Pályázati dokumentumok fordítása

Önéletrajz, írásbeli pályázat és motivációs levél – mitől függ a fordítás?

Az álláspályázathoz szükséges fotót mellékelni, vagy inkább nem ajánlott? Milyen formai irányelveket érdemes betartani és milyen nyelvi normákat? Le kell mind a formát és tartalmat egy az egyben fordíttatni? Ha valaki sok időt szán arra, hogy pályázati dokumentumait tökéletesre megírja, akkor a fordítónak a fordításnál már csak a formai és tartalmi hibák elkerülésére kell figyelni.

A következőkben a legfontosabb kitételeket szeretnénk megemlíteni az önéletrajz, pályázati levél és motivációs levél témakörökben.

Az írásos pályázati dokumentumok legfontosabb alapelvei

A pályázólevél és az önéletrajz minden írásbeli pályázat alapját képezik. Ezeket persze kiegészítik még a releváns dokumentumok másolatai (bizonyítvány és társai) és a motivációs levél. A pályázat egészénél figyelni kell a vizuális összkép meglétére, amelynek segítségével a második körbe bejuthatunk. A szamárfül és olvashatatlan másolat ugyanúgy tabu, mint az átláthatatlan önéletrajz.

Továbbá az alpontok sorrendje is jelentős szerepet játszik az önéletrajzban. Itt gondolunk az iskolai végzettségek és a munkatapasztalatok felsorakoztatására. Aki épp most hagyta el az iskolapadot, annak fel kell minden iskolát tüntetnie, azonban, aki már évek óta dolgozik, annak elegendő a legutolsó, valamint a megpályázott munka szempontjából releváns iskolákat, végzettségeket szerepeltetni.

Az önéletrajznak hiánytalannak kell lennie, a megpályázott munka szempontjából fontos végzettségeket és képesítéseket mindenképp érdemes feltüntetni. A megpályázott munkakör szempontjából lényegtelen végzettségeket és hobbikat akár el is lehet hagyni.

A legnagyobb kihívást általában a pályázati levél megírása jelenti. Ugyanis itt röviden és frappánsan össze kell foglalni, hogy miért pont mi vagyunk a megüresedett pozíció betöltésére a legalkalmasabbak. Ne csak a végzettségeit sorolja fel, térjen ki a pályázati kiírásra, hol találta, valamint a cégre vonatkozó ismereteit is megemlítheti.

A motivációs levelet nem mindenhol kérik a pályázatok benyújtásához – a motivációs levél azonban lehetőséget nyújt arra, hogy az önéletrajzban foglaltakat részletesebben kifejtsük, amennyiben szükségét érezzük. A kezdeményező pályázatoknál arra használjuk a motivációs levelet, hogy kifejtsük, miért pont az a cég keltette fel érdeklődésünket, valamint mi szól mellettünk és kvalifikációnk mellett, a felvételt illetően. 

Csak egy profi fordító tudja, hogy a kicsi, de jelentős különbségek mit jelentenek.

Egy pályázatot nem lehet félvállról venni. Minél magasabb pozíciót szeretne megpályázni, annál nagyobb gondossággal és elkötelezettséggel kell pályázatát elkészíteni. Egy hanyag vagy hibás fordítás a sok ráfordítást tönkre teheti.

Amennyiben tehát Ön angolul pályázna, vagy külföldi munkahelyre szeretne felvételt nyerni, mindenképpen professzionális fordítókat keressen fel pályázatának tökéletes fordítása érdekében.

Ugyanaz a nyelv, más normák

Gondoljon a régi mondásra: „Ahány ház, annyi szokás.”. A ’ház’ jelen esetben ’ország’-ot is jelenthet, tehát bármennyire is a globalizáció korában élünk, a pályázatok esetében ez a mondás semmit sem veszített értékéből. Természetesen vannak normák, melyek például az Európai Unió miatt egységesítve lettek, de ezen normák ellenére is akad egy s más, melyre oda kell figyelni a pályázatok megírásánál és fordításánál. Ilyen egységesített norma például a tanulmányok és szakmai tapasztalatok idő szerinti elrendezése az önéletrajzban.

Viszont sajnos a fordításoknál azt is figyelembe kell venni, hogy mely országba írja meg a pályázó az önéletrajzát és motivációs levelét, mivel lehet, hogy angolul beszélnek Nagy-Britanniában és az USA-ban, kultúrájuk mégis teljesen eltér egymástól.

A mi fordítóink számtalan önéletrajzot, motivációs levelet és pályázati mellékletet, mint például bizonyítványt fordítottak már a világ minden nyelvére, így bátran fordulhat hozzánk, amennyiben külföldi cégekhez, vagy Magyarországon tevékenykedő külföldi cégekhez szeretnének felvételt nyerni.

Mindenképp fontos azonban, hogy pályázatát Ön készíti el, ezért a fentebb említett néhány tanácsot fogadja meg, nem érdemes elhamarkodni, összecsapni önéletrajzát, motivációs levelét, hiszen ezektől függhet a jövőbeni karrierje.

Mi is az a kontextus, miért olyan fontos?

„Ismernünk kell a kontextust!”

Biztosan hallotta már legalább egyszer ezt a mondatot, ha fordítóirodával, vagy szabadúszó fordítóval közösen dolgozik. Valójában mit is jelent ez a szó, miért követelik ennyire a fordítók és hogy is lehetne ezen kérések elébe járni?

Egy dolgot le kell szögezzünk:

Kontextus nélkül nem létezhet jó fordítás. A kontextus ismerete legalább annyira fontos a fordító munkájánál, mint a terminológiák ismerete és a stilisztikai tudás.  A kontextus az, amit a fordítónak mindenképpen ismernie kell, hogy fordítása ne tévesszen célt. Az összefüggések ismerete, azok használata és visszatükrözése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a célszöveg megállja a helyét.

A kontextus alkotja a fordítás felületét, az tartja össze a kész szöveget, ugyanúgy, mint a kiinduló szöveget is.

Kontextus = tartalom

Természetesen a szöveg tartalma és környezete egy fontos szempont a kontextus tekintetében. Amint egy olyan szöveg kerül a fordító elé, amely egy nagyobb szöveg része és a fordító nem ismeri ezen kimaradt részeket, úgy a fordításban előfordulhatnak sebek, melyek abból adódnak, hogy a nem ismertetett szövegrészben fontos elemek szerepelnek.

Ebben az esetben nem csak a terminológiák rossz használatára gondolunk, amelyet a szövegkörnyezet ismeretének hiánya miatt a fordító helytelenül használ, hanem akár egy rosszul használt névelőre, amely a fordítás egészét értelmetlenné teheti. Így hát rengeteg kérdés merülhet fel a fordító számára, amelyek elkerülhetetlenek és egyúttal veszélyeztethetik a határidő pontos betartását is.

Akár olyan hibák is keletkezhetnek a fordításban, amelyeket a fordító észre sem vesz, nem érzékeli a helytelenséget, mivel az általa látott szöveg környezetében ezen hiba, nem hiba. Ezek a tévedések később a fordító tudásának minősítését rombolhatják, akár az ő hibája, akár nem.

A szövegkörnyezet a szöveg kialakulásának története és háttere

A levélváltások, naplók, dokumentációk, tárgyalási jegyzőkönyvek, költségkimutatások, jogi beadványok és iratok – hogy csak pár okiratot említsünk a mindennapi üzleti életből – egy nagyobb ügy, folyamat láncszemeiként keletkeznek. Ezek az iratok teljes egészükben csak úgy érthetők meg, ha a folyamathoz tartozó minden szóbeli kommunikáció és írásba foglalt dokumentum ismert, és átlátható.

Tehát a tökéletes fordítás hozzávalója az, hogy a fordító minden kis részletet ismerjen, lássa a vonalvezetést, a folyamatokat, mivel hiába bármilyen fordítói tapasztalat, jósolni egy fordító sem tud.

Minden kis szövegrész a kontextus alapvető fontosságú alkotóeleme

Mindenképpen fontos leszögezni a fordítás megkezdése előtt azt, hogy a célszöveg kinek, és mi célból készül. A fordító ezután pontosan meg tudja alkotni a szöveget a megfelelő terminológiák, a megfelelő nyelvi szint és beszédstílus felhasználásával. A fordítónak tehát minden adatot érdemes rendelkezésére bocsátani, gondolunk itt a célközönségre, valamint a célra, amelyet a megrendelő a szöveggel el szeretne érni.

Döntő lehet tehát az is, hogy a fordítás olvasója szakember-e avagy laikus. Példának okáért egy használati utasítás fordításakor rendkívül fontos ennek ismerete. Másik dolog pedig, hogy minden nyelvnek meg vannak a maga stilisztikai elemei, amelyeket megfelelően kell átültetni egyikből a másikba, hogy a várt célt a fordítás elérhesse. Egy reklámanyag fordításánál például ez számottevő, hisz a cél a célközönség figyelmének felhívása.

Az optikai kontextus is fontos

A fordító számára információt hordoznak a formai, képi információk is. Stilisztikai, grammatikai és tipológiai szempontból lényeges információ, hogy az épp látott sor címsorként, képfeliratként vagy egy felsorolás elemeként kell, hogy megjelenjen.

A szöveg struktúrája, a kiemelések, sőt még a betűtípus is támogatja a fordító munkáját, hiszen látja, hogy a szöveg alkotójának mik az elképzelései, milyen formátumú szöveget szeretne viszont látni.

A nyomtatott és online szövegek közötti különbség sem elhanyagolható a fordító szemszögéből, ezek a különbségek is befolyásolhatják munkáját, komoly döntéseket kell meghoznia sok esetben, hogy fordítása mindenképp elérje a kívánt hatást. 

A fordítás mindig szituatív

A fordítónak munkája során mindig diplomatikusnak kell maradnia, interkulturális és érzelmi kompetenciára van szüksége, emellett még részletes szaktudás is kell legyen a háta mögött.

Ezeket a komplex képességeket a fordító akkor tudja megfelelően alkalmazni, ha a fordítandó szövegre vonatkozó minden fontos információt megkap. Ezek alapján már minden fontos döntést és finomhangolást el tud végezni annak érdekében, hogy a célszöveg megfeleljen az elvárásoknak. Mindent összegezve tehát a fordítás létszükséglete a kontextus ismerete.

7 tipp weboldal fordítás előtt

Ha szeretné a weboldalát más nyelvekre is átültetni, akkor Önnek mindenképpen érdemes elolvasni az alábbi néhány gondolatot. Hasznos tanácsokat, tippeket találhat bennük. Mire kell odafigyelni, hogy a fordítás simán és könnyen menjen? Mit érdemes megfontolni a külföldi piacra történő kilépés előtt? Fordítóirodánk több, mint ötven honlap illetve webshop lefordításán van túl, sokéves tapasztalatunkat szeretnénk megosztani a weboldal fordítás iránt érdeklődőkkel.

1. Találjuk meg a megfelelő kulcsszavakat!

Nagyon fontos, hogy nem elég a meglévő szöveget átültetni egy másik nyelvre, ismerni kell azokat a kifejezéseket, amelyeket a másik nyelven a legtöbbször használnak. Ha nem csak a honlap lefordítása a cél, hanem oldalunkkal szeretnénk majd ügyfeleket is szerezni, célszerű már az elején feltérképezni azokat a kulcsszavakat, amelyeket szeretnénk beépíteni az idegen nyelvű szövegbe. Ha így kezdünk neki a folyamatnak, sokkal egyszerűbb és könnyebb lesz, mint a később rendelkezésre álló kulcsszavakat teljesen átírni, kiszedni a szövegből, s helyettük megfelelőket találni.

2. Le kell-e fordítani az egész oldalt?

A weboldal fordítás kapcsán ez a kérdés nagyon gyakran felvetődik. Már az elején érdemes tisztázni, hogy van-e az oldalunknak olyan része, amit külföldön nem fognak használni? Gondoljunk itt az olyan részekre, mint például a „Hírek”, vagy azokra a szövegekre, amelyek meglehetősen ország-specifikusak. Le akarjuk-e fordíttatni a blog bejegyzéseket már az elején, vagy ez ráér később is? Sok esetben először az a cél, hogy az oldal elkészüljön, használni lehessen, és az érdeklődők megtalálják a szükséges információkat a termékünkről, szolgáltatásunkról.

3. Egyeztessük le a fordítandó szöveget Wordben

A honlap fordítás esetén rendkívül fontos, hogy a fordítandó szövegeket egyeztessük le Wordben is, hogy ezt kell lefordítani, erről a szövegmennyiségről van szó. Ennek azért van jelentősége, mert sok esetben alul, a láblécben egy-egy linken olyan szövegek bújhatnak meg (ÁSZF, adatvédelmi nyilatkozat), amiket a fordító vagy a fordítóiroda nem vett észre, s azok akár több ezer karakternyi szöveget is rejthetnek. Ilyenkor fura helyzet állhat elő, ha a megrendelő az egész weboldalt várja a megbeszélt áron, a fordítóiroda pedig csak egy kisebb mennyiséget fordít le.

4. Anyanyelvű a fordító? Kérjünk rövid próbafordítást

Rossz lenne, ha a nem megfelelő minőségű fordításra csak az 50. oldal befejezése után derülne fény. Ehelyett célszerű már az elején egy fél oldalas próbafordítást kérni, hogy láthassuk, mit fogunk kapni, ha ezt a céget választjuk.

A fordítás megrendelése előtt a legfontosabb kérdés, hogy ki fordítja le az anyagot? Anyanyelvű-e a fordító? Ha a válasz erre az, hogy nem, melegen ajánlott tovább keresgélni.

Mert hogy akarunk valakitől egy német szöveget, ha az illető nem is német? Milyen szöveg lesz ez így? Megműttetnénk-e magunkat az egészségügyi nővérrel? Fel kell tenni a kérdést, hogy mi a fontos a számunkra? Most szeretnénk-e megspórolni ötezer forintot, s cserébe később nem lesz megrendelésünk külföldről, vagy inkább kerüljön kicsit többe, de induljon be az a piac is?

5. Mondjuk-e el külföldön, hogy magyar cég vagyunk?

Mi a fontos a számunkra? Derüljön-e ki a weboldal látogatói számára, hogy itt egy magyar cégről van szó? Vagy inkább teljesen elrejtjük ezt az információt és egy helyi, lokális cégként próbálunk az adott piacon megjelenni? A különböző nemzetek, országok eltérően befogadók és vannak a skálának meglehetősen szélsőséges pontjai.

Példaként említhetnénk a franciákat, akik annyira ragaszkodnak a saját cégeikhez, hogy mihelyt felfedezik, hogy itt egy külföldi oldalról van szó, hajlamosak azonnal bezárni az oldalt. Náluk célszerű lehet mindent eltüntetni az oldalról, ami arra utalhat, hogy külföldi cég vagyunk. Nagyon fontos, hogy francia telefonszám legyen feltüntetve, az e-mail cím olyan legyen, amit náluk gyakran és előszeretettel használnak, ne érezzék idegennek, furának ezt sem. Ha utalni kell pénzt, azt francia számlára kelljen utalni és ne külföldi, német vagy magyar számlára. A cég neve is olyan kell, hogy legyen, ami a franciákban bizalmat ébreszt, a „Kovács és Társa Kft.”-vel nem biztos, hogy sok megrendelést szerzünk ezen a piacon.

6. Ki legyen a fényképen?

A kultúrák, nemzetek eltérőek lehetnek és az a fénykép, amelyik az egyik országban nagyon tetszetős, lehet, hogy egy másikban „kiveri a biztosítékot”, megnövelve ezzel a visszafordulási arányt, s az oldal gyors bezárását a böngészőben. Egy nagyon szélsőséges példát említve, Magyarországon egy fekete bőrű, afrikai ember megjelenítése a hirdetésben nem biztos, hogy annyira megnyerő, mint egy afrikai országban, és fordítva. De ugyanez lehet a helyzet az ázsiai országokkal is.

Európán belül sok cég elköveti azt a hibát, hogy ugyanazt az embert jeleníti meg a svéd hirdetésben, mint az angol, vagy magyar hirdetésekben. Ha egy kicsit jobban megnézzük, nem kell ehhez nagyon nagy tudás, egyből érezni fogjuk, hogy ez a fiú vagy lány egy kicsit fura, „én nem ilyeneket ismerek”, tehát a mi országunkban valószínűleg nem így néznek ki az emberek. Lehet, hogy ez egy svéd fiú, vagy egy lengyel lány, esetleg egy holland vagy német kinézetű személy, és ha mi éppen Olaszországban készülünk weboldalt építeni, akkor célszerű lehet barnább, sötétebb hajú embereket megjeleníteni a fényképeken.

A fényképek testre szabásával nő a bizalom és jobban konvertál majd az oldal, a kívánt célt gyorsabban el tudjuk érni a látogatók körében. Ha ezt elfelejtjük megcsinálni, a szöveg még mindig lehet nagyon jó, tetszetős, a fényképek viszont gyorsan odavonzzák a tekintetet és el fogják vinni a látogatókat egy másik irányba, vagyis kérdőjelek kerülnek a felhasználók fejébe már az elején.

Napjainkban létezik már olyan alkalmazás is, amely meglévő arcokból, fényképekből vág össze olyan embereket, akik valójában nem is léteznek. Az interneten adják, veszik az ilyen képeket, a szoftvert is be lehet szerezni, lehet ilyen képeket is gyártani. Tehát figyeljünk oda ezekre a részletekre, Spanyolországban spanyol embereket, Írországban ír arcokat tüntessünk fel a képeken, amennyiben lehetséges.

7. Csináljuk meg a házit, avagy végezzünk piackutatást!

Ha már több éve árulunk valamit, akkor a dolog a kisujjunkban van. Mindent tudunk a termékünkről, mi mennyibe kerül, időben is kitűnően tudunk tervezni, mit mikorra tudunk vállalni, stb.

Elképzelhető, hogy egy új piacra lépésnél is hasonlóan gondolkodunk, azt hisszük, hogy ott is meg tudjuk csinálni ugyanezt ezen az áron, ugyanilyen gyorsan. A végén mindenkinek nagyon jó lesz, a vásárlóink pedig elégedettek és boldogok lesznek.

Ekkor jön a felismerés, hogy egy másik országban ez a szolgáltatás teljesen más áron cserél gazdát, nem beszélve a szállítási lehetőségekről. Biztos, hogy ott is úgy működnek a futárcégek? Még mielőtt beáraznánk a termékeket, érdemes némi piackutatást vagy versenytárselemzést végezni, hogy odakint, ezen a külföldi piacon mibe kerül a termék és mik a szokások.

Félrevezető lehet, ha a hazai árat átkonvertáljuk az adott pénznemre, ugyanakkor nem igazítjuk hozzá az ottani viszonyokhoz. Ez egy alacsonyabb életszínvonallal, jövedelemmel rendelkező országban úgy fog kinézni, hiába volt jó a honlap fordítás, a szöveg átültetése, senki nem fog tőlünk rendelni, mivel drágának érzik majd a termékünket. A részleteknek érdemes már az elején utánanézni.

Amennyiben a honlap fordításhoz szeretne további segítséget kérni, munkaidőben szívesen tájékoztatjuk a részletekről. Mire kell mindenképpen odafigyelni még.

Részletekért hívjon most: 06 30 / 251-3850!

Kulturális különbségek a fordítás területén

Mi a fordítás? Tiszta sor: Egy szó kicserélése egyik nyelvben egy, a másikban ugyanolyan jelentésű szóra, vagy mégsem? Nem, nem talált. A netes fordítóprogramok jól példázzák ezt a tényt, hogy a fordítás folyamata komplexebb, mint azt elsőre az ember gondolná, méghozzá több okból kifolyólag.

Az ekvivalencia mítosza

A nyelvek különbözősége már a felépítésüknél látszik, amely a nyelvtant és a morfológiát foglalja magába. Ezért hát a szó szerinti fordítás az esetek túlnyomó részében nem lehetséges. A Google fordító és társai remekül szemléltetik ezt a tényt.

Emellett ráadásul rengeteg olyan szó létezik, amelynek más nyelvekben a kulturális különbségek miatt nem létezik pontos megfelelőjük. Ezen szavakat vagy kifejezéseket általában egyetlen szóval nem is lehet kifejezni. Ilyen szó a magyarban például a ’tehénkedik’, mely más nyelvekben nem létezik, azaz igen, de csak körülírással lehet ezen szót a konnotatív és denotatív jelentésével együtt visszaadni.

Kulturális különbségek

Miért nehezebb a kínai-magyar, angol-indonéz, és hasonló, egymástól nagyon különböző nyelvekkel dolgozó fordító munkája? A kulturális különbségek miatt. Ezért drágább és igényel több időt ilyen nyelvpárok esetén a fordítási munka.

A másik probléma ilyen kérések esetén, hogy ilyen fordítóból kevés van, kevesen beszélnek egymástól nagyon eltérő nyelveket olyan szinten, hogy akár oda-vissza el tudják végezni a fordítást. Nem beszélve azokról a fordítókról, akik egy nagy nyelv mellett több kisebb nyelvet beszélnek, nem pedig csak egy gyakorit és egy ritkábbat.

Például a mi esetünkben magyar mellett nem csak angolul, németül, franciául, hanem még esetleg indonézül, csehül vagy esetleg valami extrém ritka nyelven is beszélnek, mint például a perzsa vagy burmai.

Rokon nyelvek

A rokon nyelveknél sokkal egyszerűbb a fordítás folyamata. Számos európai nyelv rokon egymással, rengeteg hasonlóság van köztük, amely a nyelvtanulásnál és utána a későbbiekben a fordításnál sokat segít. Ilyen például a spanyol és portugál, a szlovák és szlovén, valamint mindegyik skandináv nyelv. Aki például németül kezd el tanulni, sokkal könnyebben sajátítja el bármely skandináv nyelvet és vica versa. Az egy régióban élő népek kultúrája viszonylag hasonló, gondolunk itt a technikai, gazdasági fejlettségre is.

Természetesen kivételek akadnak. A történelem folyamán együtt élő, egymást befolyásoló nyelvek között rengeteg hasonlóságot lehet felfedezni, ez magától értetődő. Viszont azon nyelvek, amik soha nem is érintkeztek a történelem folyamán, egészen a gazdasági és technikai fellendülésig a 20. században, nem igen mutatnak fel hasonlóságot, se a szókincset, se a nyelvtant és morfológiát tekintve sem.

A kultúrák ismerete

Minden eddig említett tényből kiindulva tehát egy kínai-magyar fordítónak ismernie kell a kínai és magyar kultúrát is, legalább azon a területen, amelyen fordítói munkáját végzi. Más tudást követel meg egy jogi -, egy orvosi -, valamint egy irodalmi szöveg precíz fordítása. 

A kétnyelvűség nem ismert előnyei

Két, vagy több nyelv ismeretének alapvető előnyeit mindenki ismeri: több lehetőség a munka világában, mélyebb kulturális ismeretek és – legyünk őszinték – villoghatunk mások előtt nyelvtudásunkkal.

A tudomány is sokat foglalkozik a két- illetve többnyelvűség fogalmával. A legújabb tanulmányok eddig ismeretlen előnyöket tártak fel, amelyek a kétnyelvűséggel járnak.

A nálunk dolgozó számos fordító számára ezek az előnyök természetesen mindig is nagy fontossággal bírtak. Ezért összegyűjtöttük ezen tanulmány legérdekesebb pontjait, és ki tudja, talán ezekkel Önt is meggyőzzük arról, hogy egy második nyelvet is megtanuljon.

A kétnyelvűség késlelteti a szellemi leépülés tüneteit

A médiában sokat hallottunk már arról, hogy a legalább két nyelvet beszélő személyek ritkábban épülnek le szellemileg öregkorukra, illetve a leépülés tünetei náluk később jelentkeznek, mint azoknál, akik csak egy nyelven beszélnek. A kétnyelvűség az Alzheimer-kórt és hasonló betegségeket nem tudja teljesen meggátolni,  mindazonáltal a tanulmányok azt mutatják, hogy a kétnyelvű emberek ilyen betegségekkel szemben is ellenállóbbak, mint egynyelvű társaik.

A kutatók továbbá azt is megállapították, hogy két nyelv felváltva történő használata (mint például tolmácsolás, fordítás, vagy egyszerűen csak egy idegen nyelvű könyv olvasása) közben az agyunkat fejlesztjük, méghozzá olyannyira, hogy agyunk ilyen tevékenységek során hosszútávú kognitív készletet épít fel.

A döntésképesség javulása

Az élet számos területén szükségünk van arra, hogy képesek legyünk egyszerre több felé figyelni, valamint képesek legyünk a feladataink elvégzésekor fontossági sorrendet felállítani, tehát feladatainkat priorizálni. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a kétnyelvű emberek ezen képességekben is az egynyelvű emberek előtt járnak.

Ennek oka, hogy a kétnyelvű emberek agya a nyelvekben történő ide-oda ugrálás következtében, valamint a betűk, szavak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek megfelelő rendezése, alkalmazása következtében formálódik, olyannyira, hogy nekik nem esik nehezükre, az irreleváns nézőpontokat eltávolítani, és helyettük a fontosakra koncentrálni.

A memória javulása

Ha elfelejtjük, hogy mit szerettünk volna mondani, vagy épp nem tudjuk, hova tettük le telefonunkat röviddel ezelőtt és nem emlékszünk arra, hogy mit ettünk reggelire, akkor a rövidtávú memóriánkkal van baj. Ez mindenkit érinthet. 

Aggodalomra viszont semmi ok. Tanulmányok kimutatták, hogy a két vagy több nyelvet beszélő személyek jobb memóriával rendelkeznek. Az okok itt különbözők, de a legfontosabb talán mégis az, hogy két nyelv egyidejű használata esetén az agy különböző részeinek különböző időkre kell visszanyúlnia.

A szókincsfejlesztés is egy remek gyakorlat a memória fejlesztéséhez. És a legjobb: Egy teljesen új nyelv elsajátítása közben sarkalljuk a rövidtávú memóriánkat is.  

Az iskolai teljesítmény javulása

Még az iskolában, a tanórákon is hasznát vehetjük a többnyelvűségnek, és előnyeinek. A kétnyelvű környezetben felcseperedő gyermekek jobb kompetenciákkal rendelkeznek számos területen. Például kritikus gondolkodásuk kifejlettebb, a koncentrációs képességük jobb és identitástudatuk is hamarabb kifejlődik.

Bár a nyelvi tehetség elsősorban az irodalom, művészet és retorika területein fejlődik, bizonyított tény, hogy a kétnyelvű tanulók a logikus gondolkodást igénylő tantárgyak, tudományok területén is jobban teljesítenek, mint egy nyelven beszélő társaik. Ezen előnyök mind a kognitív gondolkodásmódjuk kifejlettségének köszönhetők.

Jobb karrierlehetőségek

Munkáltatók bevonásával végzett tanulmányok kimutatták, hogy a külföldi cégeknél elhelyezkedni kívánó munkavállaló kulturális ismeretek nélkül hátránnyal indul. A cégek vezetői azt mondták, hogy egy idegen nyelv ismerete manapság már kritérium, még abban az esetben is, amikor a pozíció betöltéséhez ez különösebben nem lenne nélkülözhetetlen.

Tehát amennyiben Ön nagyobb esélyekkel szeretne indulni a munkaerőpiacon, érdemes nekilátni egy idegen nyelv elsajátításának. Minél több idegen nyelv szerepel az önéletrajzán, annál nagyobb esélyei vannak magasabb pozíciók betöltésére.

Mindezen „rejtett” előny ismerete alapján azt lehet mondani, hogy a többnyelvűség életünk rengeteg területét befolyásolja, méghozzá pozitív irányban. Soha nem késő új nyelveket elsajátítani, vagy a már rég használtakat újból felfrissíteni, hiszen, mint látja, csak előnye származhat belőle.

A fordító és tolmács közötti különbség

Manapság az emberek nagy része szinonimaként kezeli a ’fordító’ és ’tolmács’ szavakat. A valóságban viszont a két tevékenység között óriási különbségek vannak.

A fordítók és a tolmácsok írott vagy beszélt idegen nyelvet fordítanak le professzionális szinten anyanyelvükre. Ezen fordításoknál ők többnyire kilépnek a hétköznapi nyelvezetből, minden esetben szükséges az emelkedett nyelvi szint kiváló ismerete, például rengeteg szakszót kell ismerniük, a kiinduló-, és a célnyelvben egyaránt.

A fordítók többnyire írásban dolgoznak, ami azt jelenti, hogy írott szövegeket fordítanak, mint például okiratokat vagy használati utasításokat.

A fordítók képzésének elvégzése után szert tesznek olyan képességre, amelyek által egy szövegeket a legmélyebb értelmében is fel tudnak dolgozni és azt anyanyelvükre átformálni, úgy, hogy az úgy hasson, mintha anyanyelven íródott volna.

Ezek után sejthető, hogy mennyire fontos számukra a precizitás, minden kis apró részlet jelentős számukra, munkájuk tökéletes elvégzése érdekében. Természetesen itt nem csak a megfelelő szó alkalmazása a fontos, hanem magának a szövegnek a felépítése is elsődleges fontosságú.

A tolmácsok ezzel szemben a hallott idegen nyelvet fordítják szóban anyanyelvükre. Sok esetben a hallottakat viszont szimultán kell fordítani, amely rendkívül megterhelő. Emellett létezik a konszekutív tolmácsolás, amelynél a tolmácsnak van lehetősége jegyzetelni, persze csak a legfontosabb adatokat, szavakat.

A jegyzetelésnek is meg vannak a maga szabályai, praktikái, ezeket, és magát a tolmácsolást a tolmácsképzések alatt lehet elsajátítani, ahol a tanulók a gyors nyelvmegértést és annak gyors, ámbár precíz visszaadását gyakorolják. A különbségek tehát láthatók, mindkét munka nehéz a maga módján, mindkettőnek vannak a másikkal szemben előnyei és hátrányai.

A fordítás hét alapelve

1. Kreatív fordítás, a szó szerinti helyett

Amennyiben egy vállalkozás nem szó szerinti fordítást kér, hanem egy más kultúrkörhöz illeszkedő átfogó stilisztikai átültetést, akkor transzkreációról beszélünk.  A transzkreáció szó az angolszász nyelvterületről származik és a ’translation’ (fordítás) és ’creation’ (alkotás) szavakból tevődik össze.  Magyarosan átültetésnek is nevezhetnénk. Korábban adaptációnak nevezték ezt a folyamatot. Ez a kreatív fordítás komplex feladat.

Nyelvi spárgát igényel, méghozzá egyszerre több irányban: egyrészt a szöveget egy másik nyelvre át kell ültetni, másrészt viszont nem szabad egy az egyben passzolnia. Az átültetett információnak egyrészt a célközönség szempontjából kulturális szokásaiknak megfelelően is könnyen kezelhetőnek kell lennie, másrészt a fordítandó szöveggel szemben is meg kell tartania a szükséges távolságot.

Ezek mind nagyfokú kreativitást követelnek meg: miközben az eredeti szöveg létrehozója szabadon alkothatta, formálhatta a szöveget, a „kreatív fordító” szűkös határok közé van beszorítva. Olyan szöveget kell létrehoznia, amely az eredeti szöveg kijelentéseinek érzelmi hatásait megtartja, ugyanakkor a célszöveg stilisztikai finomságaihoz is illeszkedik. Ez rengeteg munkát és időt igényel.

2. Szaktudása legjobbját kell nyújtani

A kulturális különbségek gyakran vezetnek ahhoz, hogy az image-kampányok más országokban nem érik el hatásukat. Ilyenkor a vállalkozások látszólag megoldhatatlan problémával találják szemben magukat: egy márkának világszerte ki kell fejtenie hatását, viszont egy helyi közönséget kell megcéloznia. Ilyen esetben a fordításnál többről van szó.

Egy sikeres transzkreációhoz a fordítónak szaktudása legjobbját kell nyújtania. A követelések listája hosszú: a fordítónak elsősorban a forrásnyelvet és a célnyelvet is (utóbbit anyanyelvi szinten) professzionális szinten kell ismernie és használnia. Másrészt a megfelelő interkulturális kompetenciája is megfelelő szinten kell legyen, és harmadrészt kreatívan kell tudjon írni.

Ezek mellett még rendkívül fontos, hogy megfelelő tudása legyen a marketing területén, ismerje ezen terület minden csínját-bínját. Nem árt továbbá az ügyfelek felől érkező információk és persze a cég, üzletág ismerete sem, amelyben a fordítást végzi.

3. Megérzések

A tiszta tények fordításához nem szükséges a transzkreáció. Műszaki szövegek, terméklisták vagy az éves elszámolások érzelemmentes szövegek, semleges stílus szükséges fordításukhoz.

Más a helyzet a szlogeneknél, brossúráknál, vagy bármely szociális-média tartalomnál, tehát olyan szövegeknél, amelyek márkákat és termékeket mutatnak be: ebben az esetben a transzkreáció lép életbe, a szó szerinti fordítás nem működik.

A márkát el kell adni, tehát itt az érzésekkel, érzelmekkel kell játszani. Az imázsszövegek információt nyújtanak a termékről nyelvi képek és stilisztikai nüanszok segítségével. Ilyen fordításoknál tehát a fordítónak azt a célt kell elérnie fordításával, amelyet a szöveggel a kiinduló nyelv országában szeretnének elérni.

4. Na de stílusosan, kérem!

Az eredeti szöveg hanghordozását és stílusát a transzkreáció folyamán meg kell őrizni. Hogy ez sikerüljön, a fordításnál minden meglévő eszközt megpróbálnak felhasználni, szójátékokat, szólásokat, szóképeket, közmondásokat, idiómákat, metaforákat és dialektusokat. Csak így maradhat a fordított információ élénk és csak így érheti el ugyanazt a hatást a célszövegben, mint amit az eredetiben elér. Ennél fogva a transzkreáció a fordítás magasabb szintje.

5. A kreativitás határai

A transzkreáció folyamán megköveteltetik a kreativitás, ugyanakkor ezt keretek közé szorítják. Így hát a fordítónak tudnia kell, hogy milyen célközönséget céloznak meg a szöveggel, valamint a kívánt hatásról is egyeztetnie kell a szöveg alkotójával. Sok vállalkozás rendelkezik ugyanakkor sajátos stílusirányelvekkel, amiket szintén figyelembe kell venni.

Ezen kívül a terminológiákra és kulcsszavakra is figyelni kell. Ezekhez tartozik a mértékegységek, dátumok, illetve címek formátuma és a helyi normák és irányelvek megfelelő átültetése.

6. A hűtlenség, mint erény

A transzkreáció célja nem az eredeti szöveghez való hűség, ugyanis e folyamat során nem tényeket kell fordítani, hanem információkat ötleteket és érzelmeket. Ilyenkor a kiinduló szöveget darabjaira kell szétszedni: milyen feltevéseket és értékeket helyez előtérbe, röviden: melyik kultúrát ülteti át?

A transzkreáció olyan szöveget hoz létre, amely az információt pontosan átadja, ugyanakkor más kifejezéseket, szóképeket és ingerszavakat használ. Nem új szöveg keletkezik, hanem egy másik. A transzkreáció tulajdonképpen a fordítás és a szövegalkotás közös halmaza. Ez akkor sikerül jól, ha az olvasó nem fedezi fel a folyamat lépéseit, tehát az igazításokat, megfeleltetéseket.

7. Sok út vezet a célközönséghez

A transzkreáció segít a vállalkozásnak azt a nyelvet beszélni, mint az ügyfeleik. Viszont ennek minden mediális csatornán így kell lennie! Ez elkezdődik a szlogenekben szereplő információk átvitt értelemzésével, folytatódik a brosúrák és dolgozói magazinok oldalain és egészen az internetes oldalakig és szociális- média tartalmakig terjed, és soha nem ér véget. A mai világban a technika fejlettségének hála az információ mindenhova eljut.

Tipikus fordítási hibák, amik elkerülhetők

A fordítási hibák nem mindig olyan egyértelműek, mint ahogy gondolnánk.

Mindenki látott már hibás feliratokat, táblákat, étlapokat, amelyeket fordítók készítettek. Hogy lehet a tipikus fordítási hibákat osztályozni, milyen következményekkel járhatnak és hogyan lehet ezeket elkerülni?

Ahol a fordítási hibák felbukkanhatnak

Hibázni emberi dolog, viszont ugyanakkor teljes mértékben elkerülhető a hibák nagy része. Nem csak a hajmeresztő hibák a hibák, hanem az apróságok is, amelyek által a szövegen látszik, hogy fordították.

A nyelvek többé-kevésbé rokonsági kapcsolatban állnak egymással. Ha szoros a nyelvi kapcsolat, nagy a veszélye az ún. ’hamis barátok’ csapdájába esni. Ezek a szópárok hasonló külalakjuk ellenére sokszor teljesen más jelentéssel bírnak.

Amennyiben két nyelv felépítése és szókincse nagyon különbözik egymástól, úgy összetett feladat, ekvivalens kifejezéseket vagy a nyelvtani struktúrákat a célnyelvvel összhangba hozni.

A mondat felépítése, azaz a szórend is egy tipikus hibaforrás lehet fordításkor. Egy szövegen látni lehet sok esetben, hogy egy lefordított szöveg, ha a mondatok rövidebbek vagy hosszabbak a célnyelvben, mint általában.

Minden nyelvnek van ezen kívül kedvenc szófaja. Példának okáért a német tudományos szövegekben előszeretettel használnak nominalizációt, ami azt jelenti, hogy az igéket főnevekké alakítva használják. Az angol nyelvben viszont ezzel ellentétben inkább igéket használnak szívesen. A nyelvi szakértők ismerik ezen finom különbségeket és a fordításoknál tudatosan figyelnek is ezek betartására.

Fatális hibának az nevezhető, amikor már a szöveg fajtájának jellegzetességei sérülnek a fordítás során. A jogi területen szigorú előírások vonatkoznak a szövegekre, amelyek ugyanúgy a fordítókra is vonatkoznak a szöveg megalkotásánál. Ha ezeket megsértik, annak jogi következményei lehetnek.

Ezek mellett a fordítóknak különösképpen figyelniük kell a számok fordításánál, amelyeket persze csak át kell másolni, viszont azt a megfelelő egységgel és központozással, mivel egy vesszőhiba a számoknál szintén katasztrófát idézhet elő.

Hamis barátok

A leggyakoribb és legismertebb hibákat teljes bizonyossággal a ’hamis barátok’ okozzák. Nagy népszerűségnek örvendenek a turisták körében.

Abban az esetben, amikor a mobiltelefonból mozgó telefon, a Ferihegyi repülőteret pedig a Gellért-hegynél keresik, biztosan gépi fordítás történt a háttérben. Sikertelenül.

Viszont sok esetben a hús-vér fordítók is elbuknak a ’hamis barátok’ fordításánál, a hasonló hangzás és írásmód miatt.

Az ’Akademiker’ németül például a felsőoktatást elvégző személy megnevezése, magyarul az ’akadémikus’ viszont az a személy, aki az MTA-ban dolgozik. A ’solid’ az angolban szilárdat, tartósat jelent, magyarul viszont a ’szolid’ ’visszafogott’-at jelent.

Kutatás, kutatás, még több kutatás

A fordítás tehát többet igényel, mint a nyelv magas fokú ismerete, rengeteg pontos előkészületet igényel.

Első körben a fordító megismerkedik a szöveggel, ami előtte áll:

  1. Ki írta a szöveget és mi a célja vele?
  2. Kinek és miért kell lefordítani a szöveget?
  3. Milyen a kiinduló szöveg fajtája és mire kell ügyelni a célnyelvre történő lefordításakor?

A szakfordítók az esetek túlnyomó részében szakszövegekkel dolgoznak. Ahogy a szöveg fajtája elárulja, ezeket szakemberek írják más szakemberek vagy olykor egy szélesebb célközönség számára.

Rengeteg szakkifejezést használnak, amely a szövegben szereplő bizonyos szakterületre jellemző. Aki már próbálta megérteni két orvos egymás közötti társalgását, vagy például egy fogorvos és asszisztense között elhangzott mondatokat, tudja, hogy ezek a beszélgetések egy külsős, hozzá nem értő személy számára nem mindig érthetők.

Ezért foglalkozik egy fordító mindkét nyelv terminológiáival, azért, hogy a fordításoknál ezek ne okozzanak gondot. Ideális esetben egy ún. Fordító Memória segíti munkájukat, amely egy, már lefordított szövegeket digitálisan megőrző program.

Egy professzionális fordításnak pontosan a sok kutatómunka jellemzője.

A fordítási hibák következményei

Nyaraláskor az ember sokszor nevetgél a helytelenül lefordított, olvashatatlan táblákon. Sok esetben viszont inkább frusztráló, ha az étteremben egy fordítási hiba miatt nem értjük, hogy mi áll az étlapon, és emiatt vakon kell ételt rendelnünk.

Előfordulhat azonban az is, hogy egy szerződés vagy egy használati utasítás hibásan, vagy értelmetlenül van lefordítva. Ebben az esetben minden, a fordításban szereplő személy súlyos következményekkel számolhat.

Gyakran pótköltségek terhelik meg a vállalkozásokat, amikor a hibás prospektusokat például újból ki kell nyomtattatni.

Ennél viszont rosszabbak azok a helyzetek, amikor anyagi vagy netalántán személyi károk keletkeznek a rossz fordításokból, például orvosi szövegek fordítása esetén.

Az ilyen hibák jogi következményekkel járnak a fordítót illetően, akkor is, ha a fordítónak van felelősségbiztosítása, ugyanis a hírnév teljesen összeomolhat és a fordító lehet, hogy soha többé nem kap megbízást. Ezen hibák elkerülése érdekében érdemes nem csak egy egyszerű dolgozót megbízni a fordítással, aki rendelkezik nyelvismerettel, hanem egy olyan szakfordítót érdemes felkeresni, aki a kívánt területen elegendő tapasztalattal rendelkezik.

Legyél “tabletes-fordító” te is!

Alexander Drechsel  az Európai Bizottság személyzeti tolmácsa, aki angol, francia és román nyelvről fordít németre, az anyanyelvére. Mások véleményét a tolmácsfülkében mondja el, weboldalán (adrechsel.de) és Twitter oldalán (@adrechsel) pedig a saját véleményéről olvashatunk, illetve a nyelvek és a technológia világába nyerhetünk betekintést.

Tablet tolmács mikrofonnal

Néha, amikor az emberek beszélnek velem egy konferencián vagy egy találkozón, csak a “tabletes srác” vagy a “tabletes tolmács” néven emlegetnek. Valószínűleg azért, mert azóta dolgozom a tabletekkel, mióta az Apple kiadta az első iPad-et 2010-ben. Eddig öt fajta iPad és három androidos tablet tulajdonosa voltam. Ezeket a tableteket használtam tolmácsolás előtt, közben és után mindenféle feladatra.

Sokáig segítettem abban is, hogy a tolmácsok a legtöbbet kihozhassák a tabletükből kurzusok és előadások során.
Azonban mindig felmerült bennem a kérdés: mi a helyzet a tabletekkel és a fordítással? Hasznosak lehetnek ezek az eszközök a fordítók számára? Ebben a cikkben részletesebben megvizsgálom ezt a kérdést.

A CAT eszközök kerülgetik a forró kását

Az első feladat, hogy megnézzük, elérhetőek-e a CAT-eszközök a tableteken. 2017-ben az egyszerű válasz erre az, hogy nem. A bonyolultabb: attól függ. De miért nem támogatottak széleskörben a CAT-eszközök?

Nos, a fordítási memória, a gépi fordítás, a terminológia, a projektmenedzsment és más funkciók miatt egy CAT-eszköz sok helyet igénylő alkalmazás. Ezzel szemben a mobilalkalmazások 1-1 dologra öszpontosítnak, nem biztosítanak ennyi funkciót egyszerre.

Nézzük meg a CAT-eszközök és a tabletek jelenlegi helyzetét:

– Az SDL Trados Studio jelenleg nem érhető el a tableteken. Bár telepítheted a Microsoft Surface Pro 4-re, de ez az eszköz inkább egy tablet-laptop hibrid. Tehát jelenleg az egyetlen lehetőség az, hogy távoli hozzáféréssel elérhető egy rendes (lásd alább).

– Az OmegaT olyan CAT-eszköz, amelyhez szükség van a Java futtatására, de a Java nem (igazán) elérhető az iOS vagy Android tableteken. (A Microsoft Surface itt is lehet alternatíva.).

– MemoQ: A Kilgray a MemoQWeb-et ajánlja, bár a memoQ szerver telepítése mellett szükség van egy webes licenszre is, hogy lehessen használni. Ha megvan a fordítási felület, akkor a terminológiakezelő rendszer és néhány projektmenedzsmenti és adminisztrációs szolgáltatás elérhető.

– A Wordfast egy Wordfast Anywhere nevű webalapú megoldást kínál, és nem igényel Wordfast licenszet. Most ingyenes tárhelyet biztosít a cég szerverén a fordítómemória, szószedetek és egyéb fájlok számára. A WFA együttműködési és megosztási funkciókat is kínál.

– A Memsource jelenleg a vezető CAT-eszköz, ha mobil elérhetőségről van szó. Felhőalapú megoldással működik. Az asztali szerkesztő is elérhető, de a legtöbb dolog online történik. A közelmúltban adtak ki iOS-re és Androidra olyan alkalmazásokat, amelyek elsősorban projektmenedzsereknek szólnak.

Noha egyes CAT-eszközöket valóban lehet tableteken használni, a legnagyobb problémát valószínűleg a rendelkezésre álló korlátozott képernyő jelenti. Az lenne a tanácsom, hogy használjunk külső billentyűzetet. Android és Windows készülékeken akár egeret is csatlakoztathatunk.
De térjünk vissza az üzletre és a produktivitásra: nézzünk meg még néhány munkához kapcsolódó esetet. A legtöbb feladatot mostmár könnyen elvégezhetjük tabletekkel. A Microsoft, a Google és az Apple irodai alkalmazáscsomagjai könnyen elérhetők, és sok mindenre használhatóak:

– Szövegdokumentumok írása és szerkesztése. A legtöbb alkalmazás nyomonköveti a változásokat, vagy akár rajzolhatja és jegyzetelhet egy szövegben.
– Táblázatok készítése és szerkesztése. Tartalmazhatnak akár függvényeket vagy feltételes formázást is, ha szükséges.
– Prezentációk létrehozása és szerkesztése. Ó, és tudtad, hogy a prezentációt közvetlenül a készülékedről is előadhatod vezeték nélkül?

Egy másik nyilvánvaló felhasználási az e-mailek kezelése. A képernyőn megjelenő billentyűzettel (vagy akár egy külső billentyűzettel) kis gyakorlás után menet közben is úgy tudunk írni, mint egy profi

Bizonyos szempontból a mobil eszközök valóságos géniuszok: gondoljunk csak a beépített fényképezőgépre a tableteken vagy okostelefonokon. Nem csak fényképeket készíthetünk, hanem a készüléket hordozható szkennerré is alakíthatja. Az olyan alkalmazásokhoz hasonlóan, mint a Scanbot, az eszközkamerát kihasználva egy vagy több oldalt gyorsan és tisztán beolvas, és optikai karakterfelismerést is kínál.

A FreshBooks segítségével nemcsak ügyfeleket, projekteket és számlákat kezelhet, hanem “letapogathatja” azokat a papíralapokat is, amelyekre szükség lehet ügyfeleknek a számlázására.

Több, mint egy távoli lehetőség: otthoni számítógéphez való hozzáférés

Függetlenül attól, hogy az egész világon utazik-e, vagy csak egy emeletre van az íróasztaltól: néha hasznos lehet, ha távoli hozzáférést biztosít az otthoni számítógépéhez. Talán ez az a nagy, régi CAT eszköz, amely nem fut mobileszközökön vagy az asztalon tárolt fájlon, de nem is a kedvenc felhő tárolójában – ha távoli hozzáférést állít be, ezek a pillanatok már nem fogják megijeszteni kikapcsolta a számítógépet). És tényleg nagyon könnyű elindulni. A telepítés két összetevője, a “segítőalkalmazás” a számítógépen és a kliensalkalmazás a táblagépen vagy okostelefonon. A legegyszerűbb rendszer, amelyet ismerek a Google Távoli asztal, különösen, ha már használja a Chrome asztali böngészőt:

1. Telepítse a Chrome távoli asztal bővítményét Mac-en vagy számítógépen.
2. Nyissa meg az újonnan telepített Távoli asztali alkalmazást, és kövesse a telepítési utasításokat.
3. Töltse le az ügyfélalkalmazást iOS vagy Android-eszközére, és jelentkezzen be a Google hitelesítő adataival.
4. Válassza ki a számítógépet vagy a Mac-t az elérhető eszközök listájáról, és jelentkezzen be a telepítés során megadott PIN kóddal.

Alexander Drechsel bejegyzése

Az alacsony árak és a robotok jönnek, hogy megszerezzenek minket?

Íme, egy olyan poszt, amit már egy ideje írok… és mivel a fő munkahelyemen a számítógép a tegnap estét választotta a megfelelő időnek arra, hogy elromoljon (ne aggódjon… mindenről volt másolat készítve), így van egy kis időm, miközben javítják.

Ez a bejegyzés számos olyan kérdésre ad választ, amelyeket az elmúlt hónapokban az olvasóktól, kollégáimtól és diákjaiktól kaptam az alábbiak szerint:
“Találkoztam egy párizsi székhellyel rendelkező társasággal, akik fordítókat kérnek fel arra, hogy jelentkezzenek egy platformra, ahol ingyen adják be munkájukat (vagy egy kávésbögre ellenében, ha nagyon jók), és azon gondolkoztam, hogy van e valami ötlete a fordítók szabadúszó piacának megváltoztatására. ”

“Aggódik-e amiatt, hogy az MT beleavatkozik bizonyos fordításpiacokba, vagy a fordításipar egészébe?”

“Gondolja, hogy a fordítóknak más munkát kellene keresniük?”

Úgy vélem, hogy ezek a kérdések általános bizonytalanságot jelentenek, mint az első kérdezőnél is látható, a szabadúszó fordítási piac változásáról. Szóval merüljünk bele; Én elmondom az én gondolataimat, és Ön pedig a kommentekben megoszthatja a saját véleményét.

Rövid válasz: Igen, a dolgok megváltoztak az iparágunkban. Több ember végez szabadúszó munkát, és egyre többen lépnek be ebbe a munkakörbe a nem hagyományos utakon keresztül, amelyek közelebb viszik őket az alacsonyabb árakhoz.

Egyre nehezebb élni az iparágunk alacsonyabb szintjén, és a legmagasabb szinten nagyobb a verseny, mivel egyre többen választják a kilépést az alacsonyabb szintről. A gépi fordítás minden bizonnyal a “csak-információ” fordítási piachoz vezet, és olyan szakterületekre, ahol a szakszókincs nem fontos. Valójában úgy gondolom, hogy ezek a változások leválaszthatják azokat az ügyfeleket, akik szeretnének, szükségük van és hajlandóak fizetni az igazán jó fordításokért. Bizonyos nyelvek és szakterületek esetében az MT egyszerűen nem életképes versenytársa a humán fordítóknak bármilyen típusú projekthez, és talán soha nem is lesz az.

Úgy gondolom, hogy a legfontosabb választás, amit meg kell hoznia: Ha a jövőben fordítást szeretne készíteni, fordítószoftver-szakértő vagy író akar lenni?

Hosszabb válasz: amikor tizenöt évvel ezelőtt elkezdtem az iparágban dolgozni, a dolgok mások voltak. A legtöbb szabadúszó egyszerűen nem volt hajlandó minimálbérért dolgozni. De azóta sok dolog megváltozott. Nemrég olvastam egy felmérést, amely szerint az amerikaiak mintegy 34% -a független munkavállaló, és ez a szám 2020-ra körülbelül 50% -kal fog növekedni. Nemrég beszéltem különböző kezdő fordítókkal, akik a következőket mondták nekem: “jelenleg barista / dadus / múzeumi őr / kétnyelvű adminisztratív asszisztens vagyok, így 9,25 $ / óra, plusz engedmények, fizetett szabadság stb. Azonban, ha 20 dollárt tudnék óránként keresni és otthonról dolgozni a saját menetrendem szerint, akkor örülnék neki.

Mi a helyzet az MT-vel? Egyáltalán nem vagyok MT utáló. Gyakran mondom az ügyfeleimnek, hogy én magam is használom a Google Fordítót…azonban csak egy általános jelentéstartalomra.Például, ha nyaralni fogok Olaszországban, és szeretném tudni, hogy a múzeum mely napokon van nyitva és zárva, a Google Fordító tökéletes munkát végez. Vagy amikor egy svájci ügyfél elfelejti, hogy nem beszélek németül, és e-mailt küld nekem a német fordításról auf Deutsch-ra vonatkozóan, a Google Fordító általában jól körvonalazza mindazt, amit kér. Ha olyan iparágakra fordítok, ahol a fordításokat többnyire csak információs célokra használják, és ahol van némi tolerancia a rossz fordításhoz, vagy akár kisebb fordítási hibákhoz (gondoljon a kis felhasználói röpiratokra, amellyel jár például a fülhallgató és konzervnyitó…). Megkérdezem magamtól: ha az MT trendjei – köztük a neurális hálózatépítés – folytatódnak, akkor vajon boldog leszek-e, ha napi 6000 vagy 10 000 szót fordítok és szerkesztek és csak pár centet fogok kapni egy szó után? Vagy inkább máshol keressek munkát?

Saját munkám során szándékosan elhatároztam, hogy többféle ügyféllel fogok dolgozni. Például nemrég kezdtem el fordítani az európai környezetvédelmi alapítvány blogbejegyzéseit. Amikor a mintafordítást elvégeztem nekik, azt mondták: “Ne tekintse hivatalos fordításnak; írja át, úgy mintha egy amerikai blogbejegyzést írna. “Ez az a fajta ügyfél, akit én keresek, mert ez olyan képességet igényel, amely az MT-nek nincsen.

Összefoglalva, nem hiszem, hogy az lenne a kérdés hogy, a fordítóipar még 20 év múlva is itt fog-e tartani, vagy sem; biztos vagyok benne, hogy igen. Úgy gondolom, hogy fontosabb kérdés az, hogy hova szeretne beilleszkedni: naponta nagy mennyiségű szó fordítója és szerkesztője, vagy kétnyelvű író lenne szívesebben?

Olvasók, Önökön múlik: gondolkodtak már ezen?