Mikor van szükség hivatalos vagy hiteles fordításra?

A hivatalos fordítás minden olyan dokumentum esetében szükséges, amelyet hatóságokhoz, oktatási intézményekhez vagy munkaadókhoz kell benyújtani – ilyen például a diplomamásolat, érettségi vagy szakmai bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány, orvosi igazolások, cégiratok vagy szerződések.
Ezeket a fordításokat csak szakmailag elismert, hivatalos fordítóiroda készítheti el, pecséttel és tanúsítvánnyal ellátva.

A hiteles fordítás egy még szigorúbb kategória, amelyet Magyarországon sok esetben, de nem kizárólag az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) adhat ki. Ilyen fordításra például bírósági iratok, születési anyakönyvi kivonatok vagy bevándorlási iratok esetén van szükség.

Ugyanakkor, ha külföldre viszi az iratokat, akkor önnek elég egy hivatalos fordítást benyújtania (pl. erkölcsi bizonyítvány, érettségi bizonyítvány, oklevél, leckekönyv esetén), vagy a bírósági végzés, ítélet, határozat fordításakor is. Ezt ma már profi szakértői csapatunknak és fordítóinknak köszönhetően a legkedvezőbb áron és határidővel tudjuk az ügyfeleink részére elkészíteni.

Ha nem biztos abban, melyik típusra lenne szüksége, budapesti fordítóirodánk segít eligazodni, és javaslatot tenni a megfelelő megoldásra.

Mennyibe kerül egy dokumentum fordítása Magyarországon?

A legtöbb ügyfél első kérdése természetesen az, hogy mégis „mennyibe kerül egy fordítás?”.
Ez több tényezőtől függ.
A fordítás ára aszerint változik, hogy:

• milyen típusú dokumentumról van szó (hivatalos vagy általános),
• milyen nyelvről és milyen nyelvre kell fordítani,
• milyen terjedelmű és szakmai szövegről beszélünk (például jogi szakfordítás vagy orvosi fordítás esetén a terminológia összetettebb).

Megbízható fordítóirodánk mindig átlátható árajánlatot ad, és már az elején pontosítja, mit tartalmaz az ár: fordítást, lektorálást, tanúsítványt, esetleg sürgősségi felárat.

Miért érdemes professzionális fordítóirodát választani?

Manapság bárki használhat online fordítóprogramokat, de ezek nem alkalmasak hivatalos vagy szakmai fordításra. Egyetlen félrefordított szó is problémát okozhat – különösen, ha jogi, orvosi vagy pénzügyi szövegről van szó.

A jogi fordításban például szerződések, bírósági iratok, adatvédelmi szabályzatok esetében elengedhetetlen a precíz munka.
Az orvosi szakfordítás területén pedig a legkisebb hiba is félreértést, akár betegbiztonsági kockázatot is jelenthet. Ezért dolgoznak a profi irodák szakirányú fordítókkal, akik az adott terület nyelvezetét és szakkifejezéseit ismerik.

Irodánk több nyelven, rövid határidővel, mégis magas minőségben biztosítja a fordítást – legyen szó bármilyen szakterületről.

Miért válassza a Tabula Fordítóirodát Budapesten?

1. Mert több, mint 40 nyelvre fordítunk. Így egy kézben tarthatja az összes fordítási projektjét.
2. Közel 15 éves tapasztalatunk van. Idővel rájöttünk, hogy mit hogyan nem szabad csinálni. Mi a leghatékonyabb és legprofibb módszer egy-egy fordításhoz.
3. Minőségi garanciát nyújtunk. Nálunk minden anyagot átnézünk, a 4 szem elve alapján a fordítás tényleg minőségi lesz.
4. Kizárólag a szakma legjobbjaival dolgozunk. A jogi-, orvosi- és műszaki fordítások külön szaktudást igényelnek, ezért elkötelezettek vagyunk a legjobb szakemberek mellett.

Budapesti fordítóirodánk már online is elérhető, így a dokumentumokat e-mailben is elküldheti (glajtos@yahoo.com), és nem kell személyesen befáradnia. Ez gyors, kényelmes és költséghatékony megoldás.

Összefoglalva

A Tabula Fordítóiroda nem csupán fordít, hanem segít eligazodni a hivatalos ügyintézésben, tanácsot ad a dokumentumtípusokhoz, és garanciát vállal a minőségre.
Akár hivatalos fordításra, jogi szakfordításra vagy orvosi szakfordításra van szüksége, érdemes profi csapatot választani, hogy az elkészült munka minden hatóság vagy külföldi partner számára elfogadott legyen.

Ha biztosra szeretne menni, keresse fordítóirodánkat bizalommal – elérhetőségeinken szívesen adunk tanácsot, és segítünk, hogy a dokumentumai pontosan, hivatalosan és megfizethető áron készüljenek el.

Hívjon most: 06 50 123 3636

The post Hogyan találjunk fordítóirodát Budapesten? appeared first on Tabula Fordítóiroda.

Gépi fordítás – előnyök

Igaz, hogy sok fordítóiroda néha fenyegetve érzi magát a gépi programok által nyújtott lenyűgöző teljesítmény miatt. Miért ne keressünk fel egy olyan fordítóirodát, ahol a gépek gyorsabban és rugalmasabban dolgoznak?

Mert ahelyett, hogy a fordítóirodák ezekre a programokra olyan ellenségekként tekintenének, akiket felül kell múlniuk, a gépi fordítóprogramok előnyeit ki tudnák használni és előnyükre fordítani. A rövidebb átfutási idő és az állandó elérhetőség bizony a fordítóirodák előnyére válna. Miért ne használjuk ki ezeket az előnyöket, mikor ez az emberek és gépek között fennálló szimbiózis összességében a fordítási minőség javulásához vezet?

Gépi fordítás – új szakmai területek

A fordítóknak azonban nem kell kétségbeesniük. Míg az erősen egységes szövegeket valószínűleg gépi fordítóprogramok fogják a jövőben elvégzeni, a fordítók számára más területek, új lehetőségek és szakmai területek tárulnak fel. Az úgynevezett „utószerkesztést” jelenleg nagyon ígéretesnek tekintik – a gépi fordítások utófeldolgozása egy emberi fordító által.

Bár az utószerkesztés a fordításhoz hasonló hozzáértést igényel, a gépi fordítás utófeldolgozásához további elemek is hozzájárulnak. Ezért kell mindig szem előtt tartani, hogy a gépek általában emberektől eltérő hibákat vétenek. Helyesírási hibákat például egy gépi fordításban aligha találunk, de a félreértések kockázata sokkal nagyobb a gépi fordítások esetében.

Már az egyetemek is egyre jobban látják az utószerkesztőkre irányuló igényt és már most felveszik a megfelelő tanfolyamokat a tanterveikbe, hogy a profi színvonalat az utószerkesztés területén fent tudják tartani. Tehát ezzel új szakmai területek is kialakulnak a tudományos területeken.

Gépi fordítás – az ember, mint a dolgok mérőszáma

Annak ellenére, hogy lenyűgözően jó eredmények születtek rengeteg szöveget illetően – az általános tudás szempontjából még a legjobb gép sem érheti utol az embert. A viccekkel tűzdelt és a gyanús célzásokon alapuló szövegek, az igényes irodalmi szövegek és a célcsoportokra irányított weboldalak még a későbbiekben is igényelnek emberi tapasztalatot, mivel a gépek még sokáig nem lesznek képesek megfejteni a nyelv érzelmi, esztétikai és kultúra-specifikus elemeit.

The post Gépi fordítás – felválthatják a gépek a fordítókat? appeared first on Tabula Fordítóiroda.

Ezen felül a nemzetközi orientáltságú ügyfelek követelményei és igényei is megnövekedtek a digitalizáció mai, 4. szakaszában: A termékeknek és szolgáltatásoknak egyetlen kattintással elérhetővé kell válniuk különböző nyelveken és nemzetközi viszonylatban folyamatosan jó benyomást kell kelteniük. Ezen fejlődések ellenére azonban mindig aktuális az alábbi kényes kérdés:

Mikor „jó” egy fordítás? Miként lehet egy fordítás minőségét megmérni?

Ezek többrétű kérdések, amelyek nem ritkán ellentmondásos válaszokat adhatnak. Már maga a „hibás” meghatározás, mint olyan, nem egyértelmű.

Az első felmerülő nehézség a fordítások elbírálásakor: A kritikák megfogalmazása

A fordítás minősége a szöveg minőségétől függ

Banálisan hangzik: Minden fordítás szöveg elsősorban. A szövegeket pedig szubjektíven értelmezzük. Nem biztos, hogy ami az egyik olvasónak tetszik, az a másiknak is tetszeni fog. Ez a felismerés, melyet az irodalmi kritikusok ellenlábasai szívesen használnak, hamar azt a benyomást kelti, hogy hiábavaló általánosan érvényes módszert keresni a fordítók munkájának értékelésére.

Ezzel szemben áll azonban az a tény, hogy a világirodalom klasszikusainak a különböző ízlésük ellenére sikerült megegyezniük: a többség szerint ezek „jó szöveg”-nek minősülnek. Ez a megfogalmazás azonban egyúttal láthatóvá teszi, hogy a tárgyi és számszerűsíthető bírálat lehetetlen, mivel nem állnak rendelkezésre tények és számok. Nincsenek mérőeszközeink, skálánk, kalibrált rendszerrel vagy referenciaértékkel történő összehasonlítási alapunk, melyek segíthetnének.

A homályos kritikák zűrzavart okoznak

Ebből adódik az a nehézség is, hogy a problémákat fordítás segítségével szavakba kell önteni. A külföldi telephelyekkel rendelkező vállalatok gyakran kapják az ilyen, és ezekhez hasonló nagyon bizonytalan negatív visszajelzéseket: a szöveg döcögős; egy anyanyelvű sosem írna így; a szöveggel semmit sem lehet kezdeni; a fordítás alapjában véve rossz.

A megbízó számára ezután szinte lehetetlen meghatározni, hogy min kellene változtatni, nem tudja, hogy a fordítás miért rossz. Ezután nem tehet mást, mint hogy egy reklamációval a fordítóirodához vagy a fordítóhoz fordul. A válaszok azonban eléggé összetettek lehetnek.

A második felmerülő nehézség a fordítások elbírálásakor: A kritikák megértése

Jó vs. rossz fordítóirodák

Természetesen előfordulhat, hogy egy olyan kevésbé megbízható fordítóirodához fordulunk, amelynek kevés tapasztalata van a megfelelő fordító kiválasztásában, nincs meg a megfelelő személyzete az adott szakterületen, költséggazdaságossági okokból lemondott az anyanyelvi vagy a kutatómunkára hajlandó fordítók alkalmazásáról vagy legrosszabb esetben egy szokásos fordítói szoftverre támaszkodik, az eredményt pedig ellenőrzés és átszerkesztés nélkül továbbítja felénk. Ezt a témát azonban nem boncoljuk tovább.

Ha azonban egy kiváló fordítóirodát és egy profi anyanyelvi fordítót bízunk meg a fordítással, akkor az a fordítás, amely a célországban nem tekinthető kielégítő fordításnak, a legritkább esetben valóban „hibás” (erre a kifejezésre a cikk következő részében kitérünk), és a probléma más forrásból fakad.

A „hibás” fordítások okai

1. Kultúrák közötti különbségek: A forrásszöveg nem illik a célkultúrához

A globalizáció egy elméleti-politikai konstrukcióból lélegzetelállító sebességgel a gazdasági tevékenység egyik legfontosabb tényezőjévé fejlődött. Azonban gyakran elfelejtjük, hogy a mindenütt jelenlévő, városképet meghatározó gyorsétterem-láncok és a világ legeldugottabb sarkaiig kiterjedő egyre egységesebb márkaválaszték a ráncokat megtestesítő területekre jellemző gondolkodásmódot és szokásokat, az üzleti gyakorlatot és a mentalitásbéli különbségeket nem simítják ki egyik napról a másikra.

A kollektív tudat és az egyes kultúrák egységes képzeletvilága manapság sem kevésbé jelentősen kötődik a határokhoz, mint korábban, még akkor is, ha ezek inkább földrajzi-kulturális és nem szükségképp politikai természetűek.

Erre a problémára két megoldás létezik.

A fordítás a valódi értelmében, tehát a forrásszöveg idegen nyelvbe történő átvitele a hangszínezet, szövegfunkció és a részletek megtartásával, nem mindig a legjobb megoldás. A transzkreáció ésszerűbbnek tűnhet, ha az alapvető tartalmat kell átadni, de minden más olyan jellemzőt, amely a szöveg eredetét mutatja, a célnyelvhez kell igazítani vagy esetlegesen teljesen meg kell változtatni.

Időnként azonban ez a lépés sem elegendő. Abban az esetben, ha a szövegjavaslat nem összeegyeztethető a célországgal vagy a célnyelvvel, akkor a fordító és a megrendelő között szoros közreműködés igényeltetik: A megrendelőnek kész kell lennie arra, hogy a fordító megítélésében, tapasztalatában és szaktudásában megbízzon, annak ellenvetéseit és javaslatait komolyan vegye.

Egy jó fordítóiroda előre felhívja a figyelmet a várható nehézségekre és ennek megfelelően magától nyújt segítséget a fordítást illetően. Azonban a legjobb fordító is tehetetlen abban az esetben, ha a megrendelő nem nyitott az ilyen kis nyelvi finomításokra, és ilyen esetekben a szöveg a célországban elkerülhetetlenül rossz benyomást fog kelteni.

2. Vállalati belső terminológia

Belső folyamatok is vezethetnek ahhoz, hogy a fordítás ne érje el célját. Amennyiben a vállalatnak meghatározott és az adott országban beágyazódott terminológiája és saját nyelvi stílusa fejlődött ki, úgy ezeket az elemeket már kezdetben a fordító rendelkezésére kell bocsátani. Ellenkező esetben a fordítást nem megfelelő stílusúnak fogják tekinteni a célországban, eltérő szakszókincs felhasználása esetén „hamis”-nak fogják tartani, akkor is, ha a terminológia általánosságban elismert és más vállalkozások számára minden további nélkül használható lenne.

Ugyanígy veszélyes lehet az „újrahasznosítás”. Lefordított weboldal szövegeket nem szabad brosúráknál vagy prospektusoknál felhasználni. Ez különösen érvényes azokra az országokra, amelyekben a formalitás nagy szerepet játszik: Az olvasó elvárja, hogy minden egyes formátumhoz a szituációnak megfelelő más hangvételű szöveg legyen felkínálva, és ösztönösen megérzi, ha valami hiányzik a szövegből – amely a homályos kritika szerint „rossz”-nak számít.

Ezért fontos tehát, hogy minden megbízás esetén meg legyen adva a szövegkörnyezet: Csak így tudnak a fordítóirodák és fordítók a megrendelőknek érdemben tanácsot adni és felhívni a figyelmüket arra, ha a szöveg és annak célja a célország részéről nem harmonizál.

3. Azok az esetek, amikor a dolgokat túl szó szerint vettük

Az étlapokról és hotel előtti táblákról készített vicces fotók, melyek a közösségi oldalakon mindig mosolyt csalnak arcunkra, tökéletes példái azoknak az eseteknek, melyek során kétségtelenül hibás fordítást azonosíthatunk. Ha felfújtat németre például ’Aufgeblasenes’-nek látjuk fordítva, bizonyára összefut a nyál a szánkban, azonban tudjuk, hogy a fordítás teljes mértékben hibás.

Természetesen nem hagyjuk ki itt azt a lehetőséget, hogy megjegyezzük, egy hivatásos fordító nem vétene ilyen hibát. Az ilyen hibák valószínűleg le nem ellenőrzött gépi fordítások eredményei … vagy esetleg egy kezdő műve, aki mértéktelenül túlbecsüli nyelvtudását.

Elmélet és gyakorlat: Amikor pont egy „hibás” fordítás a helyes fordítás

A szabályok és az élet, a purista nyelvszemlélet és a tényleges nyelvhasználat közötti ellentmondás alattomos lehet. A fordítók úgy érzik, hogy alapvetően két Istent kell szolgálniuk: egyrészt a nyelvtani pontosságot, a kifogástalan nyelvhelyességet, másrészt a célnyelven elmondottakat és leírtakat. Ez egy eléggé kellemetlen dilemmát eredményezhet.

Egyrészt a nyelvtani szabályok és a nyelvhasználat nem szinkronban fejlődnek.

A nyelvi purizmus, a nyelvtanilag helyes megfogalmazás egyre többször figyelmen kívül hagyja a célcsoportot, ezáltal számukra furcsa hangzást előidézve.

Hovatovább a purizmus kontraproduktív is lehet, ha egy szó vagy egy írásmód helyes használatát a nyelvtankönyvek és szótárak egyöntetűen elfogadják, azonban a tanult lakosság mindössze 2 %-a ismeri és alkalmazza megfelelően.

Vajon a fordítónak azt a magas szintű pontos használatot kell választania, amely lexikonokban szerepel, azonban nem annyira gyakran használt, vagy inkább a nyelvi szokásokhoz kellene alkalmazkodnia, amelyet honfitársainak 98 %-a gyakorol?

Ugyanehhez a kérdéskörhöz tartoznak azok a helyesírási szabályok, melyek során a „hibás” helyesírás, mint jelentésmódosító, bizonyos keretek között elfogadott. A francia nyelvben például a „de tous temps” (mindenkor) írásmód feltételesen érvényes az egyedüli helyes „de tout temps” kifejezésre, mivel a szemantikával foglalkozó nyelvészek egy, a kifejezés történelmi fejlődése során kialakult, apró jelentésbeli különbséget társítanak hozzá.

A „de tous temps” kifejezést csak akkor szabadna használni, ha azzal „minden egyes korszakban”-ra gondolunk, miközben a „de tout temps” ettől elhatárolódva, inkább „mindig is” jelentéssel bír. Sőt, néhány nyelvész azzal érvel, hogy ez a különbség nem feltételes, hanem fennáll.

A legtöbb esetben a megrendelővel történő megbeszélés vezethet jó útra: Ő dönti el, hogy szándékának mi felel meg legjobban: a gyakorlattól távol álló helyesség vagy a tényleges nyelvhasználat.

Egy jó fordítás magától értetődően mentes a helyesírási és nyelvtani hibáktól – még akkor is, ha, ahogy már jeleztük, néha akadnak kivételek – és segíti a megrendelőt a célnyelv országában tökéletes benyomást kelteni, és ezáltal meggyőzően hatni. Ez a definíció. A valódi életben azonban egy jó fordítást nem más jellemez a legjobban, mint a láthatatlanság. Olyan szövegnek kell lennie, amely úgy hat, mintha a célnyelven íródott volna. Vagyis, ha az olvasó úgy érzi, hogy egy fordítást olvas, akkor a fordítás nem lett tökéletes.

A jó fordítás mindig láthatatlan!

The post Hibás fordítás vagy rossz fordítás? appeared first on Tabula Fordítóiroda.