Cirill ábécé

A Cirill ábécé az orosz nyelv írott változatát segít papírra vetni. Egyesek szerint jóval bonyolultabb, mint a latin ábécé amit mi, és más európai népek használunk, de mint ahogy a “Hogy kell franciául számolni?” cikkemben írtam, minden csak megszokás kérdése. Az írást Mihály bizánci császár utasítására egy testvérpár, Cirill és Metód dolgozta ki 860 körül. Ennek az írásnak hamar nőtt a népszerűsége, gyorsan terjedt, aminek egyenes következménye lett, hogy a római pápa 885-ben betiltotta.

A cirill írást hivatalosan először Bulgáriában vezették be a 9. században. Eredetileg 44 betűt tartalmazott. A bolgár ábécé azóta több változtatáson ment keresztül, a két legutóbbi változtatás 1870-ben és 1946-ban történt, amikor a betűk számát először 32-re, majd a mai 30-ra csökkentették.

Ma a cirill írásmódot használó nyelvek ábécéje közel azonos. Arra van mód, hogy az orosz szavakat fonetikusan, a latin ábécé betűivel írjuk le. Az orosz fordítás azért is nehezebb, mert a fordítónak egy teljesen más betűkészletet kell használnia, a nyelvtanulás során ezek a különbségek sok embert eltántorítanak hazánkban, sokan inkább valamely európai nyelv mellett teszik le a voksukat. Bizonyos országokban, mint például Szerbiában, mind a két ábécét használják, mind a kettő elfogadott a hivatalok körében, tehát gyakran előfordul, hogy az egyik hatóságtól cirill írással írt levelet kapunk, a másiktól pedig latin betűkkel írott levél érkezik.