A fordítók, szakfordítók körében gyakran felmerül a kérdés, hogy a közeljövőben felválthatja-e a gépi fordítás az embert, mint fordítót?
Tény, hogy a gépi fordítóágazat gyors ütemben fejlődik, de ezek az innovációk soha nem ússzák meg a kritikát. A hatékony fordítógépek ötlete úgy tűnik, vonzó távlat lehet egy fordítóiroda számára. De egy olyan fordító, mint én, nem lelkesedik ezért az ötletért.
Kétség kívül a gépi fordítási technológiák rohamosan haladnak előre, de nyilvánvaló, hogy ezek a rendszerek még nem fejlődtek olyan szintre, hogy helyettesíteni tudják az embereket. Valójában nem hiszem, hogy ez valósággá válhat a közeljövőben. A technológiához értő személyek szeretnének erre törekedni, ugyanakkor én szeretnék fordítói munkát vállalni anélkül, hogy aggódnom kellene a gépek terjeszkedése miatt. És, őszintén szólva, még nem szeretném bedobni a törölközőt.
Tehát mik is tulajdonképpen a fordítógépek? A fordítógépek olyan szoftvereket használnak, amelyek a beszédet vagy szöveget más nyelvekre tudják lefordítani. Az ilyen típusú szoftver legelterjedtebb példája a Google Fordító.
Miért nem hiszem, hogy a fordítógépek elegendőek lennének?
A Google Fordítóhoz hasonló szoftvereknek számos hiányossága van. Nemrég láttam Tom Scott vlogger videóját a Youtube-on, amelynek címe: „Miért szívás, (szinte mindig) a Google Fordító?” A videóban Tom összefoglalja a Google Fordító néhány baklövését. Rámutat olyan tényezőkre, mint például a nem-specifikus szavakkal rendelkező nyelvek fogalma, vagy egy szónak a különböző változatai.
A francia nyelvben a „te” kifejezést „vous” -ként fordítjuk, ha tiszteletteljesek akarunk lenni, és a „tu” –ként, ha inkább közvetlenek. Ez a példa azt mutatja, hogy a szövegkörnyezet nagyon fontos. Emiatt kénytelen vagyok megkérdőjelezni, hogy a fordítógépek mennyire képesek szisztematikusan feldolgozni a helyes szavakat az ilyen esetekben.
A rövid videóban Tom több kulcsfontosságú pontot tár fel, mint például a beszélő és a hallgató közötti kapcsolatot. Megjegyzi, hogy a fordítónak képesnek kell lennie arra, hogy megkérdőjelezze a fordítást, ami lehetővé teszi számára, hogy – amennyiben ez szükséges – hozzáadjon valamit a munkához.
A gépi fordítás nehézségei
Az egyik legnehezebb feladat a szöveg mondanivalójának megtartása úgy, hogy nem hagyjuk figyelmen kívül a fordítás elérni kívánt hatását. Nem készíthetek egyszerűen egy szó szerinti fordítást, a feladatom túlmutat ezen. Meg kell értenem és be kell mutatnom a különböző kultúrák mögötti tartalmat, nagyon hasonlóan ahhoz, amiről Tom beszél a videójában.
Vannak más területek is, mint például a lokalizáció, ahol a fordítógépek képtelenek hatékonyan fordítani. Az ilyen feladatokhoz több szempontot is figyelembe kell venni. Ez szimbolikus tényezőket foglal magában, mint például a számok és a színek. A gépi fordítások szisztematikusan haladnak, ezért a lokalizáció beépítését nem veszik figyelembe. Ez a pont visszavezet a kezdeti érvelésemre, amely alátámasztja azt az elképzelést, hogy a gépi fordítási rendszerek nem elégségesek, mert nem logikailag, hanem inkább szisztematikusan működnek.
Fordítóprogram vs. humán fordító
Annak ellenére, hogy határozottan hiszem, hogy a humán fordítók jobban teljesítenek a fordítóprogramoknál, arra kell rámutatnunk, hogy számos szisztematikus program jól működik például a szószedet tárolásánál, vagy rögtönzött munkáknál. Számos fordító, köztük magam is használ olyan programokat, mint az SDL Trados.
Valójában úgy gondolom, hogy ezek a programok jó segítségek számunkra. Én úgy látom, hogy a közeljövőben nem várható olyan gyökeres fordulat, melynek következtében a fordítógépek elsöpörnék a humán fordítókat.
