A nyelvi fordítások fejlődése

A nyelvi fordítások rendkívül módszeresek és pontosak lehetnek a modern korban. Valójában idővel még a gépek is egyre jobbakká válnak az automatikus fordítás során. A múltban azonban a különböző nyelvű emberek közötti kommunikáció tele volt nehézségekkel.

Néhány dolog azonban nem változott. Például a korai európai felfedezők, akik messze vidékekre utaztak, hogy ott kereskedelmi útvonalakat nyissanak meg, nehézségekbe ütköztek, amikor üzleti tevékenységet kívántak folytatni a bennszülöttekkel.

A kommunikáció az üzleti életben még ma is problémás lehet. Szerencsére a modern vállalkozások számára a szakfordítók professzionális fordítási szolgáltatásokat nyújtanak, nem csak azzal, hogy anyanyelvi szinten beszélik a nyelvet, hanem a kultúrát is megértik – ennek hiánya már önmagában is probléma lehet a különböző nyelvek tekintetében.

Mindazonáltal a korai felfedezők segítették a nyelvi fordítások mai átfogó rendszerének kialakulását. A Marco Polo, James Cook, Sir Francis Drake és mások útjait dokumentáló történelmi beszámolóknak köszönhetően betekintést nyerhetünk a nyelvek professzionális fordításának kialakulásába, fejlődésébe.

A fordítói szolgáltatások története (nehéz helyzetek a nyelvi kommunikációban)

A nyelv, mint tudjuk, nagyon összetett lehet. Néha még az azonos nyelvet beszélők között is nehézségekbe ütközhet a megértés a különböző hangsúlyok, kifejezések és dialektusok miatt. Képzeljük el, milyen nehéz volt az európai felfedezők számára, hogy kommunikáljanak az addig fel nem fedezett terülteken élő bennszülöttekkel.

A történelmi beszámolókból kiderül, hogy az európaiak rendkívül nehéz helyzetben voltak. A felfedezők nem csak a nyelvet nem értették, hanem a kultúrát sem. Ez utóbbi problémát a marketingágazat jelenleg is tapasztalja.

Természetesen kezdetben a mimikát és különböző gesztusokat használták kommunikációs kísérletként. A gesztusok azonban nem univerzálisak. Napjainkban is jelentős különbségek vannak a különböző kultúrák gesztusainak jelentésében. A különbségek nem csak zavart okozatnak, hanem bajba is kerülhetünk általuk.

Például a japán vendéglátó, otthonában úgy fogadja látogatóit, hogy egy hullámzó mozdulattal a vendég felé lendíti a kezét, de nyugaton ez a mozdulat azt jelenti: „menj el!”. Zavarban lennénk? Valószínű!

Egy James Town-i telepes beszámolója szerint a bennszülöttekkel való kezdeti kapcsolatok barátságosak voltak a kommunikáció nehézsége ellenére is. A jelnyelv volt az eszköz egymás nyelvének megtanulásához, főleg azért, mert már korábban létezett egy jelnyelvi rendszer.

Az alföldi síkságon, valamint az észak-amerikai fennsíkon élő népek kereskedelmi útvonalai között már korábban kialakult egy kifinomult jelnyelv-rendszer. Ezt a nyelvet üzleti nyelvként fogadták el.

Amikor az európaiak megérkeztek, a francia, az angol és a spanyol nyelvek egyes elemeit beillesztették ebbe a kereskedelmi nyelvbe. Ez jellemzően szavakat tartalmazott, amelyeket egy teljes mondatból szedegettek ki azért, hogy elkerüljék felesleges szavak okozta „kommunikációs zajt”. Ezt követően megszületett a Pidgin nyelv.

A kereskedelmi útvonalak mentén kialakított nyelvi rendszerek eredményeképpen kialakultak a nyelv tartós formái. Például a Chinook Jargon lett a domináns nyelv Oregon és a kanadai részek között a 19. században. Ezt a nyelvet ma is tanítják néhány törzsi iskolában.

A fordítás tanulása

Annak érdekében, hogy olyan nyelvtudás-rendszert alakítsanak ki, amelyet bárki használhat, a misszionáriusok általában az őshonos törzsek intelligens tagjaival ültek le, hogy kidolgozzanak egy nyelvi rendszert.

De még az első európai telepesek megérkezése előtt is lehetővé vált az emberek számára, hogy elegendő ismereteket szerezzenek a kommunikáció alapjairól.

Egy jezsuita pap által készített beszámoló szerint, aki az egyik, Hernan Cortez által vezetett expedícióval érkezett Mexikóba, egy hajótörött tengerész megtanulta, hogyan kommunikáljon a bennszülöttekkel. Őt később közvetítőnek kérték fel, hogy beszélni tudjanak az azték törzsfőnökökkel, és hogy lefordítsa az információkat spanyolra.

Észak-Amerikában a francia jezsuiták az algonquinok és a horunok között éltek. A mai Brazíliában a portugál telepesek körében a papok és a szerzetesek megtanulták a tupi nyelvet. Ezt a nyelvcserét aztán továbbfejlesztették az új telepeken élő európaiak következő generációi.

Az idegen közösségekben született gyermekek beilleszkedésének, valamint a bennszülöttek és a telepesek vegyes házasságainak köszönhetően sokkal gyorsabban fejlődhetett a különböző nyelvek közötti megértés.  A bennszülött nyelvek azonban fokozatosan kihaltak az adminisztrációs igazgatási rendeletek és a hadviselés miatt.

A kreol nyelvek fejlődése

Míg a paidzsin nyelvek segítették a külföldieket az alapvető kommunikációban, a kreol nyelvek a fordítás fejlődését mozdították elő.
A kreol nyelvek, két különböző nyelv hibridjei, amelyek egy egységes nyelvet alkotnak, közös nevezőt jelentettek a telepesek és a bennszülöttek között, és domináns nyelvévé váltak. Ezek közül néhány napjainkban is élő.  Mivel a szavak filogenetikusan keletkeztek, grammatikai hasonlóságok vannak a megfelelő nyelvek között.

Úgy gondolják, hogy az európai „felfedezőutaknak” köszönhetően mintegy 150 kreol nyelv alakult ki az 1500-as évek körül. A középkorban betöltött fontos szerepük ellenére a legtöbb kreol nyelv végül a szülő nyelv elkorcsosult dialektusává vált, majd kihalt.

Azonban a nyelvészek tisztában vannak vele, hogy a kreol nyelv olyan univerzális jelenség, amely a különböző törzsek között fejlődött ki a világ minden táján, és nemcsak az európai expedíciók eredménye.

Bizonyítékunk van arra, hogy Európában is léteztek kreol nyelvek, mielőtt kialakultak volna a hivatalos nemzeti nyelvek. Kiváló példa volt erre régen a Gaul és Bajorország, modern korunkban pedig Franciaország és Németország között kialakult kevert nyelv.

Míg végre Franciaország elfogadta a párizsi franciát, addig minél tovább haladtunk Párizsból a Berlinbe vezető úton, annál inkább megváltozott a nyelv, míg végül teljesen német lett. Napjainkban még 50 kreol nyelv létezik.

Közvetítő nyelvrendszerek

A közvetítő nyelvrendszerek használata a Távol-Keleten alkalmazott taktika volt az európai felfedezők részéről. Mire Matteo Ricci és Marco Polo megérkezett Ázsiába, a régióban található nyelvek nagy részét a mongol és a török ​​befolyásolta, ami a Dzsingisz Kán-i birodalom terjeszkedésének volt köszönhető.

Kína azonban folyamatosan ellensúlyozta más nyelvek hatását, elsősorban azért, mert a kommunikáció formája olyan karaktereken alapul, amelyek inkább képeket alkotnak, mintsem egyéni szavakat.

Azonban a Közép-Ázsia és Kína között meglévő kereskedelmi útvonalak miatt a perzsa és az indiai nyelvek közvetítő nyelvként szerepeltek a Kínába utazók számra.

Az ősi mezopotámi nyelvnek voltak közös vonásai a görög és a latin nyelvvel, így Ricci és Polo számára könnyebb volt olyan embereket találni, akik az indiai nyelveket is beszélték és latinul is értettek.

A különböző nyelvfordítási rendszerek gazdagsága egész Ázsiában nemcsak megkönnyítette a kereskedelem barátságos lebonyolítását, hanem az országok számára is elősegítette a kapcsolatok javítását. Például a Nerchinsk Egyezményt 1689-ben három: manchu, latin és orosz nyelven írták alá.

A nyelvfordítás fejlődése ma is tetten érhető. Az európai latin alapú nyelvek nyilvánvaló hasonlóságot mutatnak. Ugyanezeket a jellemzőket megtalálhatjuk az ázsiai nyelvek esetében is.

Európai szavak az ázsiai nyelvekben

Az európai és az ázsiai nyelveket egyaránt ismerő nyelvészek angol, francia, portugál és orosz nyomokat is találnak a távol-keleti nyelvekben. Például Vietnamban a kávé leírva: „ca phe”, de kiejtésben: ” café „. A mandarinban a bolsevizmus: „buershiweike”.

A hétköznapi, vagy egy adott kultúrára jellemző szavakat egyfajta átírási folyamat révén illesztettük be a nyelvbe, melynek nyomai ma is észrevehetőek. Még az egyszeri Ázsiába utazó is fel fogja ismerni az európai szavakat az ázsiai kiejtésben, akkor is, ha a helyesírás nem teszi nyilvánvalóvá. Például a csokoládé szó kínaiul: „qiao ke li tang”. Itt a szó egyik része az angol, másik része mandarin.

Ugyanakkor az ázsiai és az európai nyelvek közötti hasonlóságok sokkal messzebbre nyúlnak vissza, mint a középkori utazók ebbéli tevékenysége. 1768-ban Sir William Jones megjegyezte, hogy a klasszikus görög és a latin nyelvek szoros kapcsolatban voltak az ősi indiai szanszkrittal.

Megjegyezték továbbá, hogy az indoeurópai nyelveknek nemcsak hasonló hangzású szavaik vannak, hanem ugyanolyan szerkezettel is rendelkeznek. Ezügyben nagy a kíváncsiság a nyelvészek és a történészek körében, mivel az Indiából Európába származott többi nyelv egyike sem rendelkezett azonos struktúrával. Ennek magyarázata még mindig megoldatlan rejtély.

Azoknak a cégeknek, amelyek tengerentúli vállalkozásokkal vagy fogyasztókkal kívánnak foglalkozni, nem feltétlenül szükséges olyan nyelvi korlátok leküzdése, mint a korai felfedezőknek, de tapasztalt fordítók, és egy profi fordítóiroda nélkül még mindig jelentős kudarcokkal kell szembenézniük.

The post Hogyan hatott a nyelvi evolúció a fordításokra? appeared first on Tabula Fordítóiroda.