónak ez a folyamat egyszerűnek tűnhet, azonban a műszaki csapat sokszor tölt heteket azzal, hogy a lefordított tartalmat átalakítsák, és azokat a problémákat kiküszöböljék, amelyek a sok nyelvre történő fordítás során keletkeztek. Ennek nem kellene így lennie. A fejlett technológiák, mint például Proxy-megoldások, API és a releváns Plug-In-ek bevetésével felmerülhet a kérdés Önben, hogy miért nem kezdte meg a folyamatot már korábban.

Egy vég nélküli folyamat

Bizonyára Ön is jól tudja, hogy weboldalának és annak tartalmának folyamatos aktualizálása nélkülözhetetlen. Ugyanez érvényes a lefordított weboldalakra, termékekre, képekre és a nemzetközi weboldalak szezonális információira. A nyelv, a felkeresett helyszínek és trendek folyamatosan változnak, így hát a külföldi piac kapcsán is naprakésznek kell lennie weboldalának.

Az általános tévhit: Fordítás? Ugyan minek, anélkül is menni fog!

Néhány szolgáltató valóban azt gondolja, hogy megkerülheti ezt a témát. Tény, hogy a mai globális piactér jelenlétében nem indulhat ki senki abból, hogy célcsoportorientált lokalizáció nélkül is nyer majd ügyfeleket.

Egy újabb tanulmány szerint a felhasználók 75 %-a előnyben részesíti azokat a weboldalakat, ahol anyanyelven látja a megvásárolni kívánt termékeket, és a felhasználók több, mint fele csak olyan weboldalakról rendel, ahol a termékekről talál anyanyelvének megfelelő információt is. Ennél jobb érveket nem is hozhatnánk fel.

5 mítosz a fordítással kapcsolatban

A fordítás témájában akad egynéhány mítosz. Nyaralás alkalmával az ember azt hiszi, hogy egy pár idegen nyelvű szó elég ahhoz, hogy megértsen másokat és megértesse magát másokkal.

Szóval a fordítás nem lehet olyan nehéz. Igen, a szemtől szembeni beszélgetések alkalmával a kiejtett szavakhoz még hozzájárul a mimika és a gesztikuláció a megértés megsegítéséhez. Nyaralás alkalmával az ember csak egyszerű, hétköznapi tevékenységeket végez: rendel az étteremben, szobát foglal le, vagy bevásárol. A turisták ilyesfajta igényeikhez a hazaiak már hozzászoktak.

Viszont minél pontosabban szeretnénk magunkat kifejezni egy adott nyelven, annál inkább el kell sajátítani azon nyelv sajátosságait.

1. Mítosz: a két nyelven felnőtt személyek remek fordítók

Gyakran az a tudat van az emberekben, hogy a két nyelven felnőtt személyek tökéletesen tudnak fordítani is, és aki kiutazik több évre külföldre, az ottani nyelvet pár év alatt tökéletesen elsajátítja. Tényleg igaz ez?

Viszont egy nyelvészeti képzést az adott idegen nyelven elvégezni teljesen más tészta, mint egy idegen nyelvet hétköznapi szinten beszélni, mivel mindkét esetben más a követelmény. A valódi apró eltéréseket csak az írott nyelvben vesszük észre. Ezért is tartják művészeknek az írókat, mivel a szavak tökéletes felhasználása és az azokkal való bánás nem mindenkinek az asztala. Ugyanez vonatkozik a fordításra is.

2. Mítosz: fordítás VS. szakfordítás – tényleg minimális a különbség?

Egy hétköznapi fordításhoz elegendő a nyelvet jól ismerni. Egy jó példával lehet szemléltetni a különbséget: ha én az angol „building” szót le szeretném fordítani magyarra, az „épület” szót használnám. Ez mind szép és jó. Viszont, hogy hívná ezt az angol szót egy nyelvész szakon tanult szakfordító, aki mellesleg építészként is dolgozik? Az „épület” szót ő teljesen más szemszögből látja: ő gondol a felépítésre, az állapotra, a létesítés idejére, milyen építészeti korszakban épült, ezáltal az épület stílusára is, és a többi. Egy laikus ezekre nem feltétlenül gondol a fordítás során, amely olykor hibákhoz vezethet.

Pont ezek a finomságok a meghatározók a fordítás során, a szavak megfelelő kiválasztása javítja a megértést és hozzájárul a tökéletes összképhez.

Ezen finomságokat csak a szakfordító ismeri.

3. Mítosz: Ki tudja egy fordítás minőségét értékelni?

Egy fordítás minőségének megítélése nagyon nehéz. Gyakran egy második fordítót vagy egy fordítóirodát bíznak meg azzal, hogy találjon egy harmadik személyt, aki a lehetséges hibákat megleli, képet adva ezáltal a fordítás minőségéről.

A fordítás minősége függ továbbá a forrásszöveg minőségétől, a hivatkozási anyagtól, a fordító képesítésétől és a célközönségtől is. A hatósági és jogi szövegek fordításánál a fordító inkább ragaszkodik az eredeti szöveghez, ami által a célszöveg igényes és érthető, viszont nehéz marad. Ebből kifolyólag számos hivatal weboldalán van lehetőség „egyszerűsített nyelv”-re váltani. 

Mivel minden szakfordítónak meg van a maga speciális vonalvezetése, preferenciája, képesítése és stílusa, a fordítások között számos különbség létrejöhet. Fontosabb a lényeget pontosan visszaadni, és a szöveget értelmessé tenni, mint minden szót szó szerint lefordítani.

Tehát egy fordítás minőségének elbírálásához az ellenőrző személynek bele kell dolgoznia magát a szövegbe, át kell tanulmányoznia a forrásszöveget és még a referenciaszövegeket is el kell olvasnia. Amint tudja az ellenőrző személy, hogy a megbízó mekkora szabadságot engedett a szöveg fordítására, meg tudja becsülni, hogy a célszöveg szorosan kapcsolódik-e a forrásszöveghez, vagy szabad fordítást végzett-e a fordító.

Ezekkel a tapasztalatokkal és a távolsággal, amely az ellenőrző személy és a fordítás között mindig fennáll, szintén megbecsülhető, hogy a fordítás stimmel-e. Ez az ellenőrző olvasás gyakran ugyanolyan időigényes, mint maga a fordítás.

Mikor tökéletes a fordítás?

Akkor tökéletes a fordítás, ha nem látszik rajta, hogy fordítás. A célszövegnek úgy kell hangoznia, mintha a célszöveg nyelvén íródott volna. Ezt a sikert csak hosszas évek alatt lehet elérni, amelyet egy jó képzés és számtalan továbbképzés előz meg a nyelvészet és egyéb szakágak területén.

4. Mítosz: A technológia bevetése

A számítógépek korában már minden lehetséges és mindent le is lehet fordítani gyorsabban és egyszerűbben. Azonban minden nyelv feldolgozásánál beletörik a számítógépes programok foga a munkába. Se a nyelv felismerése nem sikerül mindig – vagyis a beszélt szavak szövegbe való átültetése – se a fordítás maga.

Ha csak egy szó hibásan kerül lefordításra, az érthetőség romlik.

Még mókásabb, ha egész szövegeket gépi fordításra ítélünk.

Kissé kínos lenne, nem, ha ilyen hibás fordítások kerülnének a weboldalára.

A nyelv évezredek alatt fejlődött ki azzá, ami, és a nyelv, mint fogalom, a legkülönlegesebb dolog a világon

A nyelv évezredek óta fejlődik, és kifejlődtek benne a kettős jelentések, hátsó gondolatok, irónia és szójátékok is. Így tehát a fordítás inkább a képesített szakfordítókra marad. Egy számítógépnek nehezére esik a szöveg értelmét felismerni, mivel a hangsúlyok máshová helyezésével a szöveg szándéka is más lehet. Akadnak nyelvek, amelyek a hangsúly megváltoztatásával egy leírt szó esetén új értelmet adnak annak.

Még rengeteg időt igényel a számítógépes fordítóprogramok minőségének fejlesztése annak érdekében, hogy minőségi fordítást kapjunk végeredményül. A nyelvészeti területen tanult személyek tapasztalatai, amelyeket éveken át halmoztak fel a nyelvvel való foglalkozás folyamán, értékesebbek, mint gondolnánk. Ezért hát egy kiváló szakfordítót munkája után méltányosan meg kell jutalmazni.

Létezik egyáltalán értelmes technikai segédeszköz?

A szószedetek (és az egynyelvű és többnyelvű szótárak) biztos támaszt nyújthatnak a fordítások során. Amennyiben vállalkozásának van ilyen szószedete és számos kifejezésnek mindig ugyanolyan fordítására tartanak igényt, úgy egy ilyen szószedet valódi segítséget nyújthat. Léteznek ilyen speciális adatbankok, amelyeket bárki használhat.

5. Mítosz: Kiknek és mi mindent fordítanak?

Amikor nadrágot vásárlunk, hatalmas a választék. Viszont milyen alkalomra vásároljuk ezt a nadrágot? Milyen szín illik hozzám, milyen az évszakhoz? Sportosabb vagy inkább kényelmesebb fazonra vágyok? Mekkora legyen a mérete? Milyen anyagú legyen?

Ön is figyelembe veszi mindezt nadrág vásárlásánál?

Ugyanennyi kérdés merül fel szövegek alkotásánál: kinek szánjuk a szöveget (célcsoport)? Informálni szeretnék, vagy vásárlásra ösztönözni? Milyen médium számára lesz megírva, lefordítva a szöveg?

Tehát egy weboldalra, egy cég prospektusára, a megfelelő szaktudással rendelkező ügyfeleknek, vagy a közösségi média számára készül?

Azért, hogy ezen új média célszemélyeit gyorsan és célratörően szólítsa meg a szöveg, egy teljesen sajátos nyelvezetet kell használni, vagyis a fordítás során esetlegesen a regionális szokásokat is ismerni és használni kell tudni.

Összefoglalva: hová fejlődik a kommunikáció a számítógépek korszakában?

A kommunikáció területén válaszúthoz érkeztünk: szükséges-e még a nyelv ismerete és a jó fordítások, vagy elegendők a képek és animációk? Néhány cég már áttért arra, hogy használati utasításokat a mindenkori fordítással, mint felirattal, videó formájában ismertessen. A jövőben tehát egyre több videót, képet és rövid ismertetést használunk majd? Vagy maradunk a könyveknél, amelyek belevetik magukat a témába? Egy olvasott szöveg meghatározó előnnyel rendelkezik az agy és a gondolkodás szempontjából: az agy a nyelvet egy sajátos képpé alakítja és csak az ilyen mechanizmusok, tehát az olvasás és alkotás fejlesztik a kreativitást.

Hogy csenghetett egykoron a latin vagy ógörög nyelv?

A világon jelenleg kb. 7000 különböző nyelven beszélnek. A szakértők úgy becsülik, hogy havonta 2 ezek közül eltűnik a Föld színéről, mivel az utolsó használójuk elhuny. Számtalan nyelv halt már ki így, gyakran egyetlen kis nyomot sem hagyva maguk után.

Azért, hogy ezeket a nyelveket újból életre tudják hívni, a nyelvészek különböző módszereket vetnek be. A már letűnt nyelvek közül egynéhányat írásban is használtak, amelyeket ma már tudunk dekódolni. Viszont tartalmukat és a betűk kiejtését ezzel a dekódolással nem tárhatjuk fel. Ezekhez történelmi dokumentációk szükségesek, amelyek a kiejtést – a fonetikát – leírják. Viszont a fonetikából csak az akkori időszakról tudunk meg egy s mást, mivel a beszélt nyelv rendkívül gyorsan fejlődik.

A legjobb eljárási mód a nyelvek hangjainak feltérképezésére, a származéknyelvekkel való összehasonlítás, amelyből következtethetni lehet a feltételezhető fejlődésre.

Például a latinban használt hangot, amelyet írásban ’g’-vel jelölünk, a román nyelvből vezethetjük vissza, mivel a román nyelv a latinból fejlődött ki. A román ’g’ hangokat a legtöbb mássalhangzó és az ’a’, ’o’ és ’u’ magánhangzók előtt úgynevezett zárhangként ejtjük. Erre egy példa a ’fiú’ szó francia megfelelője, a ’garçon’. Az ’e’ és ’i’ hangok előtt egy ajakhangot ejtenek, mint például a francia ’genre’ szóban is. Mindenesetre ez a lágy ’g’ minden román nyelvben másképp kerül kiejtésre.

Ebből következik, hogy a történelmi latin nyelvben egy zárhangról volt szó, s csak később fejlődtek ki az ajakhangok, mivel ezeket az ajakhangokat az ’e’ és ’i’ magánhangzók előtt kényelmesebben lehet kiejteni: A ’g’, mint ajakhang közelebb áll artikulációnál a magas hangokhoz, mint az ’e’ és ’i’, mivel ezekben az esetekben a nyelv előrefelé mozdul, miközben a zárhangként ejtett ’g’ esetében a nyelvnek hátrafelé kell mozdulnia. A ’e’ és ’i’ előtti zárhangként kiejtett ’g’ hang eltűnése a latin származéknyelvekben tehát amiatt van, mert a ’ge’ és ’gi’ ajakhangként könnyebben ejthető. Ily módon a történelmi nyelvek fonémáit viszonylag pontosan vissza lehet követni. Ez viszont csak egy meghatározott korszakra érvényes, de ha a közös családfát figyelembe vesszük, a más periódusokban létezett kiejtésekre is következtethetünk.

Egy nyelv hangjainak rekonstrukciójához a származéknyelveket is be lehet vonni

Ezeket a módszereket olyan nyelvek esetén is fel lehet használni, amelyeknek nem maradt fenn írásos bizonyítékuk. A legjobb példa erre az indogermán ősnyelv, amely egyes teóriák szerint 8000 évvel ezelőtt tűnt el, viszont nagy örökséget hagyott hátra a latin, a görög, a germán és számos más nyelvben is. Ezen utódok alapján az indogermán hangokat még ma is megértjük.

Egy példa: azért, hogy az indogermán szó ’Vater’ kiejtésére következtetni lehessen, a belőle keletkező latin és görög ’pater’, a szanszkrit ’pitar’, a német ’Vater’ és az angol ’father’ szavakat veszik figyelembe a nyelvészek. A három legrégibb nyelv, a görög, latin és szanszkrit esetén a fonéma a ’p’ hanggal kezdődik.

Ebből kiindulva arra jutottak a szakértők, hogy ugyanez igaz az indogermán nyelv esetén is. Ezen kívül egyszerűbb, a ’p’ hang ’f’ hanggá történő átalakulását megmagyarázni, mint fordítva, mivel az első esetben az artikuláció megkönnyebbítésének esete áll fenn. Ugyanezen okokból a harmadik fonéma, a ’t’ zárhang, ajakhangként kell következzen, mint az angol ’father’ szóban.

Más lehetőségek is elképzelhetők, de kevésbé valószínűek – tehát így lehet rekonstruálni egy évezredekkel ezelőtt letűnt nyelv hangtani felépítését, azaz, hogy hogy hangozhatott az akkori nyelv.

A fordítás költségei a formátumtól is függenek

A fordítónak átadott szövegek formázása egy igencsak eredményes emelőszerkezet, ami a költségeket illeti. A formázatlan, vagy rosszul formázott forrásszövegek hátrányból indítják a fordítást, ugyanis a formázásra fordított idő elodázhatja a fordítás elkészültét, valamint az Ön, mint megbízó pénztárcáját is jobban megterheli, mint egy olyan szöveg, amelynél formázási munkát már nem kell végezni.

Miért olyan fontos a forrásszöveg formázása a fordítási folyamat szempontjából?

Manapság minden profi fordítóiroda fordítóprogramokkal dolgozik, ezeket CAT-eszközöknek is nevezik (Computer Aided Translation, azaz számítógépes fordítástámogató rendszer). Ezekbe a rendszerekbe a fordítandó szövegeket importálják. Az importálás során a szöveget részekre bontja a rendszer, ami azt jelenti, hogy a forrásszöveg szegmensekre bomlik le (többnyire mondatokra), amelyek aztán az elkészült fordítással az adatbázisban kerülnek eltárolásra.

A forrásszöveg hibamentes importálása és szegmentálása érdekében fontos, hogy ezen szöveg formázva legyen. Csak ezután lehetséges a fordítóprogramok gyakorlati funkcióinak optimális használata, amely magában foglalja a kész szöveg eredeti adatformátumba való exportálását.

Ez mit is jelent? Azt jelenti, hogy a fordítóiroda a letisztult formátumú szövegek fordítását minden különösebb időráfordítás nélkül el tudja készíteni és a kész szöveget abban a formátumban, amilyenben beérkezett, vissza is tudja juttatni Önhöz. Ez továbbá azt is jelenti, hogy ideális esetben sem Önnek nem kell utómunkálatokat végeznie, sem plusz költségek nem terhelik Önt amiatt, mert a fordítóirodának a szöveget a fordítás megkezdése előtt elő kell készítenie. 

Hogyan lehetséges a formatálással a költségmegtakarítás?

A következőkben minden formátumtípushoz talál majd öt hasznos tippet, hogy tudja Ön úgy előkészíteni a fordítani kívánt dokumentumot, hogy ezzel pénzt és időt takarítson meg:

1. PDF-fájlok

A PDF-fájlok, amelyek egy tervező és szövegszerkesztő program által készülnek, mint amilyen a Microsoft Word vagy az Adobe InDesign, rendkívül fordítóbarát fájlnak számítanak. Viszont mindenképp kedvezőbb, a dokumentumokat az eredetileg elkészített fájlkiterjesztésben elküldeni, mivel a PDF kiterjesztésű dokumentumokban gyakran fellépnek nem kívánt sortörések, amelyek a szegmentálásnál hibákhoz vezetnek. Ezen felül egy PDF-dokumentum formázása általában időigényesebb, mint a dokumentum eredeti formátumának formázása.

Különösen költséges, időigényes lehet a beszkennelt dokumentumok fordítási folyamata. Ezeket a fordítás előtt (és többnyire már az árajánlat megtétele előtt) egy OCR-rendszer (Optikai karakterfelismerő-rendszer) segítségével gépi olvasásra alkalmassá kell tenni. A szkennelt dokumentum minőségétől függően ez rengeteg munkát igényelhet és ezáltal a költségek is megnövekedhetnek.

Tipp: Már az ajánlatkéréskor az eredeti fájlt küldje meg, azt, amelyből a PDF készült. Amennyiben az eredeti dokumentum már nincs meg, létezik lehetőség arra, hogy a PDF fájlt Word vagy akár Excel formátumba átkonvertálja és ezzel a dokumentumot elő is készíti a fordításra.

2. Word fájlok

Gondoljon arra, amikor a Word dokumentumot elkészíti, hogy egy szöveg idegen nyelvű megfelelője hosszabb, illetve rövidebb lehet, mint a forrásszöveg. Például egy magyarról németre történő fordítás során a célszöveg sok esetben 10 %-kal is hosszabb lehet, mint a forrásszöveg. Viszont például kínaira fordítás esetén az írásjelek miatt akár 50%-kal rövidebb szöveget is kaphatunk.

A különböző nyelvkombinációk esetén ezek a hosszúságbéli eltérések a szöveg formai szépségének romlásához vezethetnek azzal, hogy egy-két sor például átcsúszik a következő oldalra, amely (nem beszélve a papírpazarlásról) még esztétikailag is ronthat a fordításon.

1. Tipp: Törölje a feleslegesnek vélt, vagy véletlenül kialakult sortöréseket.

2. Tipp: Ha szövegdobozt kell használnia, figyeljen arra, hogy ezek elég nagyok ahhoz, hogy a benne található szöveg lefordított változata is beleférjen, valamint egy a forrásszövegnél rövidebb célszöveg esetén a szöveg optikája ne romoljon a fordítás elkészülte után se.

3. Excel

Az Excel formátumú szövegek CAT-eszközökbe történő importálásánál is gyakran előfordul, hogy a szövegrészek rosszul lesznek elválasztva. Ezért fontos tehát, hogy például a címek, címsorok ne a folyó szöveg cellájába kerüljenek. A felsorolások úgyszintén saját cellákat kell kapjanak.

4. InDesign

A tisztán formázott InDesign dokumentumok a grafikusi részlegének sok munkát megspórolnak, mivel a lefordított szöveget nem kell újból összeilleszteni az eredetinek megfelelve. Viszont a formázás során történő figyelmetlenség sok problémát okozhat a szegmentálás során. Ezért tehát ajánlatos a szöveg elkészítésénél a célszöveg terjedelmének változását figyelembe venni és a formázásnál elegendő helyet hagyni – többek között akkor, ha a forrásnyelv nem a magyar.

1. Tipp: Bizonyosodjon meg róla, hogy minden szövegrész a szövegdobozban van, hogy a fordítás során ne lépjenek fel sortörések, amelyekkel a szegmentálás lehetetlenné válik.

2. Tipp: A szövegdobozt készítse akkorára, hogy a fordítás során fellépő szöveg kiterjedésének megváltozása se okozzon sortörést.

5. Weboldal szövegei

A weboldalakon található szövegek Word fájlokba történő másolása nem csak időigényes, hanem rengeteg hibát is okozhat a szövegben, viszont szerencsére ezt az eljárást már nem nagyon használják a fordítóirodák. A modern fordítást segítő programok támogatják az XML, SGML és HTML formátumokat és a tartalom-menedzser-rendszerekhez számos Plugin létezik már, mint például WPML, amely hozzájárul a weboldal lokalizációjának kezelhetőségéhez.

Tipp: Fogadja meg a felkeresett fordítóiroda tanácsát arra vonatkozólag, hogy az Ön weboldalát milyen módszerrel érdemes lokalizálni, hogy az a lehető legkedvezőbb fordítást eredményezze.

Összefoglalva: A forrásszövegek formázásánál a megtakarítási potenciál jelentős. A fordítási folyamatok optimalizálásánál az idő és a költségek szempontjából a forrásszöveg a mérvadó. Érdemes már a szöveg elkészítésekor a jövőbeni fordításra is gondolni. Ezzel a fordítóirodában végzett utómunkálatok által felemésztett időt és költségeket elkerülheti.

Az anyanyelvű fordító-elv – miért olyan fontos ezt az elvet betartani?

Mindig kihangsúlyozzuk, hogy anyanyelvű fordítókkal dolgozunk irodánkban. Mit is jelent ez pontosan, és miért fontos?

Milyen is az anyanyelvű fordító:

Nagyon egyszerű. A lefordítandó szakszöveg célnyelvének meg kell egyeznie a fordító anyanyelvével. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar szaknyelvi szöveget angolra szeretne lefordíttatni, akkor mi azt egy angol anyanyelvű, de magyarul is jól beszélő fordítónak adjuk oda, ő készíti el a fordítást. A hangsúly itt a CÉLNYELVEN van. Ha ugyanis az angol a FORRÁSNYELV és a magyar a CÉLNYELV, tehát ugyanaz a nyelvpár, mint az előző példában, csak megfordított iránnyal, akkor a fordítás egy magyar anyanyelvű fordítónak megy elkészítésre. Ez így működik akkor is, ha a szakterület elméletileg ugyanaz. Ha például egy csillagászati szöveget kell lefordítani magyarról németre, akkor a német anyanyelvű fordító kapja meg a szöveget, fordított esetben pedig a magyar fordító.

Miért szükséges ezen elv betartása?

Az említett példánál nem igazán látható a dolog logikája, ha azonban azt vesszük számba, hogy egy szakfordító több éves munkája sem biztosan elegendő ahhoz, hogy más nyelvek szakterületeit olyan szinten értse és használja, mint saját anyanyelvének szakterületeit. Anyanyelvének ismerete mindig is erősebb lesz, mint bármely más tanult nyelv ismerete. Mivel az egészen különös nyelvi egységeken túl, mint például meghatározott szófordulatok vagy olyan esetek, amelyek során az egyébként használható nyelvtani szabályok részben vagy teljesen érvényüket vesztik, az ország szokásai és adottságai is fontos szerepet játszanak.

Erre remek példa a törvényhozás. Minden nyelvnek megvannak a saját formaságai, megfogalmazásai, amelyek lehet, hogy más nyelv(ek)ben egyáltalán nem is léteznek. Ilyen jogi szövegek esetén a szakfordítónak nem csak a saját országának jogrendszerét kell kitűnően ismernie, annak érdekében, hogy egy kiváló fordítást alkothasson, hanem iskolázottnak is kell lennie jogi területén, hogy a megfelelő szakzsargont a megfelelő helyen fel tudja használni, és ezzel a szöveget teljes mértékben érthetővé tegye. Akármennyi ideig is foglalkozik a fordító idegen nyelvekkel, soha nem fogja anyanyelvének szintjét megütni egyik másik nyelv sem. Ezért tehát a legjobb minőséget csak is anyanyelven beszélő fordítóktól várhatjuk el.

Erre jó példa az angol nyelv. Manapság ezt a nyelvet tanulják a legtöbben, nagyon divatos, szinte mindenki beszéli valamilyen szinten. Ebből adódik az a probléma, hogy sokan azt gondolják, hogy tökéletesen uralják a nyelvet, nincs szükségük segítségre. Azonban rengeteg eset van, amikor bizonyos kifejezések megfelelőjét csak az anyanyelvű fordító használja jól.

Amennyiben a fordítás után kérdése adódna valamivel kapcsolatban, úgy azt az anyanyelvű fordító felé szívesen továbbítjuk, ugyanis ő az, aki tudja, és meg tudja indokolni, hogy miért úgy fordított le egy kifejezést, ahogy.

Ezen okokból kifolyólag nem csak arra ügyelünk, hogy a megfelelő szakterületű fordítót megkeressük, hanem arra is, hogy az a fordító a célnyelvet anyanyelvi szinten beszélje.

Fordító – a szuperhős 7 szupererővel

Magát csak fordítónak nevezi.

Nem visel sem köpenyt, és nincs lézerszeme. Csak ül szerényen az íróasztalnál a képernyő mögött. Épp átültet egy szöveget saját anyanyelvére. Talán az eredeti szöveg egyik példánya épp ott hever a billentyűzet mellett, a fordító pedig vizsgálódó pillantásokat vet rá minduntalan. Pötyög, szünetet tart, ráncolja a homlokát, pötyög tovább, olvas, kortyolgatja kávéját. Amit ő tesz, azt talán senki sem látja, és nem is tűnik túl izgalmasnak, mégis ő mindig elérhető, ha szükség van rá. De ki is tulajdonképpen ez a „fordító”?

Tulajdonképpen nem létezik A fordító.

Munkája sokkal inkább a legkülönbözőbb szemléleteket rejti magában. Ezért szükséges a 7 szupererő, amelyek nélkül nem fordító a fordító.

1. A fordító nyelvész és szövegalkotó egyben.

Magától értetődő, hogy a fordító szavakkal, nyelvekkel és szövegekkel foglalkozik, ezek az ő alapanyagai. Ennélfogva különböző funkciókat tölt be és széles spektrummal és rengeteg ismerettel kell rendelkeznie a nyelvészet területén. A kiinduló szöveg értelmezése és annak bemutatása annyira biztos lábakon kell álljon, mint egy orvosi diagnózis. Ugyanennyire fontos a célszöveg stilisztikai, szintaktikai és szemantikai igényeinek eleget tennie, tehát a tökéletességre kell törekednie mindig. Tehát, mint ahogy a nyelvészt a szövegelemzés és a szövegalkotás jellemez, úgy a fordítót is.

2. A fordító, mint specialista

Ezen általános, mondhatni magától értetődő kompetenciák mellett a fordítótól a saját munkaterületén belül azt is elvárjuk, hogy a szöveg alkotójával megegyező kvalifikációt tudjon felmutatni, ugyanakkor a célközönséget is ismerje. Tehát nem csak nyelvész, hanem az egyes szakterületek, például jog, technológia vagy gazdaság specialistája. Ha ez a „bennfentesség” nincs meg a fordítónál, a célravezető, pontos fordítás, amely az eredeti szöveg minőségével megegyezik, nem jöhet létre. A célnyelv terminológiáit, vonalvezetését és a szaknyelvi szokásait a legapróbb részletekig kell ismernie és használni is kell tudnia.  

3. A fordító, mint diplomata

Ha valaki nyelvek között kommunikál, akkor a kultúrák között is. Nem csak a pódiumon álló tolmácsoknak fontos a diplomatikus készség, a fordítónak is fontos tulajdonsága kell legyen. Az egyszerűnek vélt feladat, levelezéseket és más kommunikációs anyagokat más nyelvre átültetni, valójában számtalan olyan folyamatot foglal magába, amelyek a célszöveg sikerét garantálják: a nyelvi szintek egymással való megfeleltetése, az etikai különbségek pontos ismerete nélkülözhetetlen, de az üzleti praktikák, kifejezések és a kereskedelem ismerete is elvárt. Az üzleti partnerek közötti kapcsolat minőségének pontos, torzítatlan visszaadása, ugyancsak felbecsülhetetlen készség, amellyel a fordítónak rendelkeznie kell.

4. A fordító, mint pszichológus

A diplomáciai készség a fordítónál és tolmácsnál kiegészül olyan tehetséggel, melynek segítségével a sorok közötti apró, tudattalan jelentéseket képesek kiérezni, és azokat a célnyelven visszaadni. A kimondott, leírt szavakon túl a nonverbális jelentést is vissza kell adni a fordítás során, mint például a kedélyállapotot, de az udvariasságon túlmutató mondanivalót is ugyanúgy át kell adni a célszövegben. A szóbeli kommunikáció során, a reklámszövegekben és a hirdetések szövegében ezek a nonverbális faktorok központi jelentőséggel bírnak.  

5. A fordító, mint örök diák

Manapság az aktív élet és a tanulásra való hajlam nem csak az ideális világgal kapcsolatos elképzelések kulcsszavai, kifejezései. A fordítónál ezen készségek már régóta a gyakorlatban vannak, sőt, a mindennapi munkája nélkülözhetetlen részei. Az tehát, hogy a fordítónak mindig naprakésznek kell lennie, elég enyhe kifejezés.  

A mai egyre gyorsabban változó világunkban nem változik semmi olyan gyorsan, mint a nyelv. A neologizmusok tanúsítják a fejlődést és az új termékek megjelenését. A nyelv használatának és a szokások szociokulturális változásai a kommunikáció területén egyre gyorsabb alkalmazkodást követelnek meg.

Az újonnan megjelenő technológiák által rengeteg új szakkifejezés kerül bevezetésre, amelyekhez a fordítónak gyakorlatilag megjelenésük pillanatában alkalmazkodnia kell.

Ez egy szokatlanul eleven és soha alább nem hagyó érdeklődést kíván meg a fordítótól a nyelveket és a világ dolgait, valamint az aktualitásokat és változásokat illetően. Ez persze rengeteg olvasást követel meg tőle.

6. A fordító, mint filozófus

A delphoi Apollón-templom híres intelme így szól: „Ismerd meg önmagad!”. Ez a mondat érvényes a fordítóra is, méghozzá rendkívüli mértékben. A tanulmányok és folyamatos továbbképzés nem jelenti azt, hogy a fordító az előnyben részesített témái minden egyes részletét tökéletesen ismerik. Tehát egy kereskedelmi – és társadalomjogi szakfordítónak nem kötelező magát a büntetőjog területén jól éreznie. Az, aki a gépészetre specializálódik, lehetséges, hogy az elektromosság területén már nem állja meg a helyét.  A kifogástalanul komoly és professzionális magatartás a fordító esetében attól is függ, hogy a fordító ismeri-e saját erősségeit, határait és gyengeségeit is.

Ami a fordító napi lehetséges és elvárható megbízási terhelhetőségét jelenti, nem csak a munkabéli kapacitását kell figyelembe vennie, hanem a magánéleti és egészségügyi keretfeltételeit is tudatosítania kell magában minden nap.

7. A fordító, mint üzletember

Ön számára, mint ügyfél, teljesen közömbös lehet az, hogy a fordító, akit megbíz, jó üzletember-e, avagy sem. Az, hogy ő a saját könyvelését rendben tartja-e, vagy bevételei elegendők-e számára, nem vonatkozik az ügyfelekre, és valószínűleg nem is foglalkoztatja őket.

Viszont jó üzletembernek kell lennie.

A fordításhoz üzleti szempontból elsősorban az a képesség tartozik, hogy egy megbízás munkaigényét fel tudja-e mérni a fordító. A szöveg nagyságát és nehézségét már előre meg kell tudni állapítania, annak érdekében, hogy a megfelelő határidőt tudja megadni a megbízónak, megelőzve ezzel a fölösleges költségeket és stresszt a megbízó részéről, aminek következtében a fordító imázsa sem sérül.

A fordítónak képesnek kell lennie arra is, hogy a munkája során felmerülő költségeket udvariasan, de határozottan közölni tudja a megbízóval. Csak így tervezhető meg és végezhető el munkája mindenféle kellemetlen meglepetés nélkül.

Ezek a képességek, készségek azok, amelyekkel a fordítónak rendelkeznie kell, és ezek ismerete jól visszatükrözi azt, hogy mennyire komplex egy fordító munkája. Ezen okokból vonulnak vissza a fordítók és tolmácsok a háttérbe, végzik szerényen munkájukat, teljesen láthatatlanul.

Mint szolgáltató, a szó szűkebb értelmében értve, szó szerint éjjel-nappal rendelkezésre áll és mások – a legtöbb esetben az Ön vállalkozásának – javát szolgálja. Sok esetben elfelejti a szabadnapokat, félrerakja magánéletét azért, hogy Önnek segítsen sikereinek elérésében, hogy a nemzetközi kommunikációban a lehetetlent véghez vigye.

Csak úgy, mint a szuperhősök.

Szeretjük hivatásunkat, és örömmel tölt el, ha bevethetjük „szupererőinket”, azért, hogy Önnek segíthessünk.

Pár tipp, hogy találhatja meg saját hibáit fordításaiban

Az, aki egy fontosabb fordítási munkán dolgozik, mindenképp szeretné, hogy az végül tökéletes legyen. A helyesírási hibáknak és a rossz nyelvtani szerkezeteknek nincs helyük ilyen munkákban, viszont sajnos a legjobbakkal is előfordul, hogy tévednek. Mivel az elkövetett nagyobb hibák rombolhatják jó fordítói hírnevét, mindenképp érdemes időt szánnia kész szövegeinek átolvasására. Hogyan járhat el legjobban? Íme néhány tanács:

Hagyjon időt magának!

A legfontosabb szabály: kész munkáját ne közvetlenül a fordítás után olvassa át. Közvetlenül egy dokumentum elkészülte után az egész tartalom még meg van a fejben és az agy az információkat automatikusan kiegészíti, sőt, ha hibás is, helyesnek látja – tehát ilyenkor a hibákat aligha vesszük észre. A legjobb, ha a szöveget félreteszi és nekilát más munkának. Ideális esetben legalább egy napot kellene „pihennie” a szövegnek ahhoz, hogy utána biztosan meglelje benne a hibákat.

Használja a nyelvhelyesség-ellenőrzést!

Ez triviálisnak hangozhat, de mindenesetre rengeteget segíthet. Ez a funkció ugyanis segíti Önt abban, hogy az alapvető helyesírási és nyelvtani hibákat kiküszöbölhesse. Emellett még használhatja a „Csere” funkciót is, amellyel a többször megjelenő ugyanolyan szóban elkövetett ugyanolyan hibát egyszerre ki tudja javítani.

Nyomtassa ki a kész szöveget!

Kevésbé megerőltetőbb egy olyan szövegben a hibákat keresni, amelyet a kezünkben tarthatunk, mint olyanban, ami a monitoron van. A nyomtatott szöveg új perspektívát nyújt, ezáltal könnyebben megtalálja benne a hibákat. Még egy megjegyzés: ha a betűtípust is megváltoztatja, az agy úgy fogja olvasni a szöveget, mintha egy teljesen új lenne.

A gyakori hibákra figyeljen!

Bizonyos hibák különösen gyakran előfordulnak, például azért, mert egyes szavakat ugyanúgy ejtünk, írásmódjuk viszont különbözhet. Emellett például olyan hibák is előfordulnak gyakran, amelyek az elütésekből származnak, és sem az Ön szeme, sem a helyesírásellenőrző funkció nem veszi észre, mert az elütésből keletkező szó is helyes. Ezekre különösen nagy figyelmet kell fordítani. Természetesen a számokat is mindig át kell olvasni akár többször is egy szövegben, ugyanis a helyesírásellenőrző funkció nem a számokra lett kialakítva, azokkal nem tud mit kezdeni.

Lassan és hangosan olvassa fel a szöveget!

Remek lehetőség, a mondatfelépítésbeli és logikai hibák elhárítására. Minél lassabban olvassa fel a szöveget, annál könnyebben veszi észre benne a hibákat. Gyorsan észreveszi, ha egy mondat nem hangzik jól, egy megfogalmazás pontatlan vagy egy kifejezés nem illik a szövegkörnyezetbe – ilyen hibák is gyakran előfordulhatnak. Sőt, olvasásnál érzi azt, amit majd a célközönség érezni fog olvasás közben, érthető lesz-e számukra a szöveg, vagy szükséges-e egy hosszabb mondatot ketté szedni, vagy egyéb dolgon változtatni.

Keressen egy második személyt!

A lehető legjobb megoldás viszont az, ha keres egy olyan személyt, aki szintúgy beszéli mindkét nyelvet, ő ugyanis nem ismeri a szöveget és könnyebben észreveszi a hibákat, mint az, aki a szöveget alkotta. Több szem többet lát. Tartja a mondás is. Egyébiránt ez a személy olyan hibákat is megláthat, amikről Ön nem is tudta, hogy hiba.

Az ellenőrző átolvasás sok fordítónak megterhelő, de mindenképp szükséges ahhoz, hogy legvégül egy hibátlan fordítást tudjunk felmutatni. Viszont az, aki saját szövegeit lektorálja, hajlamos sajnos elnézni hibái felett. Azért, hogy ilyen Önnel ne forduljon elő, érdemesnek tartjuk a fent említett praktikákat megfogadni.