Kulturális különbségek a fordítás területén

Mi a fordítás? Tiszta sor: Egy szó kicserélése egyik nyelvben egy, a másikban ugyanolyan jelentésű szóra, vagy mégsem? Nem, nem talált. A netes fordítóprogramok jól példázzák ezt a tényt, hogy a fordítás folyamata komplexebb, mint azt elsőre az ember gondolná, méghozzá több okból kifolyólag.

Az ekvivalencia mítosza

A nyelvek különbözősége már a felépítésüknél látszik, amely a nyelvtant és a morfológiát foglalja magába. Ezért hát a szó szerinti fordítás az esetek túlnyomó részében nem lehetséges. A Google fordító és társai remekül szemléltetik ezt a tényt.

Emellett ráadásul rengeteg olyan szó létezik, amelynek más nyelvekben a kulturális különbségek miatt nem létezik pontos megfelelőjük. Ezen szavakat vagy kifejezéseket általában egyetlen szóval nem is lehet kifejezni. Ilyen szó a magyarban például a ’tehénkedik’, mely más nyelvekben nem létezik, azaz igen, de csak körülírással lehet ezen szót a konnotatív és denotatív jelentésével együtt visszaadni.

Kulturális különbségek

Miért nehezebb a kínai-magyar, angol-indonéz, és hasonló, egymástól nagyon különböző nyelvekkel dolgozó fordító munkája? A kulturális különbségek miatt. Ezért drágább és igényel több időt ilyen nyelvpárok esetén a fordítási munka.

A másik probléma ilyen kérések esetén, hogy ilyen fordítóból kevés van, kevesen beszélnek egymástól nagyon eltérő nyelveket olyan szinten, hogy akár oda-vissza el tudják végezni a fordítást. Nem beszélve azokról a fordítókról, akik egy nagy nyelv mellett több kisebb nyelvet beszélnek, nem pedig csak egy gyakorit és egy ritkábbat.

Például a mi esetünkben magyar mellett nem csak angolul, németül, franciául, hanem még esetleg indonézül, csehül vagy esetleg valami extrém ritka nyelven is beszélnek, mint például a perzsa vagy burmai.

Rokon nyelvek

A rokon nyelveknél sokkal egyszerűbb a fordítás folyamata. Számos európai nyelv rokon egymással, rengeteg hasonlóság van köztük, amely a nyelvtanulásnál és utána a későbbiekben a fordításnál sokat segít. Ilyen például a spanyol és portugál, a szlovák és szlovén, valamint mindegyik skandináv nyelv. Aki például németül kezd el tanulni, sokkal könnyebben sajátítja el bármely skandináv nyelvet és vica versa. Az egy régióban élő népek kultúrája viszonylag hasonló, gondolunk itt a technikai, gazdasági fejlettségre is.

Természetesen kivételek akadnak. A történelem folyamán együtt élő, egymást befolyásoló nyelvek között rengeteg hasonlóságot lehet felfedezni, ez magától értetődő. Viszont azon nyelvek, amik soha nem is érintkeztek a történelem folyamán, egészen a gazdasági és technikai fellendülésig a 20. században, nem igen mutatnak fel hasonlóságot, se a szókincset, se a nyelvtant és morfológiát tekintve sem.

A kultúrák ismerete

Minden eddig említett tényből kiindulva tehát egy kínai-magyar fordítónak ismernie kell a kínai és magyar kultúrát is, legalább azon a területen, amelyen fordítói munkáját végzi. Más tudást követel meg egy jogi -, egy orvosi -, valamint egy irodalmi szöveg precíz fordítása. 

A fordító és tolmács közötti különbség

Manapság az emberek nagy része szinonimaként kezeli a ’fordító’ és ’tolmács’ szavakat. A valóságban viszont a két tevékenység között óriási különbségek vannak.

A fordítók és a tolmácsok írott vagy beszélt idegen nyelvet fordítanak le professzionális szinten anyanyelvükre. Ezen fordításoknál ők többnyire kilépnek a hétköznapi nyelvezetből, minden esetben szükséges az emelkedett nyelvi szint kiváló ismerete, például rengeteg szakszót kell ismerniük, a kiinduló-, és a célnyelvben egyaránt.

A fordítók többnyire írásban dolgoznak, ami azt jelenti, hogy írott szövegeket fordítanak, mint például okiratokat vagy használati utasításokat.

A fordítók képzésének elvégzése után szert tesznek olyan képességre, amelyek által egy szövegeket a legmélyebb értelmében is fel tudnak dolgozni és azt anyanyelvükre átformálni, úgy, hogy az úgy hasson, mintha anyanyelven íródott volna.

Ezek után sejthető, hogy mennyire fontos számukra a precizitás, minden kis apró részlet jelentős számukra, munkájuk tökéletes elvégzése érdekében. Természetesen itt nem csak a megfelelő szó alkalmazása a fontos, hanem magának a szövegnek a felépítése is elsődleges fontosságú.

A tolmácsok ezzel szemben a hallott idegen nyelvet fordítják szóban anyanyelvükre. Sok esetben a hallottakat viszont szimultán kell fordítani, amely rendkívül megterhelő. Emellett létezik a konszekutív tolmácsolás, amelynél a tolmácsnak van lehetősége jegyzetelni, persze csak a legfontosabb adatokat, szavakat.

A jegyzetelésnek is meg vannak a maga szabályai, praktikái, ezeket, és magát a tolmácsolást a tolmácsképzések alatt lehet elsajátítani, ahol a tanulók a gyors nyelvmegértést és annak gyors, ámbár precíz visszaadását gyakorolják. A különbségek tehát láthatók, mindkét munka nehéz a maga módján, mindkettőnek vannak a másikkal szemben előnyei és hátrányai.

A fordítás hét alapelve

1. Kreatív fordítás, a szó szerinti helyett

Amennyiben egy vállalkozás nem szó szerinti fordítást kér, hanem egy más kultúrkörhöz illeszkedő átfogó stilisztikai átültetést, akkor transzkreációról beszélünk.  A transzkreáció szó az angolszász nyelvterületről származik és a ’translation’ (fordítás) és ’creation’ (alkotás) szavakból tevődik össze.  Magyarosan átültetésnek is nevezhetnénk. Korábban adaptációnak nevezték ezt a folyamatot. Ez a kreatív fordítás komplex feladat.

Nyelvi spárgát igényel, méghozzá egyszerre több irányban: egyrészt a szöveget egy másik nyelvre át kell ültetni, másrészt viszont nem szabad egy az egyben passzolnia. Az átültetett információnak egyrészt a célközönség szempontjából kulturális szokásaiknak megfelelően is könnyen kezelhetőnek kell lennie, másrészt a fordítandó szöveggel szemben is meg kell tartania a szükséges távolságot.

Ezek mind nagyfokú kreativitást követelnek meg: miközben az eredeti szöveg létrehozója szabadon alkothatta, formálhatta a szöveget, a „kreatív fordító” szűkös határok közé van beszorítva. Olyan szöveget kell létrehoznia, amely az eredeti szöveg kijelentéseinek érzelmi hatásait megtartja, ugyanakkor a célszöveg stilisztikai finomságaihoz is illeszkedik. Ez rengeteg munkát és időt igényel.

2. Szaktudása legjobbját kell nyújtani

A kulturális különbségek gyakran vezetnek ahhoz, hogy az image-kampányok más országokban nem érik el hatásukat. Ilyenkor a vállalkozások látszólag megoldhatatlan problémával találják szemben magukat: egy márkának világszerte ki kell fejtenie hatását, viszont egy helyi közönséget kell megcéloznia. Ilyen esetben a fordításnál többről van szó.

Egy sikeres transzkreációhoz a fordítónak szaktudása legjobbját kell nyújtania. A követelések listája hosszú: a fordítónak elsősorban a forrásnyelvet és a célnyelvet is (utóbbit anyanyelvi szinten) professzionális szinten kell ismernie és használnia. Másrészt a megfelelő interkulturális kompetenciája is megfelelő szinten kell legyen, és harmadrészt kreatívan kell tudjon írni.

Ezek mellett még rendkívül fontos, hogy megfelelő tudása legyen a marketing területén, ismerje ezen terület minden csínját-bínját. Nem árt továbbá az ügyfelek felől érkező információk és persze a cég, üzletág ismerete sem, amelyben a fordítást végzi.

3. Megérzések

A tiszta tények fordításához nem szükséges a transzkreáció. Műszaki szövegek, terméklisták vagy az éves elszámolások érzelemmentes szövegek, semleges stílus szükséges fordításukhoz.

Más a helyzet a szlogeneknél, brossúráknál, vagy bármely szociális-média tartalomnál, tehát olyan szövegeknél, amelyek márkákat és termékeket mutatnak be: ebben az esetben a transzkreáció lép életbe, a szó szerinti fordítás nem működik.

A márkát el kell adni, tehát itt az érzésekkel, érzelmekkel kell játszani. Az imázsszövegek információt nyújtanak a termékről nyelvi képek és stilisztikai nüanszok segítségével. Ilyen fordításoknál tehát a fordítónak azt a célt kell elérnie fordításával, amelyet a szöveggel a kiinduló nyelv országában szeretnének elérni.

4. Na de stílusosan, kérem!

Az eredeti szöveg hanghordozását és stílusát a transzkreáció folyamán meg kell őrizni. Hogy ez sikerüljön, a fordításnál minden meglévő eszközt megpróbálnak felhasználni, szójátékokat, szólásokat, szóképeket, közmondásokat, idiómákat, metaforákat és dialektusokat. Csak így maradhat a fordított információ élénk és csak így érheti el ugyanazt a hatást a célszövegben, mint amit az eredetiben elér. Ennél fogva a transzkreáció a fordítás magasabb szintje.

5. A kreativitás határai

A transzkreáció folyamán megköveteltetik a kreativitás, ugyanakkor ezt keretek közé szorítják. Így hát a fordítónak tudnia kell, hogy milyen célközönséget céloznak meg a szöveggel, valamint a kívánt hatásról is egyeztetnie kell a szöveg alkotójával. Sok vállalkozás rendelkezik ugyanakkor sajátos stílusirányelvekkel, amiket szintén figyelembe kell venni.

Ezen kívül a terminológiákra és kulcsszavakra is figyelni kell. Ezekhez tartozik a mértékegységek, dátumok, illetve címek formátuma és a helyi normák és irányelvek megfelelő átültetése.

6. A hűtlenség, mint erény

A transzkreáció célja nem az eredeti szöveghez való hűség, ugyanis e folyamat során nem tényeket kell fordítani, hanem információkat ötleteket és érzelmeket. Ilyenkor a kiinduló szöveget darabjaira kell szétszedni: milyen feltevéseket és értékeket helyez előtérbe, röviden: melyik kultúrát ülteti át?

A transzkreáció olyan szöveget hoz létre, amely az információt pontosan átadja, ugyanakkor más kifejezéseket, szóképeket és ingerszavakat használ. Nem új szöveg keletkezik, hanem egy másik. A transzkreáció tulajdonképpen a fordítás és a szövegalkotás közös halmaza. Ez akkor sikerül jól, ha az olvasó nem fedezi fel a folyamat lépéseit, tehát az igazításokat, megfeleltetéseket.

7. Sok út vezet a célközönséghez

A transzkreáció segít a vállalkozásnak azt a nyelvet beszélni, mint az ügyfeleik. Viszont ennek minden mediális csatornán így kell lennie! Ez elkezdődik a szlogenekben szereplő információk átvitt értelemzésével, folytatódik a brosúrák és dolgozói magazinok oldalain és egészen az internetes oldalakig és szociális- média tartalmakig terjed, és soha nem ér véget. A mai világban a technika fejlettségének hála az információ mindenhova eljut.

Tipikus fordítási hibák, amik elkerülhetők

A fordítási hibák nem mindig olyan egyértelműek, mint ahogy gondolnánk.

Mindenki látott már hibás feliratokat, táblákat, étlapokat, amelyeket fordítók készítettek. Hogy lehet a tipikus fordítási hibákat osztályozni, milyen következményekkel járhatnak és hogyan lehet ezeket elkerülni?

Ahol a fordítási hibák felbukkanhatnak

Hibázni emberi dolog, viszont ugyanakkor teljes mértékben elkerülhető a hibák nagy része. Nem csak a hajmeresztő hibák a hibák, hanem az apróságok is, amelyek által a szövegen látszik, hogy fordították.

A nyelvek többé-kevésbé rokonsági kapcsolatban állnak egymással. Ha szoros a nyelvi kapcsolat, nagy a veszélye az ún. ’hamis barátok’ csapdájába esni. Ezek a szópárok hasonló külalakjuk ellenére sokszor teljesen más jelentéssel bírnak.

Amennyiben két nyelv felépítése és szókincse nagyon különbözik egymástól, úgy összetett feladat, ekvivalens kifejezéseket vagy a nyelvtani struktúrákat a célnyelvvel összhangba hozni.

A mondat felépítése, azaz a szórend is egy tipikus hibaforrás lehet fordításkor. Egy szövegen látni lehet sok esetben, hogy egy lefordított szöveg, ha a mondatok rövidebbek vagy hosszabbak a célnyelvben, mint általában.

Minden nyelvnek van ezen kívül kedvenc szófaja. Példának okáért a német tudományos szövegekben előszeretettel használnak nominalizációt, ami azt jelenti, hogy az igéket főnevekké alakítva használják. Az angol nyelvben viszont ezzel ellentétben inkább igéket használnak szívesen. A nyelvi szakértők ismerik ezen finom különbségeket és a fordításoknál tudatosan figyelnek is ezek betartására.

Fatális hibának az nevezhető, amikor már a szöveg fajtájának jellegzetességei sérülnek a fordítás során. A jogi területen szigorú előírások vonatkoznak a szövegekre, amelyek ugyanúgy a fordítókra is vonatkoznak a szöveg megalkotásánál. Ha ezeket megsértik, annak jogi következményei lehetnek.

Ezek mellett a fordítóknak különösképpen figyelniük kell a számok fordításánál, amelyeket persze csak át kell másolni, viszont azt a megfelelő egységgel és központozással, mivel egy vesszőhiba a számoknál szintén katasztrófát idézhet elő.

Hamis barátok

A leggyakoribb és legismertebb hibákat teljes bizonyossággal a ’hamis barátok’ okozzák. Nagy népszerűségnek örvendenek a turisták körében.

Abban az esetben, amikor a mobiltelefonból mozgó telefon, a Ferihegyi repülőteret pedig a Gellért-hegynél keresik, biztosan gépi fordítás történt a háttérben. Sikertelenül.

Viszont sok esetben a hús-vér fordítók is elbuknak a ’hamis barátok’ fordításánál, a hasonló hangzás és írásmód miatt.

Az ’Akademiker’ németül például a felsőoktatást elvégző személy megnevezése, magyarul az ’akadémikus’ viszont az a személy, aki az MTA-ban dolgozik. A ’solid’ az angolban szilárdat, tartósat jelent, magyarul viszont a ’szolid’ ’visszafogott’-at jelent.

Kutatás, kutatás, még több kutatás

A fordítás tehát többet igényel, mint a nyelv magas fokú ismerete, rengeteg pontos előkészületet igényel.

Első körben a fordító megismerkedik a szöveggel, ami előtte áll:

  1. Ki írta a szöveget és mi a célja vele?
  2. Kinek és miért kell lefordítani a szöveget?
  3. Milyen a kiinduló szöveg fajtája és mire kell ügyelni a célnyelvre történő lefordításakor?

A szakfordítók az esetek túlnyomó részében szakszövegekkel dolgoznak. Ahogy a szöveg fajtája elárulja, ezeket szakemberek írják más szakemberek vagy olykor egy szélesebb célközönség számára.

Rengeteg szakkifejezést használnak, amely a szövegben szereplő bizonyos szakterületre jellemző. Aki már próbálta megérteni két orvos egymás közötti társalgását, vagy például egy fogorvos és asszisztense között elhangzott mondatokat, tudja, hogy ezek a beszélgetések egy külsős, hozzá nem értő személy számára nem mindig érthetők.

Ezért foglalkozik egy fordító mindkét nyelv terminológiáival, azért, hogy a fordításoknál ezek ne okozzanak gondot. Ideális esetben egy ún. Fordító Memória segíti munkájukat, amely egy, már lefordított szövegeket digitálisan megőrző program.

Egy professzionális fordításnak pontosan a sok kutatómunka jellemzője.

A fordítási hibák következményei

Nyaraláskor az ember sokszor nevetgél a helytelenül lefordított, olvashatatlan táblákon. Sok esetben viszont inkább frusztráló, ha az étteremben egy fordítási hiba miatt nem értjük, hogy mi áll az étlapon, és emiatt vakon kell ételt rendelnünk.

Előfordulhat azonban az is, hogy egy szerződés vagy egy használati utasítás hibásan, vagy értelmetlenül van lefordítva. Ebben az esetben minden, a fordításban szereplő személy súlyos következményekkel számolhat.

Gyakran pótköltségek terhelik meg a vállalkozásokat, amikor a hibás prospektusokat például újból ki kell nyomtattatni.

Ennél viszont rosszabbak azok a helyzetek, amikor anyagi vagy netalántán személyi károk keletkeznek a rossz fordításokból, például orvosi szövegek fordítása esetén.

Az ilyen hibák jogi következményekkel járnak a fordítót illetően, akkor is, ha a fordítónak van felelősségbiztosítása, ugyanis a hírnév teljesen összeomolhat és a fordító lehet, hogy soha többé nem kap megbízást. Ezen hibák elkerülése érdekében érdemes nem csak egy egyszerű dolgozót megbízni a fordítással, aki rendelkezik nyelvismerettel, hanem egy olyan szakfordítót érdemes felkeresni, aki a kívánt területen elegendő tapasztalattal rendelkezik.

Legyél “tabletes-fordító” te is!

Alexander Drechsel  az Európai Bizottság személyzeti tolmácsa, aki angol, francia és román nyelvről fordít németre, az anyanyelvére. Mások véleményét a tolmácsfülkében mondja el, weboldalán (adrechsel.de) és Twitter oldalán (@adrechsel) pedig a saját véleményéről olvashatunk, illetve a nyelvek és a technológia világába nyerhetünk betekintést.

Tablet tolmács mikrofonnal

Néha, amikor az emberek beszélnek velem egy konferencián vagy egy találkozón, csak a “tabletes srác” vagy a “tabletes tolmács” néven emlegetnek. Valószínűleg azért, mert azóta dolgozom a tabletekkel, mióta az Apple kiadta az első iPad-et 2010-ben. Eddig öt fajta iPad és három androidos tablet tulajdonosa voltam. Ezeket a tableteket használtam tolmácsolás előtt, közben és után mindenféle feladatra.

Sokáig segítettem abban is, hogy a tolmácsok a legtöbbet kihozhassák a tabletükből kurzusok és előadások során.
Azonban mindig felmerült bennem a kérdés: mi a helyzet a tabletekkel és a fordítással? Hasznosak lehetnek ezek az eszközök a fordítók számára? Ebben a cikkben részletesebben megvizsgálom ezt a kérdést.

A CAT eszközök kerülgetik a forró kását

Az első feladat, hogy megnézzük, elérhetőek-e a CAT-eszközök a tableteken. 2017-ben az egyszerű válasz erre az, hogy nem. A bonyolultabb: attól függ. De miért nem támogatottak széleskörben a CAT-eszközök?

Nos, a fordítási memória, a gépi fordítás, a terminológia, a projektmenedzsment és más funkciók miatt egy CAT-eszköz sok helyet igénylő alkalmazás. Ezzel szemben a mobilalkalmazások 1-1 dologra öszpontosítnak, nem biztosítanak ennyi funkciót egyszerre.

Nézzük meg a CAT-eszközök és a tabletek jelenlegi helyzetét:

– Az SDL Trados Studio jelenleg nem érhető el a tableteken. Bár telepítheted a Microsoft Surface Pro 4-re, de ez az eszköz inkább egy tablet-laptop hibrid. Tehát jelenleg az egyetlen lehetőség az, hogy távoli hozzáféréssel elérhető egy rendes (lásd alább).

– Az OmegaT olyan CAT-eszköz, amelyhez szükség van a Java futtatására, de a Java nem (igazán) elérhető az iOS vagy Android tableteken. (A Microsoft Surface itt is lehet alternatíva.).

– MemoQ: A Kilgray a MemoQWeb-et ajánlja, bár a memoQ szerver telepítése mellett szükség van egy webes licenszre is, hogy lehessen használni. Ha megvan a fordítási felület, akkor a terminológiakezelő rendszer és néhány projektmenedzsmenti és adminisztrációs szolgáltatás elérhető.

– A Wordfast egy Wordfast Anywhere nevű webalapú megoldást kínál, és nem igényel Wordfast licenszet. Most ingyenes tárhelyet biztosít a cég szerverén a fordítómemória, szószedetek és egyéb fájlok számára. A WFA együttműködési és megosztási funkciókat is kínál.

– A Memsource jelenleg a vezető CAT-eszköz, ha mobil elérhetőségről van szó. Felhőalapú megoldással működik. Az asztali szerkesztő is elérhető, de a legtöbb dolog online történik. A közelmúltban adtak ki iOS-re és Androidra olyan alkalmazásokat, amelyek elsősorban projektmenedzsereknek szólnak.

Noha egyes CAT-eszközöket valóban lehet tableteken használni, a legnagyobb problémát valószínűleg a rendelkezésre álló korlátozott képernyő jelenti. Az lenne a tanácsom, hogy használjunk külső billentyűzetet. Android és Windows készülékeken akár egeret is csatlakoztathatunk.
De térjünk vissza az üzletre és a produktivitásra: nézzünk meg még néhány munkához kapcsolódó esetet. A legtöbb feladatot mostmár könnyen elvégezhetjük tabletekkel. A Microsoft, a Google és az Apple irodai alkalmazáscsomagjai könnyen elérhetők, és sok mindenre használhatóak:

– Szövegdokumentumok írása és szerkesztése. A legtöbb alkalmazás nyomonköveti a változásokat, vagy akár rajzolhatja és jegyzetelhet egy szövegben.
– Táblázatok készítése és szerkesztése. Tartalmazhatnak akár függvényeket vagy feltételes formázást is, ha szükséges.
– Prezentációk létrehozása és szerkesztése. Ó, és tudtad, hogy a prezentációt közvetlenül a készülékedről is előadhatod vezeték nélkül?

Egy másik nyilvánvaló felhasználási az e-mailek kezelése. A képernyőn megjelenő billentyűzettel (vagy akár egy külső billentyűzettel) kis gyakorlás után menet közben is úgy tudunk írni, mint egy profi

Bizonyos szempontból a mobil eszközök valóságos géniuszok: gondoljunk csak a beépített fényképezőgépre a tableteken vagy okostelefonokon. Nem csak fényképeket készíthetünk, hanem a készüléket hordozható szkennerré is alakíthatja. Az olyan alkalmazásokhoz hasonlóan, mint a Scanbot, az eszközkamerát kihasználva egy vagy több oldalt gyorsan és tisztán beolvas, és optikai karakterfelismerést is kínál.

A FreshBooks segítségével nemcsak ügyfeleket, projekteket és számlákat kezelhet, hanem “letapogathatja” azokat a papíralapokat is, amelyekre szükség lehet ügyfeleknek a számlázására.

Több, mint egy távoli lehetőség: otthoni számítógéphez való hozzáférés

Függetlenül attól, hogy az egész világon utazik-e, vagy csak egy emeletre van az íróasztaltól: néha hasznos lehet, ha távoli hozzáférést biztosít az otthoni számítógépéhez. Talán ez az a nagy, régi CAT eszköz, amely nem fut mobileszközökön vagy az asztalon tárolt fájlon, de nem is a kedvenc felhő tárolójában – ha távoli hozzáférést állít be, ezek a pillanatok már nem fogják megijeszteni kikapcsolta a számítógépet). És tényleg nagyon könnyű elindulni. A telepítés két összetevője, a “segítőalkalmazás” a számítógépen és a kliensalkalmazás a táblagépen vagy okostelefonon. A legegyszerűbb rendszer, amelyet ismerek a Google Távoli asztal, különösen, ha már használja a Chrome asztali böngészőt:

1. Telepítse a Chrome távoli asztal bővítményét Mac-en vagy számítógépen.
2. Nyissa meg az újonnan telepített Távoli asztali alkalmazást, és kövesse a telepítési utasításokat.
3. Töltse le az ügyfélalkalmazást iOS vagy Android-eszközére, és jelentkezzen be a Google hitelesítő adataival.
4. Válassza ki a számítógépet vagy a Mac-t az elérhető eszközök listájáról, és jelentkezzen be a telepítés során megadott PIN kóddal.

Alexander Drechsel bejegyzése

Az alacsony árak és a robotok jönnek, hogy megszerezzenek minket?

Íme, egy olyan poszt, amit már egy ideje írok… és mivel a fő munkahelyemen a számítógép a tegnap estét választotta a megfelelő időnek arra, hogy elromoljon (ne aggódjon… mindenről volt másolat készítve), így van egy kis időm, miközben javítják.

Ez a bejegyzés számos olyan kérdésre ad választ, amelyeket az elmúlt hónapokban az olvasóktól, kollégáimtól és diákjaiktól kaptam az alábbiak szerint:
“Találkoztam egy párizsi székhellyel rendelkező társasággal, akik fordítókat kérnek fel arra, hogy jelentkezzenek egy platformra, ahol ingyen adják be munkájukat (vagy egy kávésbögre ellenében, ha nagyon jók), és azon gondolkoztam, hogy van e valami ötlete a fordítók szabadúszó piacának megváltoztatására. ”

“Aggódik-e amiatt, hogy az MT beleavatkozik bizonyos fordításpiacokba, vagy a fordításipar egészébe?”

“Gondolja, hogy a fordítóknak más munkát kellene keresniük?”

Úgy vélem, hogy ezek a kérdések általános bizonytalanságot jelentenek, mint az első kérdezőnél is látható, a szabadúszó fordítási piac változásáról. Szóval merüljünk bele; Én elmondom az én gondolataimat, és Ön pedig a kommentekben megoszthatja a saját véleményét.

Rövid válasz: Igen, a dolgok megváltoztak az iparágunkban. Több ember végez szabadúszó munkát, és egyre többen lépnek be ebbe a munkakörbe a nem hagyományos utakon keresztül, amelyek közelebb viszik őket az alacsonyabb árakhoz.

Egyre nehezebb élni az iparágunk alacsonyabb szintjén, és a legmagasabb szinten nagyobb a verseny, mivel egyre többen választják a kilépést az alacsonyabb szintről. A gépi fordítás minden bizonnyal a “csak-információ” fordítási piachoz vezet, és olyan szakterületekre, ahol a szakszókincs nem fontos. Valójában úgy gondolom, hogy ezek a változások leválaszthatják azokat az ügyfeleket, akik szeretnének, szükségük van és hajlandóak fizetni az igazán jó fordításokért. Bizonyos nyelvek és szakterületek esetében az MT egyszerűen nem életképes versenytársa a humán fordítóknak bármilyen típusú projekthez, és talán soha nem is lesz az.

Úgy gondolom, hogy a legfontosabb választás, amit meg kell hoznia: Ha a jövőben fordítást szeretne készíteni, fordítószoftver-szakértő vagy író akar lenni?

Hosszabb válasz: amikor tizenöt évvel ezelőtt elkezdtem az iparágban dolgozni, a dolgok mások voltak. A legtöbb szabadúszó egyszerűen nem volt hajlandó minimálbérért dolgozni. De azóta sok dolog megváltozott. Nemrég olvastam egy felmérést, amely szerint az amerikaiak mintegy 34% -a független munkavállaló, és ez a szám 2020-ra körülbelül 50% -kal fog növekedni. Nemrég beszéltem különböző kezdő fordítókkal, akik a következőket mondták nekem: “jelenleg barista / dadus / múzeumi őr / kétnyelvű adminisztratív asszisztens vagyok, így 9,25 $ / óra, plusz engedmények, fizetett szabadság stb. Azonban, ha 20 dollárt tudnék óránként keresni és otthonról dolgozni a saját menetrendem szerint, akkor örülnék neki.

Mi a helyzet az MT-vel? Egyáltalán nem vagyok MT utáló. Gyakran mondom az ügyfeleimnek, hogy én magam is használom a Google Fordítót…azonban csak egy általános jelentéstartalomra.Például, ha nyaralni fogok Olaszországban, és szeretném tudni, hogy a múzeum mely napokon van nyitva és zárva, a Google Fordító tökéletes munkát végez. Vagy amikor egy svájci ügyfél elfelejti, hogy nem beszélek németül, és e-mailt küld nekem a német fordításról auf Deutsch-ra vonatkozóan, a Google Fordító általában jól körvonalazza mindazt, amit kér. Ha olyan iparágakra fordítok, ahol a fordításokat többnyire csak információs célokra használják, és ahol van némi tolerancia a rossz fordításhoz, vagy akár kisebb fordítási hibákhoz (gondoljon a kis felhasználói röpiratokra, amellyel jár például a fülhallgató és konzervnyitó…). Megkérdezem magamtól: ha az MT trendjei – köztük a neurális hálózatépítés – folytatódnak, akkor vajon boldog leszek-e, ha napi 6000 vagy 10 000 szót fordítok és szerkesztek és csak pár centet fogok kapni egy szó után? Vagy inkább máshol keressek munkát?

Saját munkám során szándékosan elhatároztam, hogy többféle ügyféllel fogok dolgozni. Például nemrég kezdtem el fordítani az európai környezetvédelmi alapítvány blogbejegyzéseit. Amikor a mintafordítást elvégeztem nekik, azt mondták: “Ne tekintse hivatalos fordításnak; írja át, úgy mintha egy amerikai blogbejegyzést írna. “Ez az a fajta ügyfél, akit én keresek, mert ez olyan képességet igényel, amely az MT-nek nincsen.

Összefoglalva, nem hiszem, hogy az lenne a kérdés hogy, a fordítóipar még 20 év múlva is itt fog-e tartani, vagy sem; biztos vagyok benne, hogy igen. Úgy gondolom, hogy fontosabb kérdés az, hogy hova szeretne beilleszkedni: naponta nagy mennyiségű szó fordítója és szerkesztője, vagy kétnyelvű író lenne szívesebben?

Olvasók, Önökön múlik: gondolkodtak már ezen?