Ha szeretné a weboldalát más nyelvekre is átültetni, akkor Önnek mindenképpen érdemes elolvasni az alábbi néhány gondolatot. Hasznos tanácsokat, tippeket találhat bennük. Mire kell odafigyelni, hogy a fordítás simán és könnyen menjen? Mit érdemes megfontolni a külföldi piacra történő kilépés előtt? Fordítóirodánk több, mint ötven honlap illetve webshop lefordításán van túl, sokéves tapasztalatunkat szeretnénk megosztani a weboldal fordítás iránt érdeklődőkkel.
1. Találjuk meg a megfelelő kulcsszavakat!
Nagyon fontos, hogy nem elég a meglévő szöveget átültetni egy másik nyelvre, ismerni kell azokat a kifejezéseket, amelyeket a másik nyelven a legtöbbször használnak. Ha nem csak a honlap lefordítása a cél, hanem oldalunkkal szeretnénk majd ügyfeleket is szerezni, célszerű már az elején feltérképezni azokat a kulcsszavakat, amelyeket szeretnénk beépíteni az idegen nyelvű szövegbe. Ha így kezdünk neki a folyamatnak, sokkal egyszerűbb és könnyebb lesz, mint a később rendelkezésre álló kulcsszavakat teljesen átírni, kiszedni a szövegből, s helyettük megfelelőket találni.
2. Le kell-e fordítani az egész oldalt?
A weboldal fordítás kapcsán ez a kérdés nagyon gyakran felvetődik. Már az elején érdemes tisztázni, hogy van-e az oldalunknak olyan része, amit külföldön nem fognak használni? Gondoljunk itt az olyan részekre, mint például a „Hírek”, vagy azokra a szövegekre, amelyek meglehetősen ország-specifikusak. Le akarjuk-e fordíttatni a blog bejegyzéseket már az elején, vagy ez ráér később is? Sok esetben először az a cél, hogy az oldal elkészüljön, használni lehessen, és az érdeklődők megtalálják a szükséges információkat a termékünkről, szolgáltatásunkról.
3. Egyeztessük le a fordítandó szöveget Wordben
A honlap fordítás esetén rendkívül fontos, hogy a fordítandó szövegeket egyeztessük le Wordben is, hogy ezt kell lefordítani, erről a szövegmennyiségről van szó. Ennek azért van jelentősége, mert sok esetben alul, a láblécben egy-egy linken olyan szövegek bújhatnak meg (ÁSZF, adatvédelmi nyilatkozat), amiket a fordító vagy a fordítóiroda nem vett észre, s azok akár több ezer karakternyi szöveget is rejthetnek. Ilyenkor fura helyzet állhat elő, ha a megrendelő az egész weboldalt várja a megbeszélt áron, a fordítóiroda pedig csak egy kisebb mennyiséget fordít le.
4. Anyanyelvű a fordító? Kérjünk rövid próbafordítást
Rossz lenne, ha a nem megfelelő minőségű fordításra csak az 50. oldal befejezése után derülne fény. Ehelyett célszerű már az elején egy fél oldalas próbafordítást kérni, hogy láthassuk, mit fogunk kapni, ha ezt a céget választjuk.
A fordítás megrendelése előtt a legfontosabb kérdés, hogy ki fordítja le az anyagot? Anyanyelvű-e a fordító? Ha a válasz erre az, hogy nem, melegen ajánlott tovább keresgélni.
Mert hogy akarunk valakitől egy német szöveget, ha az illető nem is német? Milyen szöveg lesz ez így? Megműttetnénk-e magunkat az egészségügyi nővérrel? Fel kell tenni a kérdést, hogy mi a fontos a számunkra? Most szeretnénk-e megspórolni ötezer forintot, s cserébe később nem lesz megrendelésünk külföldről, vagy inkább kerüljön kicsit többe, de induljon be az a piac is?
5. Mondjuk-e el külföldön, hogy magyar cég vagyunk?
Mi a fontos a számunkra? Derüljön-e ki a weboldal látogatói számára, hogy itt egy magyar cégről van szó? Vagy inkább teljesen elrejtjük ezt az információt és egy helyi, lokális cégként próbálunk az adott piacon megjelenni? A különböző nemzetek, országok eltérően befogadók és vannak a skálának meglehetősen szélsőséges pontjai.
Példaként említhetnénk a franciákat, akik annyira ragaszkodnak a saját cégeikhez, hogy mihelyt felfedezik, hogy itt egy külföldi oldalról van szó, hajlamosak azonnal bezárni az oldalt. Náluk célszerű lehet mindent eltüntetni az oldalról, ami arra utalhat, hogy külföldi cég vagyunk. Nagyon fontos, hogy francia telefonszám legyen feltüntetve, az e-mail cím olyan legyen, amit náluk gyakran és előszeretettel használnak, ne érezzék idegennek, furának ezt sem. Ha utalni kell pénzt, azt francia számlára kelljen utalni és ne külföldi, német vagy magyar számlára. A cég neve is olyan kell, hogy legyen, ami a franciákban bizalmat ébreszt, a „Kovács és Társa Kft.”-vel nem biztos, hogy sok megrendelést szerzünk ezen a piacon.
6. Ki legyen a fényképen?
A kultúrák, nemzetek eltérőek lehetnek és az a fénykép, amelyik az egyik országban nagyon tetszetős, lehet, hogy egy másikban „kiveri a biztosítékot”, megnövelve ezzel a visszafordulási arányt, s az oldal gyors bezárását a böngészőben. Egy nagyon szélsőséges példát említve, Magyarországon egy fekete bőrű, afrikai ember megjelenítése a hirdetésben nem biztos, hogy annyira megnyerő, mint egy afrikai országban, és fordítva. De ugyanez lehet a helyzet az ázsiai országokkal is.
Európán belül sok cég elköveti azt a hibát, hogy ugyanazt az embert jeleníti meg a svéd hirdetésben, mint az angol, vagy magyar hirdetésekben. Ha egy kicsit jobban megnézzük, nem kell ehhez nagyon nagy tudás, egyből érezni fogjuk, hogy ez a fiú vagy lány egy kicsit fura, „én nem ilyeneket ismerek”, tehát a mi országunkban valószínűleg nem így néznek ki az emberek. Lehet, hogy ez egy svéd fiú, vagy egy lengyel lány, esetleg egy holland vagy német kinézetű személy, és ha mi éppen Olaszországban készülünk weboldalt építeni, akkor célszerű lehet barnább, sötétebb hajú embereket megjeleníteni a fényképeken.
A fényképek testre szabásával nő a bizalom és jobban konvertál majd az oldal, a kívánt célt gyorsabban el tudjuk érni a látogatók körében. Ha ezt elfelejtjük megcsinálni, a szöveg még mindig lehet nagyon jó, tetszetős, a fényképek viszont gyorsan odavonzzák a tekintetet és el fogják vinni a látogatókat egy másik irányba, vagyis kérdőjelek kerülnek a felhasználók fejébe már az elején.
Napjainkban létezik már olyan alkalmazás is, amely meglévő arcokból, fényképekből vág össze olyan embereket, akik valójában nem is léteznek. Az interneten adják, veszik az ilyen képeket, a szoftvert is be lehet szerezni, lehet ilyen képeket is gyártani. Tehát figyeljünk oda ezekre a részletekre, Spanyolországban spanyol embereket, Írországban ír arcokat tüntessünk fel a képeken, amennyiben lehetséges.
7. Csináljuk meg a házit, avagy végezzünk piackutatást!
Ha már több éve árulunk valamit, akkor a dolog a kisujjunkban van. Mindent tudunk a termékünkről, mi mennyibe kerül, időben is kitűnően tudunk tervezni, mit mikorra tudunk vállalni, stb.
Elképzelhető, hogy egy új piacra lépésnél is hasonlóan gondolkodunk, azt hisszük, hogy ott is meg tudjuk csinálni ugyanezt ezen az áron, ugyanilyen gyorsan. A végén mindenkinek nagyon jó lesz, a vásárlóink pedig elégedettek és boldogok lesznek.
Ekkor jön a felismerés, hogy egy másik országban ez a szolgáltatás teljesen más áron cserél gazdát, nem beszélve a szállítási lehetőségekről. Biztos, hogy ott is úgy működnek a futárcégek? Még mielőtt beáraznánk a termékeket, érdemes némi piackutatást vagy versenytárselemzést végezni, hogy odakint, ezen a külföldi piacon mibe kerül a termék és mik a szokások.
Félrevezető lehet, ha a hazai árat átkonvertáljuk az adott pénznemre, ugyanakkor nem igazítjuk hozzá az ottani viszonyokhoz. Ez egy alacsonyabb életszínvonallal, jövedelemmel rendelkező országban úgy fog kinézni, hiába volt jó a honlap fordítás, a szöveg átültetése, senki nem fog tőlünk rendelni, mivel drágának érzik majd a termékünket. A részleteknek érdemes már az elején utánanézni.
Amennyiben a honlap fordításhoz szeretne további segítséget kérni, munkaidőben szívesen tájékoztatjuk a részletekről. Mire kell mindenképpen odafigyelni még.