A fordítás témájában akad egynéhány mítosz. Nyaralás alkalmával az ember azt hiszi, hogy egy pár idegen nyelvű szó elég ahhoz, hogy megértsen másokat és megértesse magát másokkal.
Szóval a fordítás nem lehet olyan nehéz. Igen, a szemtől szembeni beszélgetések alkalmával a kiejtett szavakhoz még hozzájárul a mimika és a gesztikuláció a megértés megsegítéséhez. Nyaralás alkalmával az ember csak egyszerű, hétköznapi tevékenységeket végez: rendel az étteremben, szobát foglal le, vagy bevásárol. A turisták ilyesfajta igényeikhez a hazaiak már hozzászoktak.
Viszont minél pontosabban szeretnénk magunkat kifejezni egy adott nyelven, annál inkább el kell sajátítani azon nyelv sajátosságait.
1. Mítosz: a két nyelven felnőtt személyek remek fordítók
Gyakran az a tudat van az emberekben, hogy a két nyelven felnőtt személyek tökéletesen tudnak fordítani is, és aki kiutazik több évre külföldre, az ottani nyelvet pár év alatt tökéletesen elsajátítja. Tényleg igaz ez?
Viszont egy nyelvészeti képzést az adott idegen nyelven elvégezni teljesen más tészta, mint egy idegen nyelvet hétköznapi szinten beszélni, mivel mindkét esetben más a követelmény. A valódi apró eltéréseket csak az írott nyelvben vesszük észre. Ezért is tartják művészeknek az írókat, mivel a szavak tökéletes felhasználása és az azokkal való bánás nem mindenkinek az asztala. Ugyanez vonatkozik a fordításra is.
2. Mítosz: fordítás VS. szakfordítás – tényleg minimális a különbség?
Egy hétköznapi fordításhoz elegendő a nyelvet jól ismerni. Egy jó példával lehet szemléltetni a különbséget: ha én az angol „building” szót le szeretném fordítani magyarra, az „épület” szót használnám. Ez mind szép és jó. Viszont, hogy hívná ezt az angol szót egy nyelvész szakon tanult szakfordító, aki mellesleg építészként is dolgozik? Az „épület” szót ő teljesen más szemszögből látja: ő gondol a felépítésre, az állapotra, a létesítés idejére, milyen építészeti korszakban épült, ezáltal az épület stílusára is, és a többi. Egy laikus ezekre nem feltétlenül gondol a fordítás során, amely olykor hibákhoz vezethet.
Pont ezek a finomságok a meghatározók a fordítás során, a szavak megfelelő kiválasztása javítja a megértést és hozzájárul a tökéletes összképhez.
Ezen finomságokat csak a szakfordító ismeri.
3. Mítosz: Ki tudja egy fordítás minőségét értékelni?
Egy fordítás minőségének megítélése nagyon nehéz. Gyakran egy második fordítót vagy egy fordítóirodát bíznak meg azzal, hogy találjon egy harmadik személyt, aki a lehetséges hibákat megleli, képet adva ezáltal a fordítás minőségéről.
A fordítás minősége függ továbbá a forrásszöveg minőségétől, a hivatkozási anyagtól, a fordító képesítésétől és a célközönségtől is. A hatósági és jogi szövegek fordításánál a fordító inkább ragaszkodik az eredeti szöveghez, ami által a célszöveg igényes és érthető, viszont nehéz marad. Ebből kifolyólag számos hivatal weboldalán van lehetőség „egyszerűsített nyelv”-re váltani.
Mivel minden szakfordítónak meg van a maga speciális vonalvezetése, preferenciája, képesítése és stílusa, a fordítások között számos különbség létrejöhet. Fontosabb a lényeget pontosan visszaadni, és a szöveget értelmessé tenni, mint minden szót szó szerint lefordítani.
Tehát egy fordítás minőségének elbírálásához az ellenőrző személynek bele kell dolgoznia magát a szövegbe, át kell tanulmányoznia a forrásszöveget és még a referenciaszövegeket is el kell olvasnia. Amint tudja az ellenőrző személy, hogy a megbízó mekkora szabadságot engedett a szöveg fordítására, meg tudja becsülni, hogy a célszöveg szorosan kapcsolódik-e a forrásszöveghez, vagy szabad fordítást végzett-e a fordító.
Ezekkel a tapasztalatokkal és a távolsággal, amely az ellenőrző személy és a fordítás között mindig fennáll, szintén megbecsülhető, hogy a fordítás stimmel-e. Ez az ellenőrző olvasás gyakran ugyanolyan időigényes, mint maga a fordítás.
Mikor tökéletes a fordítás?
Akkor tökéletes a fordítás, ha nem látszik rajta, hogy fordítás. A célszövegnek úgy kell hangoznia, mintha a célszöveg nyelvén íródott volna. Ezt a sikert csak hosszas évek alatt lehet elérni, amelyet egy jó képzés és számtalan továbbképzés előz meg a nyelvészet és egyéb szakágak területén.
4. Mítosz: A technológia bevetése
A számítógépek korában már minden lehetséges és mindent le is lehet fordítani gyorsabban és egyszerűbben. Azonban minden nyelv feldolgozásánál beletörik a számítógépes programok foga a munkába. Se a nyelv felismerése nem sikerül mindig – vagyis a beszélt szavak szövegbe való átültetése – se a fordítás maga.
Ha csak egy szó hibásan kerül lefordításra, az érthetőség romlik.
Még mókásabb, ha egész szövegeket gépi fordításra ítélünk.
Kissé kínos lenne, nem, ha ilyen hibás fordítások kerülnének a weboldalára.
A nyelv évezredek alatt fejlődött ki azzá, ami, és a nyelv, mint fogalom, a legkülönlegesebb dolog a világon
A nyelv évezredek óta fejlődik, és kifejlődtek benne a kettős jelentések, hátsó gondolatok, irónia és szójátékok is. Így tehát a fordítás inkább a képesített szakfordítókra marad. Egy számítógépnek nehezére esik a szöveg értelmét felismerni, mivel a hangsúlyok máshová helyezésével a szöveg szándéka is más lehet. Akadnak nyelvek, amelyek a hangsúly megváltoztatásával egy leírt szó esetén új értelmet adnak annak.
Még rengeteg időt igényel a számítógépes fordítóprogramok minőségének fejlesztése annak érdekében, hogy minőségi fordítást kapjunk végeredményül. A nyelvészeti területen tanult személyek tapasztalatai, amelyeket éveken át halmoztak fel a nyelvvel való foglalkozás folyamán, értékesebbek, mint gondolnánk. Ezért hát egy kiváló szakfordítót munkája után méltányosan meg kell jutalmazni.
Létezik egyáltalán értelmes technikai segédeszköz?
A szószedetek (és az egynyelvű és többnyelvű szótárak) biztos támaszt nyújthatnak a fordítások során. Amennyiben vállalkozásának van ilyen szószedete és számos kifejezésnek mindig ugyanolyan fordítására tartanak igényt, úgy egy ilyen szószedet valódi segítséget nyújthat. Léteznek ilyen speciális adatbankok, amelyeket bárki használhat.
5. Mítosz: Kiknek és mi mindent fordítanak?
Amikor nadrágot vásárlunk, hatalmas a választék. Viszont milyen alkalomra vásároljuk ezt a nadrágot? Milyen szín illik hozzám, milyen az évszakhoz? Sportosabb vagy inkább kényelmesebb fazonra vágyok? Mekkora legyen a mérete? Milyen anyagú legyen?
Ön is figyelembe veszi mindezt nadrág vásárlásánál?
Ugyanennyi kérdés merül fel szövegek alkotásánál: kinek szánjuk a szöveget (célcsoport)? Informálni szeretnék, vagy vásárlásra ösztönözni? Milyen médium számára lesz megírva, lefordítva a szöveg?
Tehát egy weboldalra, egy cég prospektusára, a megfelelő szaktudással rendelkező ügyfeleknek, vagy a közösségi média számára készül?
Azért, hogy ezen új média célszemélyeit gyorsan és célratörően szólítsa meg a szöveg, egy teljesen sajátos nyelvezetet kell használni, vagyis a fordítás során esetlegesen a regionális szokásokat is ismerni és használni kell tudni.
Összefoglalva: hová fejlődik a kommunikáció a számítógépek korszakában?
A kommunikáció területén válaszúthoz érkeztünk: szükséges-e még a nyelv ismerete és a jó fordítások, vagy elegendők a képek és animációk? Néhány cég már áttért arra, hogy használati utasításokat a mindenkori fordítással, mint felirattal, videó formájában ismertessen. A jövőben tehát egyre több videót, képet és rövid ismertetést használunk majd? Vagy maradunk a könyveknél, amelyek belevetik magukat a témába? Egy olvasott szöveg meghatározó előnnyel rendelkezik az agy és a gondolkodás szempontjából: az agy a nyelvet egy sajátos képpé alakítja és csak az ilyen mechanizmusok, tehát az olvasás és alkotás fejlesztik a kreativitást.
