Pár tipp, hogy találhatja meg saját hibáit fordításaiban

Az, aki egy fontosabb fordítási munkán dolgozik, mindenképp szeretné, hogy az végül tökéletes legyen. A helyesírási hibáknak és a rossz nyelvtani szerkezeteknek nincs helyük ilyen munkákban, viszont sajnos a legjobbakkal is előfordul, hogy tévednek. Mivel az elkövetett nagyobb hibák rombolhatják jó fordítói hírnevét, mindenképp érdemes időt szánnia kész szövegeinek átolvasására. Hogyan járhat el legjobban? Íme néhány tanács:

Hagyjon időt magának!

A legfontosabb szabály: kész munkáját ne közvetlenül a fordítás után olvassa át. Közvetlenül egy dokumentum elkészülte után az egész tartalom még meg van a fejben és az agy az információkat automatikusan kiegészíti, sőt, ha hibás is, helyesnek látja – tehát ilyenkor a hibákat aligha vesszük észre. A legjobb, ha a szöveget félreteszi és nekilát más munkának. Ideális esetben legalább egy napot kellene „pihennie” a szövegnek ahhoz, hogy utána biztosan meglelje benne a hibákat.

Használja a nyelvhelyesség-ellenőrzést!

Ez triviálisnak hangozhat, de mindenesetre rengeteget segíthet. Ez a funkció ugyanis segíti Önt abban, hogy az alapvető helyesírási és nyelvtani hibákat kiküszöbölhesse. Emellett még használhatja a „Csere” funkciót is, amellyel a többször megjelenő ugyanolyan szóban elkövetett ugyanolyan hibát egyszerre ki tudja javítani.

Nyomtassa ki a kész szöveget!

Kevésbé megerőltetőbb egy olyan szövegben a hibákat keresni, amelyet a kezünkben tarthatunk, mint olyanban, ami a monitoron van. A nyomtatott szöveg új perspektívát nyújt, ezáltal könnyebben megtalálja benne a hibákat. Még egy megjegyzés: ha a betűtípust is megváltoztatja, az agy úgy fogja olvasni a szöveget, mintha egy teljesen új lenne.

A gyakori hibákra figyeljen!

Bizonyos hibák különösen gyakran előfordulnak, például azért, mert egyes szavakat ugyanúgy ejtünk, írásmódjuk viszont különbözhet. Emellett például olyan hibák is előfordulnak gyakran, amelyek az elütésekből származnak, és sem az Ön szeme, sem a helyesírásellenőrző funkció nem veszi észre, mert az elütésből keletkező szó is helyes. Ezekre különösen nagy figyelmet kell fordítani. Természetesen a számokat is mindig át kell olvasni akár többször is egy szövegben, ugyanis a helyesírásellenőrző funkció nem a számokra lett kialakítva, azokkal nem tud mit kezdeni.

Lassan és hangosan olvassa fel a szöveget!

Remek lehetőség, a mondatfelépítésbeli és logikai hibák elhárítására. Minél lassabban olvassa fel a szöveget, annál könnyebben veszi észre benne a hibákat. Gyorsan észreveszi, ha egy mondat nem hangzik jól, egy megfogalmazás pontatlan vagy egy kifejezés nem illik a szövegkörnyezetbe – ilyen hibák is gyakran előfordulhatnak. Sőt, olvasásnál érzi azt, amit majd a célközönség érezni fog olvasás közben, érthető lesz-e számukra a szöveg, vagy szükséges-e egy hosszabb mondatot ketté szedni, vagy egyéb dolgon változtatni.

Keressen egy második személyt!

A lehető legjobb megoldás viszont az, ha keres egy olyan személyt, aki szintúgy beszéli mindkét nyelvet, ő ugyanis nem ismeri a szöveget és könnyebben észreveszi a hibákat, mint az, aki a szöveget alkotta. Több szem többet lát. Tartja a mondás is. Egyébiránt ez a személy olyan hibákat is megláthat, amikről Ön nem is tudta, hogy hiba.

Az ellenőrző átolvasás sok fordítónak megterhelő, de mindenképp szükséges ahhoz, hogy legvégül egy hibátlan fordítást tudjunk felmutatni. Viszont az, aki saját szövegeit lektorálja, hajlamos sajnos elnézni hibái felett. Azért, hogy ilyen Önnel ne forduljon elő, érdemesnek tartjuk a fent említett praktikákat megfogadni.

Tipikus fordítási hibák, amik elkerülhetők

A fordítási hibák nem mindig olyan egyértelműek, mint ahogy gondolnánk.

Mindenki látott már hibás feliratokat, táblákat, étlapokat, amelyeket fordítók készítettek. Hogy lehet a tipikus fordítási hibákat osztályozni, milyen következményekkel járhatnak és hogyan lehet ezeket elkerülni?

Ahol a fordítási hibák felbukkanhatnak

Hibázni emberi dolog, viszont ugyanakkor teljes mértékben elkerülhető a hibák nagy része. Nem csak a hajmeresztő hibák a hibák, hanem az apróságok is, amelyek által a szövegen látszik, hogy fordították.

A nyelvek többé-kevésbé rokonsági kapcsolatban állnak egymással. Ha szoros a nyelvi kapcsolat, nagy a veszélye az ún. ’hamis barátok’ csapdájába esni. Ezek a szópárok hasonló külalakjuk ellenére sokszor teljesen más jelentéssel bírnak.

Amennyiben két nyelv felépítése és szókincse nagyon különbözik egymástól, úgy összetett feladat, ekvivalens kifejezéseket vagy a nyelvtani struktúrákat a célnyelvvel összhangba hozni.

A mondat felépítése, azaz a szórend is egy tipikus hibaforrás lehet fordításkor. Egy szövegen látni lehet sok esetben, hogy egy lefordított szöveg, ha a mondatok rövidebbek vagy hosszabbak a célnyelvben, mint általában.

Minden nyelvnek van ezen kívül kedvenc szófaja. Példának okáért a német tudományos szövegekben előszeretettel használnak nominalizációt, ami azt jelenti, hogy az igéket főnevekké alakítva használják. Az angol nyelvben viszont ezzel ellentétben inkább igéket használnak szívesen. A nyelvi szakértők ismerik ezen finom különbségeket és a fordításoknál tudatosan figyelnek is ezek betartására.

Fatális hibának az nevezhető, amikor már a szöveg fajtájának jellegzetességei sérülnek a fordítás során. A jogi területen szigorú előírások vonatkoznak a szövegekre, amelyek ugyanúgy a fordítókra is vonatkoznak a szöveg megalkotásánál. Ha ezeket megsértik, annak jogi következményei lehetnek.

Ezek mellett a fordítóknak különösképpen figyelniük kell a számok fordításánál, amelyeket persze csak át kell másolni, viszont azt a megfelelő egységgel és központozással, mivel egy vesszőhiba a számoknál szintén katasztrófát idézhet elő.

Hamis barátok

A leggyakoribb és legismertebb hibákat teljes bizonyossággal a ’hamis barátok’ okozzák. Nagy népszerűségnek örvendenek a turisták körében.

Abban az esetben, amikor a mobiltelefonból mozgó telefon, a Ferihegyi repülőteret pedig a Gellért-hegynél keresik, biztosan gépi fordítás történt a háttérben. Sikertelenül.

Viszont sok esetben a hús-vér fordítók is elbuknak a ’hamis barátok’ fordításánál, a hasonló hangzás és írásmód miatt.

Az ’Akademiker’ németül például a felsőoktatást elvégző személy megnevezése, magyarul az ’akadémikus’ viszont az a személy, aki az MTA-ban dolgozik. A ’solid’ az angolban szilárdat, tartósat jelent, magyarul viszont a ’szolid’ ’visszafogott’-at jelent.

Kutatás, kutatás, még több kutatás

A fordítás tehát többet igényel, mint a nyelv magas fokú ismerete, rengeteg pontos előkészületet igényel.

Első körben a fordító megismerkedik a szöveggel, ami előtte áll:

  1. Ki írta a szöveget és mi a célja vele?
  2. Kinek és miért kell lefordítani a szöveget?
  3. Milyen a kiinduló szöveg fajtája és mire kell ügyelni a célnyelvre történő lefordításakor?

A szakfordítók az esetek túlnyomó részében szakszövegekkel dolgoznak. Ahogy a szöveg fajtája elárulja, ezeket szakemberek írják más szakemberek vagy olykor egy szélesebb célközönség számára.

Rengeteg szakkifejezést használnak, amely a szövegben szereplő bizonyos szakterületre jellemző. Aki már próbálta megérteni két orvos egymás közötti társalgását, vagy például egy fogorvos és asszisztense között elhangzott mondatokat, tudja, hogy ezek a beszélgetések egy külsős, hozzá nem értő személy számára nem mindig érthetők.

Ezért foglalkozik egy fordító mindkét nyelv terminológiáival, azért, hogy a fordításoknál ezek ne okozzanak gondot. Ideális esetben egy ún. Fordító Memória segíti munkájukat, amely egy, már lefordított szövegeket digitálisan megőrző program.

Egy professzionális fordításnak pontosan a sok kutatómunka jellemzője.

A fordítási hibák következményei

Nyaraláskor az ember sokszor nevetgél a helytelenül lefordított, olvashatatlan táblákon. Sok esetben viszont inkább frusztráló, ha az étteremben egy fordítási hiba miatt nem értjük, hogy mi áll az étlapon, és emiatt vakon kell ételt rendelnünk.

Előfordulhat azonban az is, hogy egy szerződés vagy egy használati utasítás hibásan, vagy értelmetlenül van lefordítva. Ebben az esetben minden, a fordításban szereplő személy súlyos következményekkel számolhat.

Gyakran pótköltségek terhelik meg a vállalkozásokat, amikor a hibás prospektusokat például újból ki kell nyomtattatni.

Ennél viszont rosszabbak azok a helyzetek, amikor anyagi vagy netalántán személyi károk keletkeznek a rossz fordításokból, például orvosi szövegek fordítása esetén.

Az ilyen hibák jogi következményekkel járnak a fordítót illetően, akkor is, ha a fordítónak van felelősségbiztosítása, ugyanis a hírnév teljesen összeomolhat és a fordító lehet, hogy soha többé nem kap megbízást. Ezen hibák elkerülése érdekében érdemes nem csak egy egyszerű dolgozót megbízni a fordítással, aki rendelkezik nyelvismerettel, hanem egy olyan szakfordítót érdemes felkeresni, aki a kívánt területen elegendő tapasztalattal rendelkezik.