5 mítosz a fordítással kapcsolatban

A fordítás témájában akad egynéhány mítosz. Nyaralás alkalmával az ember azt hiszi, hogy egy pár idegen nyelvű szó elég ahhoz, hogy megértsen másokat és megértesse magát másokkal.

Szóval a fordítás nem lehet olyan nehéz. Igen, a szemtől szembeni beszélgetések alkalmával a kiejtett szavakhoz még hozzájárul a mimika és a gesztikuláció a megértés megsegítéséhez. Nyaralás alkalmával az ember csak egyszerű, hétköznapi tevékenységeket végez: rendel az étteremben, szobát foglal le, vagy bevásárol. A turisták ilyesfajta igényeikhez a hazaiak már hozzászoktak.

Viszont minél pontosabban szeretnénk magunkat kifejezni egy adott nyelven, annál inkább el kell sajátítani azon nyelv sajátosságait.

1. Mítosz: a két nyelven felnőtt személyek remek fordítók

Gyakran az a tudat van az emberekben, hogy a két nyelven felnőtt személyek tökéletesen tudnak fordítani is, és aki kiutazik több évre külföldre, az ottani nyelvet pár év alatt tökéletesen elsajátítja. Tényleg igaz ez?

Viszont egy nyelvészeti képzést az adott idegen nyelven elvégezni teljesen más tészta, mint egy idegen nyelvet hétköznapi szinten beszélni, mivel mindkét esetben más a követelmény. A valódi apró eltéréseket csak az írott nyelvben vesszük észre. Ezért is tartják művészeknek az írókat, mivel a szavak tökéletes felhasználása és az azokkal való bánás nem mindenkinek az asztala. Ugyanez vonatkozik a fordításra is.

2. Mítosz: fordítás VS. szakfordítás – tényleg minimális a különbség?

Egy hétköznapi fordításhoz elegendő a nyelvet jól ismerni. Egy jó példával lehet szemléltetni a különbséget: ha én az angol „building” szót le szeretném fordítani magyarra, az „épület” szót használnám. Ez mind szép és jó. Viszont, hogy hívná ezt az angol szót egy nyelvész szakon tanult szakfordító, aki mellesleg építészként is dolgozik? Az „épület” szót ő teljesen más szemszögből látja: ő gondol a felépítésre, az állapotra, a létesítés idejére, milyen építészeti korszakban épült, ezáltal az épület stílusára is, és a többi. Egy laikus ezekre nem feltétlenül gondol a fordítás során, amely olykor hibákhoz vezethet.

Pont ezek a finomságok a meghatározók a fordítás során, a szavak megfelelő kiválasztása javítja a megértést és hozzájárul a tökéletes összképhez.

Ezen finomságokat csak a szakfordító ismeri.

3. Mítosz: Ki tudja egy fordítás minőségét értékelni?

Egy fordítás minőségének megítélése nagyon nehéz. Gyakran egy második fordítót vagy egy fordítóirodát bíznak meg azzal, hogy találjon egy harmadik személyt, aki a lehetséges hibákat megleli, képet adva ezáltal a fordítás minőségéről.

A fordítás minősége függ továbbá a forrásszöveg minőségétől, a hivatkozási anyagtól, a fordító képesítésétől és a célközönségtől is. A hatósági és jogi szövegek fordításánál a fordító inkább ragaszkodik az eredeti szöveghez, ami által a célszöveg igényes és érthető, viszont nehéz marad. Ebből kifolyólag számos hivatal weboldalán van lehetőség „egyszerűsített nyelv”-re váltani. 

Mivel minden szakfordítónak meg van a maga speciális vonalvezetése, preferenciája, képesítése és stílusa, a fordítások között számos különbség létrejöhet. Fontosabb a lényeget pontosan visszaadni, és a szöveget értelmessé tenni, mint minden szót szó szerint lefordítani.

Tehát egy fordítás minőségének elbírálásához az ellenőrző személynek bele kell dolgoznia magát a szövegbe, át kell tanulmányoznia a forrásszöveget és még a referenciaszövegeket is el kell olvasnia. Amint tudja az ellenőrző személy, hogy a megbízó mekkora szabadságot engedett a szöveg fordítására, meg tudja becsülni, hogy a célszöveg szorosan kapcsolódik-e a forrásszöveghez, vagy szabad fordítást végzett-e a fordító.

Ezekkel a tapasztalatokkal és a távolsággal, amely az ellenőrző személy és a fordítás között mindig fennáll, szintén megbecsülhető, hogy a fordítás stimmel-e. Ez az ellenőrző olvasás gyakran ugyanolyan időigényes, mint maga a fordítás.

Mikor tökéletes a fordítás?

Akkor tökéletes a fordítás, ha nem látszik rajta, hogy fordítás. A célszövegnek úgy kell hangoznia, mintha a célszöveg nyelvén íródott volna. Ezt a sikert csak hosszas évek alatt lehet elérni, amelyet egy jó képzés és számtalan továbbképzés előz meg a nyelvészet és egyéb szakágak területén.

4. Mítosz: A technológia bevetése

A számítógépek korában már minden lehetséges és mindent le is lehet fordítani gyorsabban és egyszerűbben. Azonban minden nyelv feldolgozásánál beletörik a számítógépes programok foga a munkába. Se a nyelv felismerése nem sikerül mindig – vagyis a beszélt szavak szövegbe való átültetése – se a fordítás maga.

Ha csak egy szó hibásan kerül lefordításra, az érthetőség romlik.

Még mókásabb, ha egész szövegeket gépi fordításra ítélünk.

Kissé kínos lenne, nem, ha ilyen hibás fordítások kerülnének a weboldalára.

A nyelv évezredek alatt fejlődött ki azzá, ami, és a nyelv, mint fogalom, a legkülönlegesebb dolog a világon

A nyelv évezredek óta fejlődik, és kifejlődtek benne a kettős jelentések, hátsó gondolatok, irónia és szójátékok is. Így tehát a fordítás inkább a képesített szakfordítókra marad. Egy számítógépnek nehezére esik a szöveg értelmét felismerni, mivel a hangsúlyok máshová helyezésével a szöveg szándéka is más lehet. Akadnak nyelvek, amelyek a hangsúly megváltoztatásával egy leírt szó esetén új értelmet adnak annak.

Még rengeteg időt igényel a számítógépes fordítóprogramok minőségének fejlesztése annak érdekében, hogy minőségi fordítást kapjunk végeredményül. A nyelvészeti területen tanult személyek tapasztalatai, amelyeket éveken át halmoztak fel a nyelvvel való foglalkozás folyamán, értékesebbek, mint gondolnánk. Ezért hát egy kiváló szakfordítót munkája után méltányosan meg kell jutalmazni.

Létezik egyáltalán értelmes technikai segédeszköz?

A szószedetek (és az egynyelvű és többnyelvű szótárak) biztos támaszt nyújthatnak a fordítások során. Amennyiben vállalkozásának van ilyen szószedete és számos kifejezésnek mindig ugyanolyan fordítására tartanak igényt, úgy egy ilyen szószedet valódi segítséget nyújthat. Léteznek ilyen speciális adatbankok, amelyeket bárki használhat.

5. Mítosz: Kiknek és mi mindent fordítanak?

Amikor nadrágot vásárlunk, hatalmas a választék. Viszont milyen alkalomra vásároljuk ezt a nadrágot? Milyen szín illik hozzám, milyen az évszakhoz? Sportosabb vagy inkább kényelmesebb fazonra vágyok? Mekkora legyen a mérete? Milyen anyagú legyen?

Ön is figyelembe veszi mindezt nadrág vásárlásánál?

Ugyanennyi kérdés merül fel szövegek alkotásánál: kinek szánjuk a szöveget (célcsoport)? Informálni szeretnék, vagy vásárlásra ösztönözni? Milyen médium számára lesz megírva, lefordítva a szöveg?

Tehát egy weboldalra, egy cég prospektusára, a megfelelő szaktudással rendelkező ügyfeleknek, vagy a közösségi média számára készül?

Azért, hogy ezen új média célszemélyeit gyorsan és célratörően szólítsa meg a szöveg, egy teljesen sajátos nyelvezetet kell használni, vagyis a fordítás során esetlegesen a regionális szokásokat is ismerni és használni kell tudni.

Összefoglalva: hová fejlődik a kommunikáció a számítógépek korszakában?

A kommunikáció területén válaszúthoz érkeztünk: szükséges-e még a nyelv ismerete és a jó fordítások, vagy elegendők a képek és animációk? Néhány cég már áttért arra, hogy használati utasításokat a mindenkori fordítással, mint felirattal, videó formájában ismertessen. A jövőben tehát egyre több videót, képet és rövid ismertetést használunk majd? Vagy maradunk a könyveknél, amelyek belevetik magukat a témába? Egy olvasott szöveg meghatározó előnnyel rendelkezik az agy és a gondolkodás szempontjából: az agy a nyelvet egy sajátos képpé alakítja és csak az ilyen mechanizmusok, tehát az olvasás és alkotás fejlesztik a kreativitást.

A fordítás költségei a formátumtól is függenek

A fordítónak átadott szövegek formázása egy igencsak eredményes emelőszerkezet, ami a költségeket illeti. A formázatlan, vagy rosszul formázott forrásszövegek hátrányból indítják a fordítást, ugyanis a formázásra fordított idő elodázhatja a fordítás elkészültét, valamint az Ön, mint megbízó pénztárcáját is jobban megterheli, mint egy olyan szöveg, amelynél formázási munkát már nem kell végezni.

Miért olyan fontos a forrásszöveg formázása a fordítási folyamat szempontjából?

Manapság minden profi fordítóiroda fordítóprogramokkal dolgozik, ezeket CAT-eszközöknek is nevezik (Computer Aided Translation, azaz számítógépes fordítástámogató rendszer). Ezekbe a rendszerekbe a fordítandó szövegeket importálják. Az importálás során a szöveget részekre bontja a rendszer, ami azt jelenti, hogy a forrásszöveg szegmensekre bomlik le (többnyire mondatokra), amelyek aztán az elkészült fordítással az adatbázisban kerülnek eltárolásra.

A forrásszöveg hibamentes importálása és szegmentálása érdekében fontos, hogy ezen szöveg formázva legyen. Csak ezután lehetséges a fordítóprogramok gyakorlati funkcióinak optimális használata, amely magában foglalja a kész szöveg eredeti adatformátumba való exportálását.

Ez mit is jelent? Azt jelenti, hogy a fordítóiroda a letisztult formátumú szövegek fordítását minden különösebb időráfordítás nélkül el tudja készíteni és a kész szöveget abban a formátumban, amilyenben beérkezett, vissza is tudja juttatni Önhöz. Ez továbbá azt is jelenti, hogy ideális esetben sem Önnek nem kell utómunkálatokat végeznie, sem plusz költségek nem terhelik Önt amiatt, mert a fordítóirodának a szöveget a fordítás megkezdése előtt elő kell készítenie. 

Hogyan lehetséges a formatálással a költségmegtakarítás?

A következőkben minden formátumtípushoz talál majd öt hasznos tippet, hogy tudja Ön úgy előkészíteni a fordítani kívánt dokumentumot, hogy ezzel pénzt és időt takarítson meg:

1. PDF-fájlok

A PDF-fájlok, amelyek egy tervező és szövegszerkesztő program által készülnek, mint amilyen a Microsoft Word vagy az Adobe InDesign, rendkívül fordítóbarát fájlnak számítanak. Viszont mindenképp kedvezőbb, a dokumentumokat az eredetileg elkészített fájlkiterjesztésben elküldeni, mivel a PDF kiterjesztésű dokumentumokban gyakran fellépnek nem kívánt sortörések, amelyek a szegmentálásnál hibákhoz vezetnek. Ezen felül egy PDF-dokumentum formázása általában időigényesebb, mint a dokumentum eredeti formátumának formázása.

Különösen költséges, időigényes lehet a beszkennelt dokumentumok fordítási folyamata. Ezeket a fordítás előtt (és többnyire már az árajánlat megtétele előtt) egy OCR-rendszer (Optikai karakterfelismerő-rendszer) segítségével gépi olvasásra alkalmassá kell tenni. A szkennelt dokumentum minőségétől függően ez rengeteg munkát igényelhet és ezáltal a költségek is megnövekedhetnek.

Tipp: Már az ajánlatkéréskor az eredeti fájlt küldje meg, azt, amelyből a PDF készült. Amennyiben az eredeti dokumentum már nincs meg, létezik lehetőség arra, hogy a PDF fájlt Word vagy akár Excel formátumba átkonvertálja és ezzel a dokumentumot elő is készíti a fordításra.

2. Word fájlok

Gondoljon arra, amikor a Word dokumentumot elkészíti, hogy egy szöveg idegen nyelvű megfelelője hosszabb, illetve rövidebb lehet, mint a forrásszöveg. Például egy magyarról németre történő fordítás során a célszöveg sok esetben 10 %-kal is hosszabb lehet, mint a forrásszöveg. Viszont például kínaira fordítás esetén az írásjelek miatt akár 50%-kal rövidebb szöveget is kaphatunk.

A különböző nyelvkombinációk esetén ezek a hosszúságbéli eltérések a szöveg formai szépségének romlásához vezethetnek azzal, hogy egy-két sor például átcsúszik a következő oldalra, amely (nem beszélve a papírpazarlásról) még esztétikailag is ronthat a fordításon.

1. Tipp: Törölje a feleslegesnek vélt, vagy véletlenül kialakult sortöréseket.

2. Tipp: Ha szövegdobozt kell használnia, figyeljen arra, hogy ezek elég nagyok ahhoz, hogy a benne található szöveg lefordított változata is beleférjen, valamint egy a forrásszövegnél rövidebb célszöveg esetén a szöveg optikája ne romoljon a fordítás elkészülte után se.

3. Excel

Az Excel formátumú szövegek CAT-eszközökbe történő importálásánál is gyakran előfordul, hogy a szövegrészek rosszul lesznek elválasztva. Ezért fontos tehát, hogy például a címek, címsorok ne a folyó szöveg cellájába kerüljenek. A felsorolások úgyszintén saját cellákat kell kapjanak.

4. InDesign

A tisztán formázott InDesign dokumentumok a grafikusi részlegének sok munkát megspórolnak, mivel a lefordított szöveget nem kell újból összeilleszteni az eredetinek megfelelve. Viszont a formázás során történő figyelmetlenség sok problémát okozhat a szegmentálás során. Ezért tehát ajánlatos a szöveg elkészítésénél a célszöveg terjedelmének változását figyelembe venni és a formázásnál elegendő helyet hagyni – többek között akkor, ha a forrásnyelv nem a magyar.

1. Tipp: Bizonyosodjon meg róla, hogy minden szövegrész a szövegdobozban van, hogy a fordítás során ne lépjenek fel sortörések, amelyekkel a szegmentálás lehetetlenné válik.

2. Tipp: A szövegdobozt készítse akkorára, hogy a fordítás során fellépő szöveg kiterjedésének megváltozása se okozzon sortörést.

5. Weboldal szövegei

A weboldalakon található szövegek Word fájlokba történő másolása nem csak időigényes, hanem rengeteg hibát is okozhat a szövegben, viszont szerencsére ezt az eljárást már nem nagyon használják a fordítóirodák. A modern fordítást segítő programok támogatják az XML, SGML és HTML formátumokat és a tartalom-menedzser-rendszerekhez számos Plugin létezik már, mint például WPML, amely hozzájárul a weboldal lokalizációjának kezelhetőségéhez.

Tipp: Fogadja meg a felkeresett fordítóiroda tanácsát arra vonatkozólag, hogy az Ön weboldalát milyen módszerrel érdemes lokalizálni, hogy az a lehető legkedvezőbb fordítást eredményezze.

Összefoglalva: A forrásszövegek formázásánál a megtakarítási potenciál jelentős. A fordítási folyamatok optimalizálásánál az idő és a költségek szempontjából a forrásszöveg a mérvadó. Érdemes már a szöveg elkészítésekor a jövőbeni fordításra is gondolni. Ezzel a fordítóirodában végzett utómunkálatok által felemésztett időt és költségeket elkerülheti.

Az anyanyelvű fordító-elv – miért olyan fontos ezt az elvet betartani?

Mindig kihangsúlyozzuk, hogy anyanyelvű fordítókkal dolgozunk irodánkban. Mit is jelent ez pontosan, és miért fontos?

Milyen is az anyanyelvű fordító:

Nagyon egyszerű. A lefordítandó szakszöveg célnyelvének meg kell egyeznie a fordító anyanyelvével. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar szaknyelvi szöveget angolra szeretne lefordíttatni, akkor mi azt egy angol anyanyelvű, de magyarul is jól beszélő fordítónak adjuk oda, ő készíti el a fordítást. A hangsúly itt a CÉLNYELVEN van. Ha ugyanis az angol a FORRÁSNYELV és a magyar a CÉLNYELV, tehát ugyanaz a nyelvpár, mint az előző példában, csak megfordított iránnyal, akkor a fordítás egy magyar anyanyelvű fordítónak megy elkészítésre. Ez így működik akkor is, ha a szakterület elméletileg ugyanaz. Ha például egy csillagászati szöveget kell lefordítani magyarról németre, akkor a német anyanyelvű fordító kapja meg a szöveget, fordított esetben pedig a magyar fordító.

Miért szükséges ezen elv betartása?

Az említett példánál nem igazán látható a dolog logikája, ha azonban azt vesszük számba, hogy egy szakfordító több éves munkája sem biztosan elegendő ahhoz, hogy más nyelvek szakterületeit olyan szinten értse és használja, mint saját anyanyelvének szakterületeit. Anyanyelvének ismerete mindig is erősebb lesz, mint bármely más tanult nyelv ismerete. Mivel az egészen különös nyelvi egységeken túl, mint például meghatározott szófordulatok vagy olyan esetek, amelyek során az egyébként használható nyelvtani szabályok részben vagy teljesen érvényüket vesztik, az ország szokásai és adottságai is fontos szerepet játszanak.

Erre remek példa a törvényhozás. Minden nyelvnek megvannak a saját formaságai, megfogalmazásai, amelyek lehet, hogy más nyelv(ek)ben egyáltalán nem is léteznek. Ilyen jogi szövegek esetén a szakfordítónak nem csak a saját országának jogrendszerét kell kitűnően ismernie, annak érdekében, hogy egy kiváló fordítást alkothasson, hanem iskolázottnak is kell lennie jogi területén, hogy a megfelelő szakzsargont a megfelelő helyen fel tudja használni, és ezzel a szöveget teljes mértékben érthetővé tegye. Akármennyi ideig is foglalkozik a fordító idegen nyelvekkel, soha nem fogja anyanyelvének szintjét megütni egyik másik nyelv sem. Ezért tehát a legjobb minőséget csak is anyanyelven beszélő fordítóktól várhatjuk el.

Erre jó példa az angol nyelv. Manapság ezt a nyelvet tanulják a legtöbben, nagyon divatos, szinte mindenki beszéli valamilyen szinten. Ebből adódik az a probléma, hogy sokan azt gondolják, hogy tökéletesen uralják a nyelvet, nincs szükségük segítségre. Azonban rengeteg eset van, amikor bizonyos kifejezések megfelelőjét csak az anyanyelvű fordító használja jól.

Amennyiben a fordítás után kérdése adódna valamivel kapcsolatban, úgy azt az anyanyelvű fordító felé szívesen továbbítjuk, ugyanis ő az, aki tudja, és meg tudja indokolni, hogy miért úgy fordított le egy kifejezést, ahogy.

Ezen okokból kifolyólag nem csak arra ügyelünk, hogy a megfelelő szakterületű fordítót megkeressük, hanem arra is, hogy az a fordító a célnyelvet anyanyelvi szinten beszélje.

Pár tipp, hogy találhatja meg saját hibáit fordításaiban

Az, aki egy fontosabb fordítási munkán dolgozik, mindenképp szeretné, hogy az végül tökéletes legyen. A helyesírási hibáknak és a rossz nyelvtani szerkezeteknek nincs helyük ilyen munkákban, viszont sajnos a legjobbakkal is előfordul, hogy tévednek. Mivel az elkövetett nagyobb hibák rombolhatják jó fordítói hírnevét, mindenképp érdemes időt szánnia kész szövegeinek átolvasására. Hogyan járhat el legjobban? Íme néhány tanács:

Hagyjon időt magának!

A legfontosabb szabály: kész munkáját ne közvetlenül a fordítás után olvassa át. Közvetlenül egy dokumentum elkészülte után az egész tartalom még meg van a fejben és az agy az információkat automatikusan kiegészíti, sőt, ha hibás is, helyesnek látja – tehát ilyenkor a hibákat aligha vesszük észre. A legjobb, ha a szöveget félreteszi és nekilát más munkának. Ideális esetben legalább egy napot kellene „pihennie” a szövegnek ahhoz, hogy utána biztosan meglelje benne a hibákat.

Használja a nyelvhelyesség-ellenőrzést!

Ez triviálisnak hangozhat, de mindenesetre rengeteget segíthet. Ez a funkció ugyanis segíti Önt abban, hogy az alapvető helyesírási és nyelvtani hibákat kiküszöbölhesse. Emellett még használhatja a „Csere” funkciót is, amellyel a többször megjelenő ugyanolyan szóban elkövetett ugyanolyan hibát egyszerre ki tudja javítani.

Nyomtassa ki a kész szöveget!

Kevésbé megerőltetőbb egy olyan szövegben a hibákat keresni, amelyet a kezünkben tarthatunk, mint olyanban, ami a monitoron van. A nyomtatott szöveg új perspektívát nyújt, ezáltal könnyebben megtalálja benne a hibákat. Még egy megjegyzés: ha a betűtípust is megváltoztatja, az agy úgy fogja olvasni a szöveget, mintha egy teljesen új lenne.

A gyakori hibákra figyeljen!

Bizonyos hibák különösen gyakran előfordulnak, például azért, mert egyes szavakat ugyanúgy ejtünk, írásmódjuk viszont különbözhet. Emellett például olyan hibák is előfordulnak gyakran, amelyek az elütésekből származnak, és sem az Ön szeme, sem a helyesírásellenőrző funkció nem veszi észre, mert az elütésből keletkező szó is helyes. Ezekre különösen nagy figyelmet kell fordítani. Természetesen a számokat is mindig át kell olvasni akár többször is egy szövegben, ugyanis a helyesírásellenőrző funkció nem a számokra lett kialakítva, azokkal nem tud mit kezdeni.

Lassan és hangosan olvassa fel a szöveget!

Remek lehetőség, a mondatfelépítésbeli és logikai hibák elhárítására. Minél lassabban olvassa fel a szöveget, annál könnyebben veszi észre benne a hibákat. Gyorsan észreveszi, ha egy mondat nem hangzik jól, egy megfogalmazás pontatlan vagy egy kifejezés nem illik a szövegkörnyezetbe – ilyen hibák is gyakran előfordulhatnak. Sőt, olvasásnál érzi azt, amit majd a célközönség érezni fog olvasás közben, érthető lesz-e számukra a szöveg, vagy szükséges-e egy hosszabb mondatot ketté szedni, vagy egyéb dolgon változtatni.

Keressen egy második személyt!

A lehető legjobb megoldás viszont az, ha keres egy olyan személyt, aki szintúgy beszéli mindkét nyelvet, ő ugyanis nem ismeri a szöveget és könnyebben észreveszi a hibákat, mint az, aki a szöveget alkotta. Több szem többet lát. Tartja a mondás is. Egyébiránt ez a személy olyan hibákat is megláthat, amikről Ön nem is tudta, hogy hiba.

Az ellenőrző átolvasás sok fordítónak megterhelő, de mindenképp szükséges ahhoz, hogy legvégül egy hibátlan fordítást tudjunk felmutatni. Viszont az, aki saját szövegeit lektorálja, hajlamos sajnos elnézni hibái felett. Azért, hogy ilyen Önnel ne forduljon elő, érdemesnek tartjuk a fent említett praktikákat megfogadni.

Pár tipp arról, hogyan készülhet el fordítása a lehető leggyorsabban és a lehető legkedvezőbb áron

A fordításokat mindenki a lehető legrövidebb időn belül szeretné kézhez kapni. A fordítóirodáknak nincs ideje „bemelegítésre”, a fordításokat szinte azonnal el kell kezdeni, hogy időben elkészüljenek. Bemelegítés alatt például a szöveg átolvasására gondolunk, amely lássuk be, a hosszabb szövegeknél elengedhetetlen lenne.

Az, hogy egy szöveg fordítása mikorra készül el, függ attól, hogy a szöveg milyen hosszú, mennyire komplex a szókincse, valamint a rendelkezésre álló megfelelő fordítók elérhetőek-e, van-e kapacitásuk arra, hogy a fordítást azonnal elkezdjék, és végül, de nem utolsó sorban a lektorálásra is kell szánni időt, amely szintén dobhat egyet a fordítás elkészülésének időpontján.

Ön, mint megbízó, jelentősen befolyásolhatja a határidőt, a fordítás minőségét és költségeit. Az alábbiakban olvashat egynéhány tippet azzal kapcsolatban, hogy tudja Ön, mint megbízó, a fordítási folyamatot optimalizálni.

Egyértelmű utasításokat és teljes körű információt adjon!

Minél több információt ad, és minél több esetlegesen felmerülő kérdést előre megválaszol, annál hatékonyabban, pontosabban és gyorsabban tudják a fordítók munkájukat megkezdeni és befejezni.

Ha a fordítónak kérdése akad, akkor a munkafolyamat lehet, hogy megáll, és amíg Ön nem tud választ adni a kérdésre, addig a fordítás sem készülhet el.

A következő információkat mindig közölje a megbízottal:

1. Mit kell lefordítani?

Amennyiben az elküldött szöveg csak egy részének a fordítására tart igényt, úgy azt első körben közölje, ugyanis, ha nem közli, a fordító az egészet lefordítja, és ezzel időt emészt fel, fordítása később készül el, mint szeretné.

2. Milyen nyelv(ek)re szeretné a szöveget lefordíttatni?

Több célnyelv esetén természetesen több időre van szükség, valamint a fordítás elkészülésének ideje függ attól is, hogy milyen nyelvre szeretné lefordíttatni. Magától értetődő, hogy nagyobb nyelvek (angol, német, spanyol) esetén több fordító áll rendelkezésre, mint a kisebb, ritkább nyelvek esetén (japán, szerb, norvég).

Tehát például, ha japán orvosi szöveget kell magyarra fordítani, akkor egy olyan fordító szükséges, aki kiválóan beszéli a japán és magyar nyelvet is, ráadásul az orvosi szaknyelvet is ismeri. Ilyen fordító pedig nem biztos, hogy azonnal elérhető.

3. Mikor és mire szeretné felhasználni a fordítást?

Amennyiben a dokumentumot valahol egy bizonyos időpontig le kell adnia, akkor azt tudatni kell a fordítóval, ugyanis a fordításnak még ezen időpont előtt mindenképpen el kell készülnie.

Ha azonban csak egy körülbelüli dátumot adtak meg a dokumentum leadására, akkor azt szintén közölje a fordítóval. Viszont Ön is megadhat időpontot tetszése szerint, de azt tudnia kell, hogy a fordítás ára függ a határidőtől is.

Az a kérdés pedig, hogy fordítását mire szeretné felhasználni, hova kell beadnia, azért merül fel, mert a mi fordítóirodánk csak hivatalos fordításokat készíthet, amelyeket nem mindenhol fogadnak el.

4. Mik a formai követelmények?

Sok esetben szükséges a formai megfeleltetés is a tartalmi mellett, például egy önéletrajznál a fotó beillesztése a lefordított dokumentumba. A képek mellett azonban a karakterek paramétereire is adhat utasítást, ragaszkodik-e ugyanazokhoz a méretekhez és betűtípushoz a kész szövegben, mint amelyek az eredeti szövegben is szerepeltek, vagy szabadon dolgozhat a fordító a külalakkal saját belátása szerint.

Elegendő az, hogy a fordítóiroda elektronikus és/vagy nyomtatott formátumban visszaküldje, vagy szükséges esetleg grafikus munkája is a kész szöveg megformázásához? (Például brosúrák, szórólapok, plakátok esetén.) Ilyenkor a fordítóiroda tovább küldheti egy grafikusnak a kész munkát, de dönthet Ön úgy is, hogy maga választ egy grafikust, vagy céget, aki a szerkesztési munkálatokat elvégzi, befejezi.

5. Van-e igény speciális terminológia, nyelvstílus használatára a fordításkor?

Vannak cégek, amelyek speciális szakszavakat használnak, amelyeket ők ismernek, de egy laikus számára nem biztos, hogy egyértelmű lenne ezeknek a célnyelvi megfelelője. Ezeket a szavakat, szakkifejezéseket érdemes a fordítóval/fordítóirodával a munka megkezdése előtt egyeztetni a minél tökéletesebb és gyorsabb fordítás érdekében.

6. Akad-e egyéb fontos információ, adat, amely a fordító számára releváns lenne munkája során?

Ilyen információk lehetnek például egy külföldi munkavégzés céljából elkészített önéletrajz vagy motivációs levél fordítása során felmerülő adatok, amelyek az eredeti szövegben nem szerepelnek, de a fordításban, a siker érdekében, érdemes őket feltüntetni.

Csak teljes mértékben kész szöveget küldjön fordításra!

Mielőtt megbízná a fordítóirodát szövegének fordításával, szánjon időt dokumentumának véglegesítésére, ugyanis a hibák vagy nem egyértelmű megfogalmazások újabb kérdéseket vethetnek fel fordítás során, amellyel a fordítási folyamat lelassul, nem beszélve arról, hogy ha a szöveget teljesen át kell dolgozni, az plusz költségekbe is verheti Önt.

„Foglaljon le” fordítókat

Fordítóirodája örülni fog, ha tudatja velük a megbízás előtt, hogy egy nagyobb szöveget szeretne majd fordításra leadni. Ez azért fontos, ugyanis így Ön tulajdonképpen le tud foglalni fordítót/fordítókat a projektre, és Önnek nem kell várnia, amíg egy vagy esetlegesen több fordító szabaddá válik és el tudják kezdeni szövegének fordítását.

Hagyjon elegendő időt a fordításra!

„Jó munkához idő kell.” Tartja a mondás. Ha a fordítót sürgetik, munkáját nem tudja megfelelő precizitással elvégezni, több hiba is felléphet a kész szövegben, amelyek a fordítás visszadobását eredményezik, ami miatt még több időt és pénzt kell a projektre ráfordítani. A rutinos fordítók napi maximum 2.000, 2.500 szót tudnak lefordítani. Ha ennél jobban megterhelik őket, az a minőség romlásához vezethet.

A fordítók kapacitása természetesen függ a szövegek komplexitásától is, ugyanis egy szakszöveg fordítása, amelynél a fordítónak gyakran kutatnia is kell, hogy a megfelelő terminológiát megtalálja, rengeteg időt igényelhet. A fordítás utáni lektorálásra is kell időt hagyni, a lektorok munkáját sem szabad félvállról venni és sürgetni őket. Tehát, amikor egy fordítási megbízást ad le a fordítóirodában, mindenképp vegye számításba ezeket a szempontokat, mielőtt a határidőt megszabná.

A mi fordítóirodánk is örömmel veszi, ha egy megbízás leadásakor az ügyfél tisztában van azzal, hogy a szöveg, amit le szeretne fordíttatni, mennyi időt igényel, és bár a megbízó adhat határidőt, fordítóirodánk minden esetben meg tudja mondani, hogy a szöveg elkészítése nagyjából mennyi időt vesz igénybe. Ön ehhez tud igazodni, amennyiben a projekt sürgős, úgy azt mindenképp közölje az egyeztetés alkalmával, és fordítóirodánk mindent megtesz annak érdekében, hogy a kész szöveg elkészüljön akkorra, amikorre Önnek szüksége van rá.

Mi a fordítómemória?

Mit nevezünk fordítómemóriának?

A fordítómemória egy olyan adatbázis, amely az összes lefordított szöveget elmenti, és felismeri az ismétlődő elemeket a szövegben. Ezek lehetnek például egész fejezetek, bekezdések, mondatok, vagy esetleg különálló szakaszok. Ezáltal a fordítómemória nem csak az azonos ismétlődéseket (matches), hanem a hasonló, de nem teljesen megegyező mondatszakaszokat (fuzzy matches) is felismeri.

Hogyan működik a fordítómemória?

A kimenő szövegeket és fordításokat a fordítómemória elmenti, majd a fordítási folyamat közben felismeri a korábbi fordítások miatt keletkezett ismétlődéseket, és automatikusan emlékezteti a fordítót, a már lefordított verziókra, amelyeket egy kattintással alkalmazhat, vagy egy másik – kontextusba illő – fordítással felülírhat. Ezeket a változásokat szintén megjegyzi a memória.

Hogyan segíti a munkafolyamatot a fordítómemória?

A program gördülékenyebbé teszi a fordítási procedúrát, ugyanis elkerülhetjük azt, hogy az ismétlődő szavakat, illetve mondatokat kétszer lefordítsuk. Gyakran előfordul, hogy egy hosszabb szövegen több fordító dolgozik egyszerre (csoportos fordítás), és emiatt ugyanannak a forrásnyelvi szónak, többféle fordítása születhet. A fordítómemóriák segítenek a szóhasználat egységesítésében, illetve az egységes célnyelvi változatok létrehozásában, ezáltal nagyobb terjedelmű dokumentumoknál is meg tudjuk őrizni a szövegösszefüggést.

Mit nevezünk terminológiai adatbázisnak?

A terminológiai adatbázis egy olyan szójegyzék, amelyben a fogalmak és kifejezések, illetve szakkifejezések (terminusok) fordításai szerepelnek. Ezek általában a hétköznapi nyelvezettől eltérő (pl. jogi, műszaki, orvosi, társadalomtudományi, természettudományi) szakszavak. A terminológiai adatbázisokat hozzá tudjuk adni a fordítómemóriához, amellyel szintén meggyorsíthatjuk a fordítási procedúrát.

Az 4 legjobb fordító alkalmazás utazóknak

A gépi fordítás még nem rendelkezik elég fejlett intelligenciával ahhoz, hogy teljes mértékben hitelesnek mondhassuk. A különböző nyelveket beszélő emberek gyakran fedeznek fel félreértéseket, illetve hibákat a gépek által készített fordításokban. Ez többek között abból adódik, hogy a fordítógépek csak kevés esetben ismerik fel a kontextusokat, nyelvi fordulatokat, állandósult szókapcsolatokat, vagy az eltérő jelentésárnyalatokat, amely környezetek sok esetben gyökeresen megváltoztatják egy szó alapjelentését.

Azonban a technológiai innovációknak köszönhetően, az internetes fordítóprogramokat tekintve is észrevehető a folyamatos fejlődés; a Skype nem régen mutatta be az új applikációját, amely lehetővé teszi a videóhívások élő fordítását. Azonban számos fordító alkalmazást találhatunk a világpiacon, amelyek rendelkezésünkre állnak a nyelvi akadályok leküzdésében:

Képtalálat a következőre: „google translate”

1. Google Translate

Android, iOS

Ár: ingyenes

A Google legutóbbi fejlesztése, nevezetesen a „vizuális fordító” nagy változásokat hozott; a program felismeri és azonosítja a telefonkamerával készített képeken lévő szövegeket, majd automatikusan lefordítja, így a telefon képernyőjén pillanatok alatt megjelenik az adott szövegrészlet fordítása.

A szoftver jelenleg még csak hat nyelvet ismer (angol, német, spanyol, orosz, olasz, francia), de a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a szám várhatóan növekedni fog. Emellett érdekes még az innováció kapcsán, hogy a program nem igényel feltétlenül internetkapcsolatot, amely hasznos tulajdonságként funkcionál, ha olyan helyre utazunk, ahol nem tudunk hozzáférni a hálózathoz.

Ezen felül az alkalmazás lehetővé teszi a közvetlen szimultánfordítást; ha kiválasztunk egy tetszőleges nyelvkombinációt, majd bekapcsoljuk a mikrofont és belemondjuk a lefordítani kívánt részeket, akkor a program azonosítja hang alapján a szöveget, majd automatikusan visszamondja a kész fordítást – ezáltal a helyes kiejtésben is segítséget nyújt nekünk az applikáció. Fontos megemlíteni, hogy az alkalmazás offline szolgáltatásaihoz kizárólag az Android operációs rendszer keretein belül tudunk hozzáférni.

Kapcsolódó kép

2. iTranslate

Android, iOS, Windows Phone

Ár: ingyenes

A Google Translate kétségkívül egy rendkívüli teljesítményű eszköz az utazók számára, viszont a piac más érdekes lehetőségeket is kínál még számunkra; ilyen például az iTranslate, amely lehetővé teszi nekünk azoknak a szókapcsolatoknak, frázisoknak a tárolását, amelyekre már egyszer rákerestünk, ezáltal időt tudunk spórolni (a program hasonlóképpen működik, mint a fordítómemória, viszont kevésbé komplex és nem rendelkezik akkora kapacitással).

A felhasználók a mikrofon vagy a billentyűzet segítségével hozzá tudják adni a fordításra szánt anyagot az alkalmazáshoz, amely pillanatok alatt átülteti a szöveget a kívánt nyelvre – összesen 80 nyelv áll rendelkezésünkre a fordításnál. Az alkalmazás sajnos még nem rendelkezik offline funkciókkal, ezért az internetkapcsolat elkerülhetetlen a használathoz.

Kapcsolódó kép

3. WayGo

Android, iOS

Ár: az alkalmazás naponta 10 fordítást tesz lehetővé ingyen, a korlátlan használat pedig 5 euróba kerül.

Mivel a Google vizuális fordítója a kínai, a japán és a koreai nyelvet nem ismeri, a WayGo nevezetű applikáció megfelelő alternatívaként funkcionál az ázsiai nyelveket beszélők számára.

A használat hasonló, mint a Google Translate esetében; a kamera segítségével befotózzuk a szövegrészleteket, majd ezt követően megjelennek a képernyőn, a szövegek célnyelvi megfelelői. A program nem igényel internet-hozzáférést.

Kapcsolódó kép

4. iTranslate Voice 2

iOS

Ár: 4,99 euró

Az alkalmazást nagyon egyszerű és hatékony használni; lehetővé teszi a beszélgetésben részt vevő személyek számára a kimondott szavak, illetve mondatok azonnali (szimultán) fordítását gépelés nélkül.

Ehhez csak annyit kell tennünk, hogy belemondjuk a telefon mikrofonjába a lefordítani kívánt szöveget, majd az applikáció automatikusan visszamondja a célnyelvi változatot. A szoftver erősen hozzájárul ahhoz, hogy az eltérő nyelvű emberek körében kialakult beszélgetésben mindenki az anyanyelvét tudja használni.

Szakácskönyvek fordítása

A szakácskönyvek, azaz a különböző receptek ma nagyon divatosak. Mindenkinek meg van a maga kedvenc séfje a televízióból, a maga kedvenc étele, amit szívesen elkészít, lefotóz és megoszt másokkal.

A séfek manapság sztárokká váltak, sőt szuperhősökké, akik a saját ízvilágukkal egymás ellen versenyeznek, akik a minőségre építenek, az iskolák étkeztetési rendszereit forradalmasítják, éttermeket mentenek meg a bezárástól és …. szakácskönyveket írnak.

Egyszerűen szórakoztató ezeket a könyveket lapozgatni, a receptek gazdag választékát tanulmányozgatni, valamint ezeket esetenként kipróbálni. Viszont ezen szakácskönyvek fordítása is szórakoztató lehet, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek speciális elvárások ezen a területen.

Összetevők

A különböző konyhák, keleti receptek, az új trendek és fűszerek iránti érdeklődés vitathatatlanul meg van, de mindazonáltal fennáll a tény, hogy gyakran előfordulnak olyan receptek, amelyekben olyan összetevők szerepelnek, amiket az olvasó nem tud a saját országában beszerezni.

Ilyenkor a fordító bosszantó dilemmával áll szemben. Kicserélje az összetevőt másra, egyszerűen húzza ki, amivel a kész ételt is megváltoztatja, vagy pedig írjon egy megjegyzést, és hívja fel az olvasó figyelmét arra, hogy az összetevőt ki lehet cserélni másikra?

A főzési trendek gyorsan változnak, egyre több egzotikus összetevő kerül az ételekbe, ez viszont nem jelenti azt, hogy a sütni-főzni vágyóknak fel kell adniuk a reményt, ha nem találnak meg a sarki boltban minden összetevőt.

Ezért tehát rendkívül fontos a fordításnál, hogy a fordító konzekvensen tartsa magát a recepthez, és az esetleges változtatásokat, például az aromák illesztése a végtermék aromájához, jól érthetően tisztázza és jelezze. Ajánlott, a módosított recepteket saját kezűleg elkészíteni, megkóstolni, ezzel az új, módosított összetevők alkalmasságát bebiztosítva.

Mértékegységek

Bögre vagy mérleg? Teáskanál vagy uncia? Világszerte rengeteg mértékegység létezik, ami miatt nem elegendő egyetlen egy weboldalt meglátogatni a mértékegységek átszámításához, hogy aztán a kiszámolt számot a fordításba beépíthessük. Már csak azért sem, mert a végső recept nem biztos, hogy átszámításoknál és a mértékegység váltogatása következtében egységes marad. Szlovéniában például nagyon szokatlan lenne, átváltás után a receptbe a következőt látná az olvasó: „Öntsön hozzá 5,352 dl vizet.”

Átváltásnál két dolog lehetséges: az eredeti receptben szereplő mértékegységet meghagyjuk és a könyv végére egy mértékegységtáblázatot mellékelünk az átváltáshoz. A nem túl olvasóbarát, állandó lapozgatás elkerülése érdekében, amely főzés vagy sütés közben még idegesítőbb, sokkal praktikusabb a célnyelv mértékegységeit megtanulni.

A mértékegységek fordításánál ilyenkor kerekíteni szokás, de csak akkor, ha a fordító meg van győződve róla, hogy a kerekítés során a végeredmény nem változik. Előfordulhat ugyanis, hogy akár a legkisebb hiba is végzetes katasztrófát idézhet elő, az étel fogyaszthatóságát illetően, persze. Ennek elkerülése érdekében a fordítónak javasolt saját maga kipróbálni az általa fordított receptet, annak helytállását.

Pályázati dokumentumok fordítása

Önéletrajz, írásbeli pályázat és motivációs levél – mitől függ a fordítás?

Az álláspályázathoz szükséges fotót mellékelni, vagy inkább nem ajánlott? Milyen formai irányelveket érdemes betartani és milyen nyelvi normákat? Le kell mind a formát és tartalmat egy az egyben fordíttatni? Ha valaki sok időt szán arra, hogy pályázati dokumentumait tökéletesre megírja, akkor a fordítónak a fordításnál már csak a formai és tartalmi hibák elkerülésére kell figyelni.

A következőkben a legfontosabb kitételeket szeretnénk megemlíteni az önéletrajz, pályázati levél és motivációs levél témakörökben.

Az írásos pályázati dokumentumok legfontosabb alapelvei

A pályázólevél és az önéletrajz minden írásbeli pályázat alapját képezik. Ezeket persze kiegészítik még a releváns dokumentumok másolatai (bizonyítvány és társai) és a motivációs levél. A pályázat egészénél figyelni kell a vizuális összkép meglétére, amelynek segítségével a második körbe bejuthatunk. A szamárfül és olvashatatlan másolat ugyanúgy tabu, mint az átláthatatlan önéletrajz.

Továbbá az alpontok sorrendje is jelentős szerepet játszik az önéletrajzban. Itt gondolunk az iskolai végzettségek és a munkatapasztalatok felsorakoztatására. Aki épp most hagyta el az iskolapadot, annak fel kell minden iskolát tüntetnie, azonban, aki már évek óta dolgozik, annak elegendő a legutolsó, valamint a megpályázott munka szempontjából releváns iskolákat, végzettségeket szerepeltetni.

Az önéletrajznak hiánytalannak kell lennie, a megpályázott munka szempontjából fontos végzettségeket és képesítéseket mindenképp érdemes feltüntetni. A megpályázott munkakör szempontjából lényegtelen végzettségeket és hobbikat akár el is lehet hagyni.

A legnagyobb kihívást általában a pályázati levél megírása jelenti. Ugyanis itt röviden és frappánsan össze kell foglalni, hogy miért pont mi vagyunk a megüresedett pozíció betöltésére a legalkalmasabbak. Ne csak a végzettségeit sorolja fel, térjen ki a pályázati kiírásra, hol találta, valamint a cégre vonatkozó ismereteit is megemlítheti.

A motivációs levelet nem mindenhol kérik a pályázatok benyújtásához – a motivációs levél azonban lehetőséget nyújt arra, hogy az önéletrajzban foglaltakat részletesebben kifejtsük, amennyiben szükségét érezzük. A kezdeményező pályázatoknál arra használjuk a motivációs levelet, hogy kifejtsük, miért pont az a cég keltette fel érdeklődésünket, valamint mi szól mellettünk és kvalifikációnk mellett, a felvételt illetően. 

Csak egy profi fordító tudja, hogy a kicsi, de jelentős különbségek mit jelentenek.

Egy pályázatot nem lehet félvállról venni. Minél magasabb pozíciót szeretne megpályázni, annál nagyobb gondossággal és elkötelezettséggel kell pályázatát elkészíteni. Egy hanyag vagy hibás fordítás a sok ráfordítást tönkre teheti.

Amennyiben tehát Ön angolul pályázna, vagy külföldi munkahelyre szeretne felvételt nyerni, mindenképpen professzionális fordítókat keressen fel pályázatának tökéletes fordítása érdekében.

Ugyanaz a nyelv, más normák

Gondoljon a régi mondásra: „Ahány ház, annyi szokás.”. A ’ház’ jelen esetben ’ország’-ot is jelenthet, tehát bármennyire is a globalizáció korában élünk, a pályázatok esetében ez a mondás semmit sem veszített értékéből. Természetesen vannak normák, melyek például az Európai Unió miatt egységesítve lettek, de ezen normák ellenére is akad egy s más, melyre oda kell figyelni a pályázatok megírásánál és fordításánál. Ilyen egységesített norma például a tanulmányok és szakmai tapasztalatok idő szerinti elrendezése az önéletrajzban.

Viszont sajnos a fordításoknál azt is figyelembe kell venni, hogy mely országba írja meg a pályázó az önéletrajzát és motivációs levelét, mivel lehet, hogy angolul beszélnek Nagy-Britanniában és az USA-ban, kultúrájuk mégis teljesen eltér egymástól.

A mi fordítóink számtalan önéletrajzot, motivációs levelet és pályázati mellékletet, mint például bizonyítványt fordítottak már a világ minden nyelvére, így bátran fordulhat hozzánk, amennyiben külföldi cégekhez, vagy Magyarországon tevékenykedő külföldi cégekhez szeretnének felvételt nyerni.

Mindenképp fontos azonban, hogy pályázatát Ön készíti el, ezért a fentebb említett néhány tanácsot fogadja meg, nem érdemes elhamarkodni, összecsapni önéletrajzát, motivációs levelét, hiszen ezektől függhet a jövőbeni karrierje.

Mi is az a kontextus, miért olyan fontos?

„Ismernünk kell a kontextust!”

Biztosan hallotta már legalább egyszer ezt a mondatot, ha fordítóirodával, vagy szabadúszó fordítóval közösen dolgozik. Valójában mit is jelent ez a szó, miért követelik ennyire a fordítók és hogy is lehetne ezen kérések elébe járni?

Egy dolgot le kell szögezzünk:

Kontextus nélkül nem létezhet jó fordítás. A kontextus ismerete legalább annyira fontos a fordító munkájánál, mint a terminológiák ismerete és a stilisztikai tudás.  A kontextus az, amit a fordítónak mindenképpen ismernie kell, hogy fordítása ne tévesszen célt. Az összefüggések ismerete, azok használata és visszatükrözése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a célszöveg megállja a helyét.

A kontextus alkotja a fordítás felületét, az tartja össze a kész szöveget, ugyanúgy, mint a kiinduló szöveget is.

Kontextus = tartalom

Természetesen a szöveg tartalma és környezete egy fontos szempont a kontextus tekintetében. Amint egy olyan szöveg kerül a fordító elé, amely egy nagyobb szöveg része és a fordító nem ismeri ezen kimaradt részeket, úgy a fordításban előfordulhatnak sebek, melyek abból adódnak, hogy a nem ismertetett szövegrészben fontos elemek szerepelnek.

Ebben az esetben nem csak a terminológiák rossz használatára gondolunk, amelyet a szövegkörnyezet ismeretének hiánya miatt a fordító helytelenül használ, hanem akár egy rosszul használt névelőre, amely a fordítás egészét értelmetlenné teheti. Így hát rengeteg kérdés merülhet fel a fordító számára, amelyek elkerülhetetlenek és egyúttal veszélyeztethetik a határidő pontos betartását is.

Akár olyan hibák is keletkezhetnek a fordításban, amelyeket a fordító észre sem vesz, nem érzékeli a helytelenséget, mivel az általa látott szöveg környezetében ezen hiba, nem hiba. Ezek a tévedések később a fordító tudásának minősítését rombolhatják, akár az ő hibája, akár nem.

A szövegkörnyezet a szöveg kialakulásának története és háttere

A levélváltások, naplók, dokumentációk, tárgyalási jegyzőkönyvek, költségkimutatások, jogi beadványok és iratok – hogy csak pár okiratot említsünk a mindennapi üzleti életből – egy nagyobb ügy, folyamat láncszemeiként keletkeznek. Ezek az iratok teljes egészükben csak úgy érthetők meg, ha a folyamathoz tartozó minden szóbeli kommunikáció és írásba foglalt dokumentum ismert, és átlátható.

Tehát a tökéletes fordítás hozzávalója az, hogy a fordító minden kis részletet ismerjen, lássa a vonalvezetést, a folyamatokat, mivel hiába bármilyen fordítói tapasztalat, jósolni egy fordító sem tud.

Minden kis szövegrész a kontextus alapvető fontosságú alkotóeleme

Mindenképpen fontos leszögezni a fordítás megkezdése előtt azt, hogy a célszöveg kinek, és mi célból készül. A fordító ezután pontosan meg tudja alkotni a szöveget a megfelelő terminológiák, a megfelelő nyelvi szint és beszédstílus felhasználásával. A fordítónak tehát minden adatot érdemes rendelkezésére bocsátani, gondolunk itt a célközönségre, valamint a célra, amelyet a megrendelő a szöveggel el szeretne érni.

Döntő lehet tehát az is, hogy a fordítás olvasója szakember-e avagy laikus. Példának okáért egy használati utasítás fordításakor rendkívül fontos ennek ismerete. Másik dolog pedig, hogy minden nyelvnek meg vannak a maga stilisztikai elemei, amelyeket megfelelően kell átültetni egyikből a másikba, hogy a várt célt a fordítás elérhesse. Egy reklámanyag fordításánál például ez számottevő, hisz a cél a célközönség figyelmének felhívása.

Az optikai kontextus is fontos

A fordító számára információt hordoznak a formai, képi információk is. Stilisztikai, grammatikai és tipológiai szempontból lényeges információ, hogy az épp látott sor címsorként, képfeliratként vagy egy felsorolás elemeként kell, hogy megjelenjen.

A szöveg struktúrája, a kiemelések, sőt még a betűtípus is támogatja a fordító munkáját, hiszen látja, hogy a szöveg alkotójának mik az elképzelései, milyen formátumú szöveget szeretne viszont látni.

A nyomtatott és online szövegek közötti különbség sem elhanyagolható a fordító szemszögéből, ezek a különbségek is befolyásolhatják munkáját, komoly döntéseket kell meghoznia sok esetben, hogy fordítása mindenképp elérje a kívánt hatást. 

A fordítás mindig szituatív

A fordítónak munkája során mindig diplomatikusnak kell maradnia, interkulturális és érzelmi kompetenciára van szüksége, emellett még részletes szaktudás is kell legyen a háta mögött.

Ezeket a komplex képességeket a fordító akkor tudja megfelelően alkalmazni, ha a fordítandó szövegre vonatkozó minden fontos információt megkap. Ezek alapján már minden fontos döntést és finomhangolást el tud végezni annak érdekében, hogy a célszöveg megfeleljen az elvárásoknak. Mindent összegezve tehát a fordítás létszükséglete a kontextus ismerete.