A fordítás költségei a formátumtól is függenek

A fordítónak átadott szövegek formázása egy igencsak eredményes emelőszerkezet, ami a költségeket illeti. A formázatlan, vagy rosszul formázott forrásszövegek hátrányból indítják a fordítást, ugyanis a formázásra fordított idő elodázhatja a fordítás elkészültét, valamint az Ön, mint megbízó pénztárcáját is jobban megterheli, mint egy olyan szöveg, amelynél formázási munkát már nem kell végezni.

Miért olyan fontos a forrásszöveg formázása a fordítási folyamat szempontjából?

Manapság minden profi fordítóiroda fordítóprogramokkal dolgozik, ezeket CAT-eszközöknek is nevezik (Computer Aided Translation, azaz számítógépes fordítástámogató rendszer). Ezekbe a rendszerekbe a fordítandó szövegeket importálják. Az importálás során a szöveget részekre bontja a rendszer, ami azt jelenti, hogy a forrásszöveg szegmensekre bomlik le (többnyire mondatokra), amelyek aztán az elkészült fordítással az adatbázisban kerülnek eltárolásra.

A forrásszöveg hibamentes importálása és szegmentálása érdekében fontos, hogy ezen szöveg formázva legyen. Csak ezután lehetséges a fordítóprogramok gyakorlati funkcióinak optimális használata, amely magában foglalja a kész szöveg eredeti adatformátumba való exportálását.

Ez mit is jelent? Azt jelenti, hogy a fordítóiroda a letisztult formátumú szövegek fordítását minden különösebb időráfordítás nélkül el tudja készíteni és a kész szöveget abban a formátumban, amilyenben beérkezett, vissza is tudja juttatni Önhöz. Ez továbbá azt is jelenti, hogy ideális esetben sem Önnek nem kell utómunkálatokat végeznie, sem plusz költségek nem terhelik Önt amiatt, mert a fordítóirodának a szöveget a fordítás megkezdése előtt elő kell készítenie. 

Hogyan lehetséges a formatálással a költségmegtakarítás?

A következőkben minden formátumtípushoz talál majd öt hasznos tippet, hogy tudja Ön úgy előkészíteni a fordítani kívánt dokumentumot, hogy ezzel pénzt és időt takarítson meg:

1. PDF-fájlok

A PDF-fájlok, amelyek egy tervező és szövegszerkesztő program által készülnek, mint amilyen a Microsoft Word vagy az Adobe InDesign, rendkívül fordítóbarát fájlnak számítanak. Viszont mindenképp kedvezőbb, a dokumentumokat az eredetileg elkészített fájlkiterjesztésben elküldeni, mivel a PDF kiterjesztésű dokumentumokban gyakran fellépnek nem kívánt sortörések, amelyek a szegmentálásnál hibákhoz vezetnek. Ezen felül egy PDF-dokumentum formázása általában időigényesebb, mint a dokumentum eredeti formátumának formázása.

Különösen költséges, időigényes lehet a beszkennelt dokumentumok fordítási folyamata. Ezeket a fordítás előtt (és többnyire már az árajánlat megtétele előtt) egy OCR-rendszer (Optikai karakterfelismerő-rendszer) segítségével gépi olvasásra alkalmassá kell tenni. A szkennelt dokumentum minőségétől függően ez rengeteg munkát igényelhet és ezáltal a költségek is megnövekedhetnek.

Tipp: Már az ajánlatkéréskor az eredeti fájlt küldje meg, azt, amelyből a PDF készült. Amennyiben az eredeti dokumentum már nincs meg, létezik lehetőség arra, hogy a PDF fájlt Word vagy akár Excel formátumba átkonvertálja és ezzel a dokumentumot elő is készíti a fordításra.

2. Word fájlok

Gondoljon arra, amikor a Word dokumentumot elkészíti, hogy egy szöveg idegen nyelvű megfelelője hosszabb, illetve rövidebb lehet, mint a forrásszöveg. Például egy magyarról németre történő fordítás során a célszöveg sok esetben 10 %-kal is hosszabb lehet, mint a forrásszöveg. Viszont például kínaira fordítás esetén az írásjelek miatt akár 50%-kal rövidebb szöveget is kaphatunk.

A különböző nyelvkombinációk esetén ezek a hosszúságbéli eltérések a szöveg formai szépségének romlásához vezethetnek azzal, hogy egy-két sor például átcsúszik a következő oldalra, amely (nem beszélve a papírpazarlásról) még esztétikailag is ronthat a fordításon.

1. Tipp: Törölje a feleslegesnek vélt, vagy véletlenül kialakult sortöréseket.

2. Tipp: Ha szövegdobozt kell használnia, figyeljen arra, hogy ezek elég nagyok ahhoz, hogy a benne található szöveg lefordított változata is beleférjen, valamint egy a forrásszövegnél rövidebb célszöveg esetén a szöveg optikája ne romoljon a fordítás elkészülte után se.

3. Excel

Az Excel formátumú szövegek CAT-eszközökbe történő importálásánál is gyakran előfordul, hogy a szövegrészek rosszul lesznek elválasztva. Ezért fontos tehát, hogy például a címek, címsorok ne a folyó szöveg cellájába kerüljenek. A felsorolások úgyszintén saját cellákat kell kapjanak.

4. InDesign

A tisztán formázott InDesign dokumentumok a grafikusi részlegének sok munkát megspórolnak, mivel a lefordított szöveget nem kell újból összeilleszteni az eredetinek megfelelve. Viszont a formázás során történő figyelmetlenség sok problémát okozhat a szegmentálás során. Ezért tehát ajánlatos a szöveg elkészítésénél a célszöveg terjedelmének változását figyelembe venni és a formázásnál elegendő helyet hagyni – többek között akkor, ha a forrásnyelv nem a magyar.

1. Tipp: Bizonyosodjon meg róla, hogy minden szövegrész a szövegdobozban van, hogy a fordítás során ne lépjenek fel sortörések, amelyekkel a szegmentálás lehetetlenné válik.

2. Tipp: A szövegdobozt készítse akkorára, hogy a fordítás során fellépő szöveg kiterjedésének megváltozása se okozzon sortörést.

5. Weboldal szövegei

A weboldalakon található szövegek Word fájlokba történő másolása nem csak időigényes, hanem rengeteg hibát is okozhat a szövegben, viszont szerencsére ezt az eljárást már nem nagyon használják a fordítóirodák. A modern fordítást segítő programok támogatják az XML, SGML és HTML formátumokat és a tartalom-menedzser-rendszerekhez számos Plugin létezik már, mint például WPML, amely hozzájárul a weboldal lokalizációjának kezelhetőségéhez.

Tipp: Fogadja meg a felkeresett fordítóiroda tanácsát arra vonatkozólag, hogy az Ön weboldalát milyen módszerrel érdemes lokalizálni, hogy az a lehető legkedvezőbb fordítást eredményezze.

Összefoglalva: A forrásszövegek formázásánál a megtakarítási potenciál jelentős. A fordítási folyamatok optimalizálásánál az idő és a költségek szempontjából a forrásszöveg a mérvadó. Érdemes már a szöveg elkészítésekor a jövőbeni fordításra is gondolni. Ezzel a fordítóirodában végzett utómunkálatok által felemésztett időt és költségeket elkerülheti.

Az anyanyelvű fordító-elv – miért olyan fontos ezt az elvet betartani?

Mindig kihangsúlyozzuk, hogy anyanyelvű fordítókkal dolgozunk irodánkban. Mit is jelent ez pontosan, és miért fontos?

Milyen is az anyanyelvű fordító:

Nagyon egyszerű. A lefordítandó szakszöveg célnyelvének meg kell egyeznie a fordító anyanyelvével. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar szaknyelvi szöveget angolra szeretne lefordíttatni, akkor mi azt egy angol anyanyelvű, de magyarul is jól beszélő fordítónak adjuk oda, ő készíti el a fordítást. A hangsúly itt a CÉLNYELVEN van. Ha ugyanis az angol a FORRÁSNYELV és a magyar a CÉLNYELV, tehát ugyanaz a nyelvpár, mint az előző példában, csak megfordított iránnyal, akkor a fordítás egy magyar anyanyelvű fordítónak megy elkészítésre. Ez így működik akkor is, ha a szakterület elméletileg ugyanaz. Ha például egy csillagászati szöveget kell lefordítani magyarról németre, akkor a német anyanyelvű fordító kapja meg a szöveget, fordított esetben pedig a magyar fordító.

Miért szükséges ezen elv betartása?

Az említett példánál nem igazán látható a dolog logikája, ha azonban azt vesszük számba, hogy egy szakfordító több éves munkája sem biztosan elegendő ahhoz, hogy más nyelvek szakterületeit olyan szinten értse és használja, mint saját anyanyelvének szakterületeit. Anyanyelvének ismerete mindig is erősebb lesz, mint bármely más tanult nyelv ismerete. Mivel az egészen különös nyelvi egységeken túl, mint például meghatározott szófordulatok vagy olyan esetek, amelyek során az egyébként használható nyelvtani szabályok részben vagy teljesen érvényüket vesztik, az ország szokásai és adottságai is fontos szerepet játszanak.

Erre remek példa a törvényhozás. Minden nyelvnek megvannak a saját formaságai, megfogalmazásai, amelyek lehet, hogy más nyelv(ek)ben egyáltalán nem is léteznek. Ilyen jogi szövegek esetén a szakfordítónak nem csak a saját országának jogrendszerét kell kitűnően ismernie, annak érdekében, hogy egy kiváló fordítást alkothasson, hanem iskolázottnak is kell lennie jogi területén, hogy a megfelelő szakzsargont a megfelelő helyen fel tudja használni, és ezzel a szöveget teljes mértékben érthetővé tegye. Akármennyi ideig is foglalkozik a fordító idegen nyelvekkel, soha nem fogja anyanyelvének szintjét megütni egyik másik nyelv sem. Ezért tehát a legjobb minőséget csak is anyanyelven beszélő fordítóktól várhatjuk el.

Erre jó példa az angol nyelv. Manapság ezt a nyelvet tanulják a legtöbben, nagyon divatos, szinte mindenki beszéli valamilyen szinten. Ebből adódik az a probléma, hogy sokan azt gondolják, hogy tökéletesen uralják a nyelvet, nincs szükségük segítségre. Azonban rengeteg eset van, amikor bizonyos kifejezések megfelelőjét csak az anyanyelvű fordító használja jól.

Amennyiben a fordítás után kérdése adódna valamivel kapcsolatban, úgy azt az anyanyelvű fordító felé szívesen továbbítjuk, ugyanis ő az, aki tudja, és meg tudja indokolni, hogy miért úgy fordított le egy kifejezést, ahogy.

Ezen okokból kifolyólag nem csak arra ügyelünk, hogy a megfelelő szakterületű fordítót megkeressük, hanem arra is, hogy az a fordító a célnyelvet anyanyelvi szinten beszélje.

Fordító – a szuperhős 7 szupererővel

Magát csak fordítónak nevezi.

Nem visel sem köpenyt, és nincs lézerszeme. Csak ül szerényen az íróasztalnál a képernyő mögött. Épp átültet egy szöveget saját anyanyelvére. Talán az eredeti szöveg egyik példánya épp ott hever a billentyűzet mellett, a fordító pedig vizsgálódó pillantásokat vet rá minduntalan. Pötyög, szünetet tart, ráncolja a homlokát, pötyög tovább, olvas, kortyolgatja kávéját. Amit ő tesz, azt talán senki sem látja, és nem is tűnik túl izgalmasnak, mégis ő mindig elérhető, ha szükség van rá. De ki is tulajdonképpen ez a „fordító”?

Tulajdonképpen nem létezik A fordító.

Munkája sokkal inkább a legkülönbözőbb szemléleteket rejti magában. Ezért szükséges a 7 szupererő, amelyek nélkül nem fordító a fordító.

1. A fordító nyelvész és szövegalkotó egyben.

Magától értetődő, hogy a fordító szavakkal, nyelvekkel és szövegekkel foglalkozik, ezek az ő alapanyagai. Ennélfogva különböző funkciókat tölt be és széles spektrummal és rengeteg ismerettel kell rendelkeznie a nyelvészet területén. A kiinduló szöveg értelmezése és annak bemutatása annyira biztos lábakon kell álljon, mint egy orvosi diagnózis. Ugyanennyire fontos a célszöveg stilisztikai, szintaktikai és szemantikai igényeinek eleget tennie, tehát a tökéletességre kell törekednie mindig. Tehát, mint ahogy a nyelvészt a szövegelemzés és a szövegalkotás jellemez, úgy a fordítót is.

2. A fordító, mint specialista

Ezen általános, mondhatni magától értetődő kompetenciák mellett a fordítótól a saját munkaterületén belül azt is elvárjuk, hogy a szöveg alkotójával megegyező kvalifikációt tudjon felmutatni, ugyanakkor a célközönséget is ismerje. Tehát nem csak nyelvész, hanem az egyes szakterületek, például jog, technológia vagy gazdaság specialistája. Ha ez a „bennfentesség” nincs meg a fordítónál, a célravezető, pontos fordítás, amely az eredeti szöveg minőségével megegyezik, nem jöhet létre. A célnyelv terminológiáit, vonalvezetését és a szaknyelvi szokásait a legapróbb részletekig kell ismernie és használni is kell tudnia.  

3. A fordító, mint diplomata

Ha valaki nyelvek között kommunikál, akkor a kultúrák között is. Nem csak a pódiumon álló tolmácsoknak fontos a diplomatikus készség, a fordítónak is fontos tulajdonsága kell legyen. Az egyszerűnek vélt feladat, levelezéseket és más kommunikációs anyagokat más nyelvre átültetni, valójában számtalan olyan folyamatot foglal magába, amelyek a célszöveg sikerét garantálják: a nyelvi szintek egymással való megfeleltetése, az etikai különbségek pontos ismerete nélkülözhetetlen, de az üzleti praktikák, kifejezések és a kereskedelem ismerete is elvárt. Az üzleti partnerek közötti kapcsolat minőségének pontos, torzítatlan visszaadása, ugyancsak felbecsülhetetlen készség, amellyel a fordítónak rendelkeznie kell.

4. A fordító, mint pszichológus

A diplomáciai készség a fordítónál és tolmácsnál kiegészül olyan tehetséggel, melynek segítségével a sorok közötti apró, tudattalan jelentéseket képesek kiérezni, és azokat a célnyelven visszaadni. A kimondott, leírt szavakon túl a nonverbális jelentést is vissza kell adni a fordítás során, mint például a kedélyállapotot, de az udvariasságon túlmutató mondanivalót is ugyanúgy át kell adni a célszövegben. A szóbeli kommunikáció során, a reklámszövegekben és a hirdetések szövegében ezek a nonverbális faktorok központi jelentőséggel bírnak.  

5. A fordító, mint örök diák

Manapság az aktív élet és a tanulásra való hajlam nem csak az ideális világgal kapcsolatos elképzelések kulcsszavai, kifejezései. A fordítónál ezen készségek már régóta a gyakorlatban vannak, sőt, a mindennapi munkája nélkülözhetetlen részei. Az tehát, hogy a fordítónak mindig naprakésznek kell lennie, elég enyhe kifejezés.  

A mai egyre gyorsabban változó világunkban nem változik semmi olyan gyorsan, mint a nyelv. A neologizmusok tanúsítják a fejlődést és az új termékek megjelenését. A nyelv használatának és a szokások szociokulturális változásai a kommunikáció területén egyre gyorsabb alkalmazkodást követelnek meg.

Az újonnan megjelenő technológiák által rengeteg új szakkifejezés kerül bevezetésre, amelyekhez a fordítónak gyakorlatilag megjelenésük pillanatában alkalmazkodnia kell.

Ez egy szokatlanul eleven és soha alább nem hagyó érdeklődést kíván meg a fordítótól a nyelveket és a világ dolgait, valamint az aktualitásokat és változásokat illetően. Ez persze rengeteg olvasást követel meg tőle.

6. A fordító, mint filozófus

A delphoi Apollón-templom híres intelme így szól: „Ismerd meg önmagad!”. Ez a mondat érvényes a fordítóra is, méghozzá rendkívüli mértékben. A tanulmányok és folyamatos továbbképzés nem jelenti azt, hogy a fordító az előnyben részesített témái minden egyes részletét tökéletesen ismerik. Tehát egy kereskedelmi – és társadalomjogi szakfordítónak nem kötelező magát a büntetőjog területén jól éreznie. Az, aki a gépészetre specializálódik, lehetséges, hogy az elektromosság területén már nem állja meg a helyét.  A kifogástalanul komoly és professzionális magatartás a fordító esetében attól is függ, hogy a fordító ismeri-e saját erősségeit, határait és gyengeségeit is.

Ami a fordító napi lehetséges és elvárható megbízási terhelhetőségét jelenti, nem csak a munkabéli kapacitását kell figyelembe vennie, hanem a magánéleti és egészségügyi keretfeltételeit is tudatosítania kell magában minden nap.

7. A fordító, mint üzletember

Ön számára, mint ügyfél, teljesen közömbös lehet az, hogy a fordító, akit megbíz, jó üzletember-e, avagy sem. Az, hogy ő a saját könyvelését rendben tartja-e, vagy bevételei elegendők-e számára, nem vonatkozik az ügyfelekre, és valószínűleg nem is foglalkoztatja őket.

Viszont jó üzletembernek kell lennie.

A fordításhoz üzleti szempontból elsősorban az a képesség tartozik, hogy egy megbízás munkaigényét fel tudja-e mérni a fordító. A szöveg nagyságát és nehézségét már előre meg kell tudni állapítania, annak érdekében, hogy a megfelelő határidőt tudja megadni a megbízónak, megelőzve ezzel a fölösleges költségeket és stresszt a megbízó részéről, aminek következtében a fordító imázsa sem sérül.

A fordítónak képesnek kell lennie arra is, hogy a munkája során felmerülő költségeket udvariasan, de határozottan közölni tudja a megbízóval. Csak így tervezhető meg és végezhető el munkája mindenféle kellemetlen meglepetés nélkül.

Ezek a képességek, készségek azok, amelyekkel a fordítónak rendelkeznie kell, és ezek ismerete jól visszatükrözi azt, hogy mennyire komplex egy fordító munkája. Ezen okokból vonulnak vissza a fordítók és tolmácsok a háttérbe, végzik szerényen munkájukat, teljesen láthatatlanul.

Mint szolgáltató, a szó szűkebb értelmében értve, szó szerint éjjel-nappal rendelkezésre áll és mások – a legtöbb esetben az Ön vállalkozásának – javát szolgálja. Sok esetben elfelejti a szabadnapokat, félrerakja magánéletét azért, hogy Önnek segítsen sikereinek elérésében, hogy a nemzetközi kommunikációban a lehetetlent véghez vigye.

Csak úgy, mint a szuperhősök.

Szeretjük hivatásunkat, és örömmel tölt el, ha bevethetjük „szupererőinket”, azért, hogy Önnek segíthessünk.

Pár tipp, hogy találhatja meg saját hibáit fordításaiban

Az, aki egy fontosabb fordítási munkán dolgozik, mindenképp szeretné, hogy az végül tökéletes legyen. A helyesírási hibáknak és a rossz nyelvtani szerkezeteknek nincs helyük ilyen munkákban, viszont sajnos a legjobbakkal is előfordul, hogy tévednek. Mivel az elkövetett nagyobb hibák rombolhatják jó fordítói hírnevét, mindenképp érdemes időt szánnia kész szövegeinek átolvasására. Hogyan járhat el legjobban? Íme néhány tanács:

Hagyjon időt magának!

A legfontosabb szabály: kész munkáját ne közvetlenül a fordítás után olvassa át. Közvetlenül egy dokumentum elkészülte után az egész tartalom még meg van a fejben és az agy az információkat automatikusan kiegészíti, sőt, ha hibás is, helyesnek látja – tehát ilyenkor a hibákat aligha vesszük észre. A legjobb, ha a szöveget félreteszi és nekilát más munkának. Ideális esetben legalább egy napot kellene „pihennie” a szövegnek ahhoz, hogy utána biztosan meglelje benne a hibákat.

Használja a nyelvhelyesség-ellenőrzést!

Ez triviálisnak hangozhat, de mindenesetre rengeteget segíthet. Ez a funkció ugyanis segíti Önt abban, hogy az alapvető helyesírási és nyelvtani hibákat kiküszöbölhesse. Emellett még használhatja a „Csere” funkciót is, amellyel a többször megjelenő ugyanolyan szóban elkövetett ugyanolyan hibát egyszerre ki tudja javítani.

Nyomtassa ki a kész szöveget!

Kevésbé megerőltetőbb egy olyan szövegben a hibákat keresni, amelyet a kezünkben tarthatunk, mint olyanban, ami a monitoron van. A nyomtatott szöveg új perspektívát nyújt, ezáltal könnyebben megtalálja benne a hibákat. Még egy megjegyzés: ha a betűtípust is megváltoztatja, az agy úgy fogja olvasni a szöveget, mintha egy teljesen új lenne.

A gyakori hibákra figyeljen!

Bizonyos hibák különösen gyakran előfordulnak, például azért, mert egyes szavakat ugyanúgy ejtünk, írásmódjuk viszont különbözhet. Emellett például olyan hibák is előfordulnak gyakran, amelyek az elütésekből származnak, és sem az Ön szeme, sem a helyesírásellenőrző funkció nem veszi észre, mert az elütésből keletkező szó is helyes. Ezekre különösen nagy figyelmet kell fordítani. Természetesen a számokat is mindig át kell olvasni akár többször is egy szövegben, ugyanis a helyesírásellenőrző funkció nem a számokra lett kialakítva, azokkal nem tud mit kezdeni.

Lassan és hangosan olvassa fel a szöveget!

Remek lehetőség, a mondatfelépítésbeli és logikai hibák elhárítására. Minél lassabban olvassa fel a szöveget, annál könnyebben veszi észre benne a hibákat. Gyorsan észreveszi, ha egy mondat nem hangzik jól, egy megfogalmazás pontatlan vagy egy kifejezés nem illik a szövegkörnyezetbe – ilyen hibák is gyakran előfordulhatnak. Sőt, olvasásnál érzi azt, amit majd a célközönség érezni fog olvasás közben, érthető lesz-e számukra a szöveg, vagy szükséges-e egy hosszabb mondatot ketté szedni, vagy egyéb dolgon változtatni.

Keressen egy második személyt!

A lehető legjobb megoldás viszont az, ha keres egy olyan személyt, aki szintúgy beszéli mindkét nyelvet, ő ugyanis nem ismeri a szöveget és könnyebben észreveszi a hibákat, mint az, aki a szöveget alkotta. Több szem többet lát. Tartja a mondás is. Egyébiránt ez a személy olyan hibákat is megláthat, amikről Ön nem is tudta, hogy hiba.

Az ellenőrző átolvasás sok fordítónak megterhelő, de mindenképp szükséges ahhoz, hogy legvégül egy hibátlan fordítást tudjunk felmutatni. Viszont az, aki saját szövegeit lektorálja, hajlamos sajnos elnézni hibái felett. Azért, hogy ilyen Önnel ne forduljon elő, érdemesnek tartjuk a fent említett praktikákat megfogadni.

Jövevényszavak és a nyelvek tisztasága

Aki azt hiszi, hogy anyanyelve „tiszta”, azaz semmilyen más nyelv nem befolyásolta létezése során, az téved. Számtalan olyan szó létezik, amelyről az ember azt gondolná, hogy az anyanyelvének sajátja, de valójában más nyelvektől származnak, és az idő múlásával beilleszkedtek a nyelvbe. Ezt a beilleszkedést „átvételnek” nevezzük.

A magyar nyelv is rengeteg jövevényszót tartalmaz, még azok is jövevényszavak, amelyekről nem is gondolnánk, hogy nem „eredeti” magyar szó.

Nézzük például a magyarul ’cúg’-ként használt szót, amelyet lehet, hogy kevesen ismernek és használnak, de létezik és méghozzá jövevényszó. A német ’Zug’ (huzat) szóból ered és ugyanilyen jelentéssel használjuk. De német jövevényszavunk még az ordenáré (ordinär), kupleráj (Kuplerei) és a ringlispil (Ringelspiel) is. A német jövevényszavak nagy része a világháborúkra, a németek Magyarországon tartózkodására vezethető vissza, ebben az időben rengeteg szót vettünk át a német nyelvből. Más nyelvekből is vettünk át szavakat, mint például a franciából a fotel ’fauteuil’ vagy a smafu ’je m’en fous’ szavakat.

Tehát az idegen szavak átvétele egyértelműen a nyelvek kapcsolódását, kapcsolatát jelenti, amely lehet, hogy már nem áll fenn, de egykoron fennállt.

A jövevényszavak legtöbbször azon okból kifolyólag jönnek létre, hogy a saját nyelvben a tárgyra vagy kifejezésre még nem létezik megfelelő szó vagy a tárgyat, kifejezést még egyáltalán nem is ismerték azelőtt.

Ám nem csak a németektől, franciáktól és angoloktól vettünk át szavakat, távolabbi országok, népek kifejezéseit is használjuk, anélkül, hogy tudnánk, nem magyar eredetű. Török jövevényszavaink száma is elég nagy, ilyen jövevényszó például az ’alma’, ’buzogány’, ’gyöngy’. Ezek nagy részét természetesen a török megszállás idején vettük át, de már a honfoglalás előtt is nagy volt a török nyelv befolyása a magyar nyelvre.

Milyen más formában merülnek fel a más népektől átvett szavak, kifejezések?

A jövevényszavakat nem szabad az idegen eredetű szavakkal összetéveszteni. Az idegen eredetű szavak azok, amelyeket megváltoztatás nélkül használunk. A jövevényszavaknál pedig látszik, hogy a nyelv stílusához igazodtak az idők folyamán. Ezek az idegen eredetű szavak nem arra szolgálnak, hogy egy tárgynak vagy kifejezésnek nevet adjunk, hanem szinonimaként szolgálnak, esetlegesen többletjelentéssel bírnak. Ilyen az angol ’first lady’ amelyet magyarul is kifejezhetnénk körülményesebben, viszont mégis mindenki az angol szót használja, mivel jól hangzik, tömör és velős, magában hordozza mindazt a jelentést, amelyet a magyarban hosszabban tudnánk kifejezni. Ilyen angol eredetű idegen szavunk az ’interjú’ is, amelyet szintén mindenki ismer és használ, ámbár magyar megfelelője lehetne a ’kikérdezés’, ’beszélgetés’, ám ennél itt többről van szó, és itt is az a helyzet, hogy az ’interjú’ magában hordozza mindazt a jelentést, amely a ’beszélgetés’ szóból hiányzik.

Tehát összefoglalva: egy jövevényszó azzal a céllal keletkezik, hogy egy új tárgynak, jelenségnek, kifejezésnek legyen megfelelője, és ezt a legegyszerűbben átvétellel lehet megtenni, amely később igazodik a fogadó nyelvhez. Ezzel szemben az idegen szavakat nem azért használjuk, mert nincs a saját nyelvünkben megfelelő kifejezés az adott jelenségre, hanem azért, mert az adott dolog jelentését a saját kifejezésünk nem tükrözi vissza kellőképp, viszont az idegen eredetű szó igen.

Mindezek ellenére azonban nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy egy látszólagos jövevényszót idegen eredetűnek tituláljunk. A látszólagos jövevényszavak idegen eredetű szavak, vagy szórészek újraképződései.

Léteznek továbbá az úgynevezett tükörszavak, amelyek az átvevő nyelv szavaival tükrözik vissza az idegen eredetű összetett szót tükörfordítással. Ilyen például a ’felhőkarcoló’, amelynek a német megfelelője a ’Wolkenkratzer’. Wolke=felhő, kratzen=karcolni.

Ha az ember ezeknek a kifejezéseknek utánanéz könyvtárakban, láthatja, hogy majdhogynem több idegen eredetű szót és jövevényszót használ a magyar nyelv, mint eredeti magyar szót. Léteznek azonban ilyen, az ősmagyar nyelvből, örökölt szavak, amelyeket nem befolyásoltak az idegen kultúrák. Újabb kellemes meglepetés, hogy nem csak a magyar nyelv vett át idegen szavakat, hogy aztán azt használja, hanem számtalan szót és kifejezést átvett más nyelv is a magyarból.

A nyelvi purizmus

A purizmus a teljes stílustisztaságra való törekvés. A nyelvek esetén ez azt jelenti, hogy a nyelvészek, vagy legalább is hozzáértő emberek egy csoportja arra törekszik, hogy a nyelvi tisztaságot megőrizzék azáltal, hogy megpróbálják az idegen eredetű, valamint a jövevényszavakat kiiktatni, lecserélni úgy, hogy kizárólag a saját nyelvi elemeket használják fel. Ezeket az újonnan alkotott szavakat viszont sok esetben csak egy bizonyos réteg, vagy egy régió használja, így nem mindig terjednek el olyannyira, hogy teljesen beépüljenek a magyar nyelvbe.

A mai napig kísérleteznek, próbálkoznak azzal, hogy minden esetben csak magyar eredetű szavakat használjunk, ám a 20-21. századi gyors iparosodás és a technika hihetetlen gyorsaságú fejlődése miatt ez szinte lehetetlen vállalkozás, továbbá nem is biztos, hogy feltétlenül szükséges, ugyanis a nyelvek állandó változása, egymással való kapcsolata azt mutatja, hogy az emberiség egy egységként létezik. Ha mindenáron arra törekszünk, hogy csak és kizárólag eredeti magyar szavakat használjunk, az más népek felé az elzárkózást mutatja. Az emberiség mégiscsak egy fajhoz tartozik.

Pár tipp arról, hogyan készülhet el fordítása a lehető leggyorsabban és a lehető legkedvezőbb áron

A fordításokat mindenki a lehető legrövidebb időn belül szeretné kézhez kapni. A fordítóirodáknak nincs ideje „bemelegítésre”, a fordításokat szinte azonnal el kell kezdeni, hogy időben elkészüljenek. Bemelegítés alatt például a szöveg átolvasására gondolunk, amely lássuk be, a hosszabb szövegeknél elengedhetetlen lenne.

Az, hogy egy szöveg fordítása mikorra készül el, függ attól, hogy a szöveg milyen hosszú, mennyire komplex a szókincse, valamint a rendelkezésre álló megfelelő fordítók elérhetőek-e, van-e kapacitásuk arra, hogy a fordítást azonnal elkezdjék, és végül, de nem utolsó sorban a lektorálásra is kell szánni időt, amely szintén dobhat egyet a fordítás elkészülésének időpontján.

Ön, mint megbízó, jelentősen befolyásolhatja a határidőt, a fordítás minőségét és költségeit. Az alábbiakban olvashat egynéhány tippet azzal kapcsolatban, hogy tudja Ön, mint megbízó, a fordítási folyamatot optimalizálni.

Egyértelmű utasításokat és teljes körű információt adjon!

Minél több információt ad, és minél több esetlegesen felmerülő kérdést előre megválaszol, annál hatékonyabban, pontosabban és gyorsabban tudják a fordítók munkájukat megkezdeni és befejezni.

Ha a fordítónak kérdése akad, akkor a munkafolyamat lehet, hogy megáll, és amíg Ön nem tud választ adni a kérdésre, addig a fordítás sem készülhet el.

A következő információkat mindig közölje a megbízottal:

1. Mit kell lefordítani?

Amennyiben az elküldött szöveg csak egy részének a fordítására tart igényt, úgy azt első körben közölje, ugyanis, ha nem közli, a fordító az egészet lefordítja, és ezzel időt emészt fel, fordítása később készül el, mint szeretné.

2. Milyen nyelv(ek)re szeretné a szöveget lefordíttatni?

Több célnyelv esetén természetesen több időre van szükség, valamint a fordítás elkészülésének ideje függ attól is, hogy milyen nyelvre szeretné lefordíttatni. Magától értetődő, hogy nagyobb nyelvek (angol, német, spanyol) esetén több fordító áll rendelkezésre, mint a kisebb, ritkább nyelvek esetén (japán, szerb, norvég).

Tehát például, ha japán orvosi szöveget kell magyarra fordítani, akkor egy olyan fordító szükséges, aki kiválóan beszéli a japán és magyar nyelvet is, ráadásul az orvosi szaknyelvet is ismeri. Ilyen fordító pedig nem biztos, hogy azonnal elérhető.

3. Mikor és mire szeretné felhasználni a fordítást?

Amennyiben a dokumentumot valahol egy bizonyos időpontig le kell adnia, akkor azt tudatni kell a fordítóval, ugyanis a fordításnak még ezen időpont előtt mindenképpen el kell készülnie.

Ha azonban csak egy körülbelüli dátumot adtak meg a dokumentum leadására, akkor azt szintén közölje a fordítóval. Viszont Ön is megadhat időpontot tetszése szerint, de azt tudnia kell, hogy a fordítás ára függ a határidőtől is.

Az a kérdés pedig, hogy fordítását mire szeretné felhasználni, hova kell beadnia, azért merül fel, mert a mi fordítóirodánk csak hivatalos fordításokat készíthet, amelyeket nem mindenhol fogadnak el.

4. Mik a formai követelmények?

Sok esetben szükséges a formai megfeleltetés is a tartalmi mellett, például egy önéletrajznál a fotó beillesztése a lefordított dokumentumba. A képek mellett azonban a karakterek paramétereire is adhat utasítást, ragaszkodik-e ugyanazokhoz a méretekhez és betűtípushoz a kész szövegben, mint amelyek az eredeti szövegben is szerepeltek, vagy szabadon dolgozhat a fordító a külalakkal saját belátása szerint.

Elegendő az, hogy a fordítóiroda elektronikus és/vagy nyomtatott formátumban visszaküldje, vagy szükséges esetleg grafikus munkája is a kész szöveg megformázásához? (Például brosúrák, szórólapok, plakátok esetén.) Ilyenkor a fordítóiroda tovább küldheti egy grafikusnak a kész munkát, de dönthet Ön úgy is, hogy maga választ egy grafikust, vagy céget, aki a szerkesztési munkálatokat elvégzi, befejezi.

5. Van-e igény speciális terminológia, nyelvstílus használatára a fordításkor?

Vannak cégek, amelyek speciális szakszavakat használnak, amelyeket ők ismernek, de egy laikus számára nem biztos, hogy egyértelmű lenne ezeknek a célnyelvi megfelelője. Ezeket a szavakat, szakkifejezéseket érdemes a fordítóval/fordítóirodával a munka megkezdése előtt egyeztetni a minél tökéletesebb és gyorsabb fordítás érdekében.

6. Akad-e egyéb fontos információ, adat, amely a fordító számára releváns lenne munkája során?

Ilyen információk lehetnek például egy külföldi munkavégzés céljából elkészített önéletrajz vagy motivációs levél fordítása során felmerülő adatok, amelyek az eredeti szövegben nem szerepelnek, de a fordításban, a siker érdekében, érdemes őket feltüntetni.

Csak teljes mértékben kész szöveget küldjön fordításra!

Mielőtt megbízná a fordítóirodát szövegének fordításával, szánjon időt dokumentumának véglegesítésére, ugyanis a hibák vagy nem egyértelmű megfogalmazások újabb kérdéseket vethetnek fel fordítás során, amellyel a fordítási folyamat lelassul, nem beszélve arról, hogy ha a szöveget teljesen át kell dolgozni, az plusz költségekbe is verheti Önt.

„Foglaljon le” fordítókat

Fordítóirodája örülni fog, ha tudatja velük a megbízás előtt, hogy egy nagyobb szöveget szeretne majd fordításra leadni. Ez azért fontos, ugyanis így Ön tulajdonképpen le tud foglalni fordítót/fordítókat a projektre, és Önnek nem kell várnia, amíg egy vagy esetlegesen több fordító szabaddá válik és el tudják kezdeni szövegének fordítását.

Hagyjon elegendő időt a fordításra!

„Jó munkához idő kell.” Tartja a mondás. Ha a fordítót sürgetik, munkáját nem tudja megfelelő precizitással elvégezni, több hiba is felléphet a kész szövegben, amelyek a fordítás visszadobását eredményezik, ami miatt még több időt és pénzt kell a projektre ráfordítani. A rutinos fordítók napi maximum 2.000, 2.500 szót tudnak lefordítani. Ha ennél jobban megterhelik őket, az a minőség romlásához vezethet.

A fordítók kapacitása természetesen függ a szövegek komplexitásától is, ugyanis egy szakszöveg fordítása, amelynél a fordítónak gyakran kutatnia is kell, hogy a megfelelő terminológiát megtalálja, rengeteg időt igényelhet. A fordítás utáni lektorálásra is kell időt hagyni, a lektorok munkáját sem szabad félvállról venni és sürgetni őket. Tehát, amikor egy fordítási megbízást ad le a fordítóirodában, mindenképp vegye számításba ezeket a szempontokat, mielőtt a határidőt megszabná.

A mi fordítóirodánk is örömmel veszi, ha egy megbízás leadásakor az ügyfél tisztában van azzal, hogy a szöveg, amit le szeretne fordíttatni, mennyi időt igényel, és bár a megbízó adhat határidőt, fordítóirodánk minden esetben meg tudja mondani, hogy a szöveg elkészítése nagyjából mennyi időt vesz igénybe. Ön ehhez tud igazodni, amennyiben a projekt sürgős, úgy azt mindenképp közölje az egyeztetés alkalmával, és fordítóirodánk mindent megtesz annak érdekében, hogy a kész szöveg elkészüljön akkorra, amikorre Önnek szüksége van rá.

Mi a fordítómemória?

Mit nevezünk fordítómemóriának?

A fordítómemória egy olyan adatbázis, amely az összes lefordított szöveget elmenti, és felismeri az ismétlődő elemeket a szövegben. Ezek lehetnek például egész fejezetek, bekezdések, mondatok, vagy esetleg különálló szakaszok. Ezáltal a fordítómemória nem csak az azonos ismétlődéseket (matches), hanem a hasonló, de nem teljesen megegyező mondatszakaszokat (fuzzy matches) is felismeri.

Hogyan működik a fordítómemória?

A kimenő szövegeket és fordításokat a fordítómemória elmenti, majd a fordítási folyamat közben felismeri a korábbi fordítások miatt keletkezett ismétlődéseket, és automatikusan emlékezteti a fordítót, a már lefordított verziókra, amelyeket egy kattintással alkalmazhat, vagy egy másik – kontextusba illő – fordítással felülírhat. Ezeket a változásokat szintén megjegyzi a memória.

Hogyan segíti a munkafolyamatot a fordítómemória?

A program gördülékenyebbé teszi a fordítási procedúrát, ugyanis elkerülhetjük azt, hogy az ismétlődő szavakat, illetve mondatokat kétszer lefordítsuk. Gyakran előfordul, hogy egy hosszabb szövegen több fordító dolgozik egyszerre (csoportos fordítás), és emiatt ugyanannak a forrásnyelvi szónak, többféle fordítása születhet. A fordítómemóriák segítenek a szóhasználat egységesítésében, illetve az egységes célnyelvi változatok létrehozásában, ezáltal nagyobb terjedelmű dokumentumoknál is meg tudjuk őrizni a szövegösszefüggést.

Mit nevezünk terminológiai adatbázisnak?

A terminológiai adatbázis egy olyan szójegyzék, amelyben a fogalmak és kifejezések, illetve szakkifejezések (terminusok) fordításai szerepelnek. Ezek általában a hétköznapi nyelvezettől eltérő (pl. jogi, műszaki, orvosi, társadalomtudományi, természettudományi) szakszavak. A terminológiai adatbázisokat hozzá tudjuk adni a fordítómemóriához, amellyel szintén meggyorsíthatjuk a fordítási procedúrát.

Az 4 legjobb fordító alkalmazás utazóknak

A gépi fordítás még nem rendelkezik elég fejlett intelligenciával ahhoz, hogy teljes mértékben hitelesnek mondhassuk. A különböző nyelveket beszélő emberek gyakran fedeznek fel félreértéseket, illetve hibákat a gépek által készített fordításokban. Ez többek között abból adódik, hogy a fordítógépek csak kevés esetben ismerik fel a kontextusokat, nyelvi fordulatokat, állandósult szókapcsolatokat, vagy az eltérő jelentésárnyalatokat, amely környezetek sok esetben gyökeresen megváltoztatják egy szó alapjelentését.

Azonban a technológiai innovációknak köszönhetően, az internetes fordítóprogramokat tekintve is észrevehető a folyamatos fejlődés; a Skype nem régen mutatta be az új applikációját, amely lehetővé teszi a videóhívások élő fordítását. Azonban számos fordító alkalmazást találhatunk a világpiacon, amelyek rendelkezésünkre állnak a nyelvi akadályok leküzdésében:

Képtalálat a következőre: „google translate”

1. Google Translate

Android, iOS

Ár: ingyenes

A Google legutóbbi fejlesztése, nevezetesen a „vizuális fordító” nagy változásokat hozott; a program felismeri és azonosítja a telefonkamerával készített képeken lévő szövegeket, majd automatikusan lefordítja, így a telefon képernyőjén pillanatok alatt megjelenik az adott szövegrészlet fordítása.

A szoftver jelenleg még csak hat nyelvet ismer (angol, német, spanyol, orosz, olasz, francia), de a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a szám várhatóan növekedni fog. Emellett érdekes még az innováció kapcsán, hogy a program nem igényel feltétlenül internetkapcsolatot, amely hasznos tulajdonságként funkcionál, ha olyan helyre utazunk, ahol nem tudunk hozzáférni a hálózathoz.

Ezen felül az alkalmazás lehetővé teszi a közvetlen szimultánfordítást; ha kiválasztunk egy tetszőleges nyelvkombinációt, majd bekapcsoljuk a mikrofont és belemondjuk a lefordítani kívánt részeket, akkor a program azonosítja hang alapján a szöveget, majd automatikusan visszamondja a kész fordítást – ezáltal a helyes kiejtésben is segítséget nyújt nekünk az applikáció. Fontos megemlíteni, hogy az alkalmazás offline szolgáltatásaihoz kizárólag az Android operációs rendszer keretein belül tudunk hozzáférni.

Kapcsolódó kép

2. iTranslate

Android, iOS, Windows Phone

Ár: ingyenes

A Google Translate kétségkívül egy rendkívüli teljesítményű eszköz az utazók számára, viszont a piac más érdekes lehetőségeket is kínál még számunkra; ilyen például az iTranslate, amely lehetővé teszi nekünk azoknak a szókapcsolatoknak, frázisoknak a tárolását, amelyekre már egyszer rákerestünk, ezáltal időt tudunk spórolni (a program hasonlóképpen működik, mint a fordítómemória, viszont kevésbé komplex és nem rendelkezik akkora kapacitással).

A felhasználók a mikrofon vagy a billentyűzet segítségével hozzá tudják adni a fordításra szánt anyagot az alkalmazáshoz, amely pillanatok alatt átülteti a szöveget a kívánt nyelvre – összesen 80 nyelv áll rendelkezésünkre a fordításnál. Az alkalmazás sajnos még nem rendelkezik offline funkciókkal, ezért az internetkapcsolat elkerülhetetlen a használathoz.

Kapcsolódó kép

3. WayGo

Android, iOS

Ár: az alkalmazás naponta 10 fordítást tesz lehetővé ingyen, a korlátlan használat pedig 5 euróba kerül.

Mivel a Google vizuális fordítója a kínai, a japán és a koreai nyelvet nem ismeri, a WayGo nevezetű applikáció megfelelő alternatívaként funkcionál az ázsiai nyelveket beszélők számára.

A használat hasonló, mint a Google Translate esetében; a kamera segítségével befotózzuk a szövegrészleteket, majd ezt követően megjelennek a képernyőn, a szövegek célnyelvi megfelelői. A program nem igényel internet-hozzáférést.

Kapcsolódó kép

4. iTranslate Voice 2

iOS

Ár: 4,99 euró

Az alkalmazást nagyon egyszerű és hatékony használni; lehetővé teszi a beszélgetésben részt vevő személyek számára a kimondott szavak, illetve mondatok azonnali (szimultán) fordítását gépelés nélkül.

Ehhez csak annyit kell tennünk, hogy belemondjuk a telefon mikrofonjába a lefordítani kívánt szöveget, majd az applikáció automatikusan visszamondja a célnyelvi változatot. A szoftver erősen hozzájárul ahhoz, hogy az eltérő nyelvű emberek körében kialakult beszélgetésben mindenki az anyanyelvét tudja használni.

Szakácskönyvek fordítása

A szakácskönyvek, azaz a különböző receptek ma nagyon divatosak. Mindenkinek meg van a maga kedvenc séfje a televízióból, a maga kedvenc étele, amit szívesen elkészít, lefotóz és megoszt másokkal.

A séfek manapság sztárokká váltak, sőt szuperhősökké, akik a saját ízvilágukkal egymás ellen versenyeznek, akik a minőségre építenek, az iskolák étkeztetési rendszereit forradalmasítják, éttermeket mentenek meg a bezárástól és …. szakácskönyveket írnak.

Egyszerűen szórakoztató ezeket a könyveket lapozgatni, a receptek gazdag választékát tanulmányozgatni, valamint ezeket esetenként kipróbálni. Viszont ezen szakácskönyvek fordítása is szórakoztató lehet, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek speciális elvárások ezen a területen.

Összetevők

A különböző konyhák, keleti receptek, az új trendek és fűszerek iránti érdeklődés vitathatatlanul meg van, de mindazonáltal fennáll a tény, hogy gyakran előfordulnak olyan receptek, amelyekben olyan összetevők szerepelnek, amiket az olvasó nem tud a saját országában beszerezni.

Ilyenkor a fordító bosszantó dilemmával áll szemben. Kicserélje az összetevőt másra, egyszerűen húzza ki, amivel a kész ételt is megváltoztatja, vagy pedig írjon egy megjegyzést, és hívja fel az olvasó figyelmét arra, hogy az összetevőt ki lehet cserélni másikra?

A főzési trendek gyorsan változnak, egyre több egzotikus összetevő kerül az ételekbe, ez viszont nem jelenti azt, hogy a sütni-főzni vágyóknak fel kell adniuk a reményt, ha nem találnak meg a sarki boltban minden összetevőt.

Ezért tehát rendkívül fontos a fordításnál, hogy a fordító konzekvensen tartsa magát a recepthez, és az esetleges változtatásokat, például az aromák illesztése a végtermék aromájához, jól érthetően tisztázza és jelezze. Ajánlott, a módosított recepteket saját kezűleg elkészíteni, megkóstolni, ezzel az új, módosított összetevők alkalmasságát bebiztosítva.

Mértékegységek

Bögre vagy mérleg? Teáskanál vagy uncia? Világszerte rengeteg mértékegység létezik, ami miatt nem elegendő egyetlen egy weboldalt meglátogatni a mértékegységek átszámításához, hogy aztán a kiszámolt számot a fordításba beépíthessük. Már csak azért sem, mert a végső recept nem biztos, hogy átszámításoknál és a mértékegység váltogatása következtében egységes marad. Szlovéniában például nagyon szokatlan lenne, átváltás után a receptbe a következőt látná az olvasó: „Öntsön hozzá 5,352 dl vizet.”

Átváltásnál két dolog lehetséges: az eredeti receptben szereplő mértékegységet meghagyjuk és a könyv végére egy mértékegységtáblázatot mellékelünk az átváltáshoz. A nem túl olvasóbarát, állandó lapozgatás elkerülése érdekében, amely főzés vagy sütés közben még idegesítőbb, sokkal praktikusabb a célnyelv mértékegységeit megtanulni.

A mértékegységek fordításánál ilyenkor kerekíteni szokás, de csak akkor, ha a fordító meg van győződve róla, hogy a kerekítés során a végeredmény nem változik. Előfordulhat ugyanis, hogy akár a legkisebb hiba is végzetes katasztrófát idézhet elő, az étel fogyaszthatóságát illetően, persze. Ennek elkerülése érdekében a fordítónak javasolt saját maga kipróbálni az általa fordított receptet, annak helytállását.

Pályázati dokumentumok fordítása

Önéletrajz, írásbeli pályázat és motivációs levél – mitől függ a fordítás?

Az álláspályázathoz szükséges fotót mellékelni, vagy inkább nem ajánlott? Milyen formai irányelveket érdemes betartani és milyen nyelvi normákat? Le kell mind a formát és tartalmat egy az egyben fordíttatni? Ha valaki sok időt szán arra, hogy pályázati dokumentumait tökéletesre megírja, akkor a fordítónak a fordításnál már csak a formai és tartalmi hibák elkerülésére kell figyelni.

A következőkben a legfontosabb kitételeket szeretnénk megemlíteni az önéletrajz, pályázati levél és motivációs levél témakörökben.

Az írásos pályázati dokumentumok legfontosabb alapelvei

A pályázólevél és az önéletrajz minden írásbeli pályázat alapját képezik. Ezeket persze kiegészítik még a releváns dokumentumok másolatai (bizonyítvány és társai) és a motivációs levél. A pályázat egészénél figyelni kell a vizuális összkép meglétére, amelynek segítségével a második körbe bejuthatunk. A szamárfül és olvashatatlan másolat ugyanúgy tabu, mint az átláthatatlan önéletrajz.

Továbbá az alpontok sorrendje is jelentős szerepet játszik az önéletrajzban. Itt gondolunk az iskolai végzettségek és a munkatapasztalatok felsorakoztatására. Aki épp most hagyta el az iskolapadot, annak fel kell minden iskolát tüntetnie, azonban, aki már évek óta dolgozik, annak elegendő a legutolsó, valamint a megpályázott munka szempontjából releváns iskolákat, végzettségeket szerepeltetni.

Az önéletrajznak hiánytalannak kell lennie, a megpályázott munka szempontjából fontos végzettségeket és képesítéseket mindenképp érdemes feltüntetni. A megpályázott munkakör szempontjából lényegtelen végzettségeket és hobbikat akár el is lehet hagyni.

A legnagyobb kihívást általában a pályázati levél megírása jelenti. Ugyanis itt röviden és frappánsan össze kell foglalni, hogy miért pont mi vagyunk a megüresedett pozíció betöltésére a legalkalmasabbak. Ne csak a végzettségeit sorolja fel, térjen ki a pályázati kiírásra, hol találta, valamint a cégre vonatkozó ismereteit is megemlítheti.

A motivációs levelet nem mindenhol kérik a pályázatok benyújtásához – a motivációs levél azonban lehetőséget nyújt arra, hogy az önéletrajzban foglaltakat részletesebben kifejtsük, amennyiben szükségét érezzük. A kezdeményező pályázatoknál arra használjuk a motivációs levelet, hogy kifejtsük, miért pont az a cég keltette fel érdeklődésünket, valamint mi szól mellettünk és kvalifikációnk mellett, a felvételt illetően. 

Csak egy profi fordító tudja, hogy a kicsi, de jelentős különbségek mit jelentenek.

Egy pályázatot nem lehet félvállról venni. Minél magasabb pozíciót szeretne megpályázni, annál nagyobb gondossággal és elkötelezettséggel kell pályázatát elkészíteni. Egy hanyag vagy hibás fordítás a sok ráfordítást tönkre teheti.

Amennyiben tehát Ön angolul pályázna, vagy külföldi munkahelyre szeretne felvételt nyerni, mindenképpen professzionális fordítókat keressen fel pályázatának tökéletes fordítása érdekében.

Ugyanaz a nyelv, más normák

Gondoljon a régi mondásra: „Ahány ház, annyi szokás.”. A ’ház’ jelen esetben ’ország’-ot is jelenthet, tehát bármennyire is a globalizáció korában élünk, a pályázatok esetében ez a mondás semmit sem veszített értékéből. Természetesen vannak normák, melyek például az Európai Unió miatt egységesítve lettek, de ezen normák ellenére is akad egy s más, melyre oda kell figyelni a pályázatok megírásánál és fordításánál. Ilyen egységesített norma például a tanulmányok és szakmai tapasztalatok idő szerinti elrendezése az önéletrajzban.

Viszont sajnos a fordításoknál azt is figyelembe kell venni, hogy mely országba írja meg a pályázó az önéletrajzát és motivációs levelét, mivel lehet, hogy angolul beszélnek Nagy-Britanniában és az USA-ban, kultúrájuk mégis teljesen eltér egymástól.

A mi fordítóink számtalan önéletrajzot, motivációs levelet és pályázati mellékletet, mint például bizonyítványt fordítottak már a világ minden nyelvére, így bátran fordulhat hozzánk, amennyiben külföldi cégekhez, vagy Magyarországon tevékenykedő külföldi cégekhez szeretnének felvételt nyerni.

Mindenképp fontos azonban, hogy pályázatát Ön készíti el, ezért a fentebb említett néhány tanácsot fogadja meg, nem érdemes elhamarkodni, összecsapni önéletrajzát, motivációs levelét, hiszen ezektől függhet a jövőbeni karrierje.