Az MI felemelkedése

Az utóbbi hónapokban az MI vagy angolosan Artificial Intelligence (AI) lett a legkeresettebb kifejezés a Google-on, ami már önmagában is egy MI eszköz.  Az MI kérdése a Chat GPT  2022-es novemberi megjelenése óta uralja a címlapokat. Az emberek, akik 2014 óta vidáman elbeszélgetnek Alexával most hirtelen úgy beszélnek a mesterséges intelligencia felemelkedéséről, mintha a Terminátor filmek váltak volna valósággá.

Ettől eltekintve tényleg új ötletnek számít egy számítógépes alkalmazás használata tolmácsolás közben?

A mesterséges intelligenciának három dolgot kell megtennie ahhoz, hogy tolmácsoljon:

1. Helyesen fel kell ismernie a hallott forrásnyelvi szöveg szavait.
2. A kontextus figyelembevételével meg kell értenie a szavak jelentését.
3. Át kell ültetnie a szavakat célnyelvre, miközben meg kell őriznie az eredeti mondanivalót.

A beszédfelismerés nem számít újdonságnak

Az első lépés tűnik a legegyszerűbbnek. A gépi beszédfelismerés már több mint hét évtizede velünk van, a beszédet szöveggé alakító (speech-to-text) szoftverek már a nagy közönség számára is elérhetők 1990 óta, amikor a Microsoft Windows elindította a Dragon Dictate-et. A beszédfelismerés manapság már minden nagyobb operációs rendszerben megtalálható és ezrek használják minden nap. Gondoljunk csak a távkapcsolókra vagy az automatikus üzenetekre az orvos rendelőjében.

Láthatjuk, hogy az MI beszédfelismerője sokat fejlődött az évtizedek alatt, de a tolmácsolás terén is megállja a helyét?

Ha csak empirikus adatokat veszünk figyelembe azt gondolhatnánk, hogy a nagyobb tévécsatornák és szolgáltatók megengedhetik maguknak a legújabb és legjobb beszédfelismerő technológiák használatát. Ha már láttunk talkshowt vagy sportközvetítést elő felirattal, akkor tudjuk, hogy mennyire gyakoriak (és nevetségesek) a hibák. Angliában élőben közvetítettek egy rendezvényt Károly király koronázása után, ahol az egyik kitüntetett vendég drága Burberry kalapját „burglary hat” -nek, vagyis betörő kalapnak feliratozták.

Miben különbözik ma az MI?

A fő különbséget a fejlett és szofisztikált természetes nyelvi feldolgozás adja. Tucatnyi cikk született már a témában, de a lényeg az, hogy ezek az új rendszerek tényleg képesek megérteni az emberi beszédet, és nem csak rögzítik azt.

Az egyik legjobban várt beszéd fordító alkalmazás a KUDO AI. Egy olyan cég tervezte, amely tolmácsokat segítő eszközöket gyárt. A legújabb termékükkel pedig kivonnák az emberi tolmácsokat a képletből.

A KUDO szerint az új termékük természetes nyelvi felismerő rendszere lehetővé teszi, hogy a rendszer egy kattintással megértsen és tolmácsolni tudjon szövegeket „bármilyen nyelvi irányba.” A cég büszkén vállalja, hogy a KUDO AI „nívós fordításokat készít.”

A WIRED magazin ezért összemérte a KUDO AI tudását emberi tolmácsokéval. Három különböző spanyol nyelvű mintával dolgoztak, és arra kérték az MI-t és a tolmácsokat, hogy ültessék át a szövegeket angolra. Érdekes eredmények születtek.

MI kontra tolmácsok: ki a jobb?

A WIRED tesztje megtekinthető a YouTube-on, a cikkünkben csupán összefoglaljuk az eredményeket.

A megmérettetés során a tolmácsok jól át tudták adni a hangnemet és a jelentést. A mesterséges intelligencia azonban nem teljesített ilyen jól.

A “teljesség” tekintetében a KUDO AI szépen szerepelt, az eredeti szöveg egyetlen szava sem hiányzott a tolmácsolásából.

Az első tesztben egy „érzelmes” szöveget kellett tolmácsolni, ahol a mesterséges intelligencia szó szerint ültetett át bizonyos szavakat, és nem vette figyelembe az átvitt értelmüket.

A WIRED második felmérése egy „folyamatos” beszéd volt. A probléma itt technikai jellegű volt. A beszélő szüneteket tartott a drámai hatás kedvéért vagy a megfelelő kifejezés megtalálásához. A KUDO AI úgy értelmezte ezeket a szüneteket, mintha új mondatok kezdődtek volna, így eléggé értelmetlen tolmácsolások születtek. Egy kifejezetten értelmes MI eszköznek se sikerülne pontosan megsaccolnia egy szünet értelmét.

A harmadik tesztben egy súgógépről felolvasott szöveg tolmácsolása volt a feladat. A szöveg nagyon gyors volt, ezért a tolmácsok nehezen tudtak lépést tartani a beszélővel. E tekintetben az MI megbirkózott a feladattal, azonban ismét értelemzavaró szókeveréseket használt.

A felmérés végén a tolmácsok megállapították, hogy a KUDO AI nem képes helyettesíteni az emberi tolmácsokat. A mesterséges intelligencia hasznos eszköz rengeteg előnnyel, viszont nem dolgozik hibátlanul.

A Tabula Fordítóirodánál hiszünk benne, hogy a fordítókra, tolmácsokra még sokáig szükség lesz. Ha önnek bármilyen nyelvi problémája adódik, vegye fel velünk a kapcsolatot és elmondjuk, miben tudunk segíteni.

The post Leváltja majd a tolmácsokat az MI? appeared first on Tabula Fordítóiroda.

A fordítók és a tolmácsok írott vagy beszélt idegen nyelvet fordítanak le professzionális szinten anyanyelvükre. Ezen fordításoknál ők többnyire kilépnek a hétköznapi nyelvezetből, minden esetben szükséges az emelkedett nyelvi szint kiváló ismerete, például rengeteg szakszót kell ismerniük, a kiinduló-, és a célnyelvben egyaránt.

A fordítók többnyire írásban dolgoznak, ami azt jelenti, hogy írott szövegeket fordítanak, mint például okiratokat vagy használati utasításokat.

A fordítók képzésének elvégzése után szert tesznek olyan képességre, amelyek által egy szövegeket a legmélyebb értelmében is fel tudnak dolgozni és azt anyanyelvükre átformálni, úgy, hogy az úgy hasson, mintha anyanyelven íródott volna.

Ezek után sejthető, hogy mennyire fontos számukra a precizitás, minden kis apró részlet jelentős számukra, munkájuk tökéletes elvégzése érdekében. Természetesen itt nem csak a megfelelő szó alkalmazása a fontos, hanem magának a szövegnek a felépítése is elsődleges fontosságú.

A tolmácsok ezzel szemben a hallott idegen nyelvet fordítják szóban anyanyelvükre. Sok esetben a hallottakat viszont szimultán kell fordítani, amely rendkívül megterhelő. Emellett létezik a konszekutív tolmácsolás, amelynél a tolmácsnak van lehetősége jegyzetelni, persze csak a legfontosabb adatokat, szavakat.

A jegyzetelésnek is meg vannak a maga szabályai, praktikái, ezeket, és magát a tolmácsolást a tolmácsképzések alatt lehet elsajátítani, ahol a tanulók a gyors nyelvmegértést és annak gyors, ámbár precíz visszaadását gyakorolják. A különbségek tehát láthatók, mindkét munka nehéz a maga módján, mindkettőnek vannak a másikkal szemben előnyei és hátrányai.

The post A fordító és tolmács közötti különbség appeared first on Tabula Fordítóiroda.

4 kontinensen is beszélik több, mint 20 országban, így ha az angol mellé második nyelvnek választjuk, a világon szinte mindenkivel meg tudjuk értetni magunkat. A gazdasági kapcsolatok növekedése azt is magával vonta, hogy egyre több magányszemélynek és cégnek van szüksége spanyol fordításra.

Spanyolország turizmusa is fellendülőben van, kedvelt úticéllá és nyaralóhellyé vált. A spanyol – a nyelvterület óriási kiterjedése és a nagy távolságok ellenére – a szakemberek véleménye szerint egységes és viszonylag homogén nyelv. A sztenderd nyelvváltozat Spanyolországban az ó-kasztíliai, Latin-Amerikában a közép-mexikói nyelvjárásra épül.

Rengeteg spanyol nyelvi könyv közül választhat az érdeklődő, amik autodidakta módon valamint tanári segítséggel segítenek ezt a dallamos nyelvet elsajátítani. Mivel a spanyol nyelv ismerete egyre jobban igényelt, érdemes a tanulásnak nekikezdeni (ha még nem tettük meg). Így nem csak megértetjük magunkat még néhány millió emberrel, hanem tanulmányainkat továbbfejlesztve akár tolmács vagy fordító is válhat belőlünk.

The post Egyre népszerűbb a spanyol nyelv appeared first on Tabula Fordítóiroda.