Szakácskönyvek fordítása

A szakácskönyvek, azaz a különböző receptek ma nagyon divatosak. Mindenkinek meg van a maga kedvenc séfje a televízióból, a maga kedvenc étele, amit szívesen elkészít, lefotóz és megoszt másokkal.

A séfek manapság sztárokká váltak, sőt szuperhősökké, akik a saját ízvilágukkal egymás ellen versenyeznek, akik a minőségre építenek, az iskolák étkeztetési rendszereit forradalmasítják, éttermeket mentenek meg a bezárástól és …. szakácskönyveket írnak.

Egyszerűen szórakoztató ezeket a könyveket lapozgatni, a receptek gazdag választékát tanulmányozgatni, valamint ezeket esetenként kipróbálni. Viszont ezen szakácskönyvek fordítása is szórakoztató lehet, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek speciális elvárások ezen a területen.

Összetevők

A különböző konyhák, keleti receptek, az új trendek és fűszerek iránti érdeklődés vitathatatlanul meg van, de mindazonáltal fennáll a tény, hogy gyakran előfordulnak olyan receptek, amelyekben olyan összetevők szerepelnek, amiket az olvasó nem tud a saját országában beszerezni.

Ilyenkor a fordító bosszantó dilemmával áll szemben. Kicserélje az összetevőt másra, egyszerűen húzza ki, amivel a kész ételt is megváltoztatja, vagy pedig írjon egy megjegyzést, és hívja fel az olvasó figyelmét arra, hogy az összetevőt ki lehet cserélni másikra?

A főzési trendek gyorsan változnak, egyre több egzotikus összetevő kerül az ételekbe, ez viszont nem jelenti azt, hogy a sütni-főzni vágyóknak fel kell adniuk a reményt, ha nem találnak meg a sarki boltban minden összetevőt.

Ezért tehát rendkívül fontos a fordításnál, hogy a fordító konzekvensen tartsa magát a recepthez, és az esetleges változtatásokat, például az aromák illesztése a végtermék aromájához, jól érthetően tisztázza és jelezze. Ajánlott, a módosított recepteket saját kezűleg elkészíteni, megkóstolni, ezzel az új, módosított összetevők alkalmasságát bebiztosítva.

Mértékegységek

Bögre vagy mérleg? Teáskanál vagy uncia? Világszerte rengeteg mértékegység létezik, ami miatt nem elegendő egyetlen egy weboldalt meglátogatni a mértékegységek átszámításához, hogy aztán a kiszámolt számot a fordításba beépíthessük. Már csak azért sem, mert a végső recept nem biztos, hogy átszámításoknál és a mértékegység váltogatása következtében egységes marad. Szlovéniában például nagyon szokatlan lenne, átváltás után a receptbe a következőt látná az olvasó: „Öntsön hozzá 5,352 dl vizet.”

Átváltásnál két dolog lehetséges: az eredeti receptben szereplő mértékegységet meghagyjuk és a könyv végére egy mértékegységtáblázatot mellékelünk az átváltáshoz. A nem túl olvasóbarát, állandó lapozgatás elkerülése érdekében, amely főzés vagy sütés közben még idegesítőbb, sokkal praktikusabb a célnyelv mértékegységeit megtanulni.

A mértékegységek fordításánál ilyenkor kerekíteni szokás, de csak akkor, ha a fordító meg van győződve róla, hogy a kerekítés során a végeredmény nem változik. Előfordulhat ugyanis, hogy akár a legkisebb hiba is végzetes katasztrófát idézhet elő, az étel fogyaszthatóságát illetően, persze. Ennek elkerülése érdekében a fordítónak javasolt saját maga kipróbálni az általa fordított receptet, annak helytállását.