leváltására. Nézzük meg, hogy vajon a tolmácsok esetében is igaz-e az állítás.
Az MI felemelkedése
Az utóbbi hónapokban az MI vagy angolosan Artificial Intelligence (AI) lett a legkeresettebb kifejezés a Google-on, ami már önmagában is egy MI eszköz. Az MI kérdése a Chat GPT 2022-es novemberi megjelenése óta uralja a címlapokat. Az emberek, akik 2014 óta vidáman elbeszélgetnek Alexával most hirtelen úgy beszélnek a mesterséges intelligencia felemelkedéséről, mintha a Terminátor filmek váltak volna valósággá.
Ettől eltekintve tényleg új ötletnek számít egy számítógépes alkalmazás használata tolmácsolás közben?
A mesterséges intelligenciának három dolgot kell megtennie ahhoz, hogy tolmácsoljon:
- Helyesen fel kell ismernie a hallott forrásnyelvi szöveg szavait.
- A kontextus figyelembevételével meg kell értenie a szavak jelentését.
- Át kell ültetnie a szavakat célnyelvre, miközben meg kell őriznie az eredeti mondanivalót.
A beszédfelismerés nem számít újdonságnak
Az első lépés tűnik a legegyszerűbbnek. A gépi beszédfelismerés már több mint hét évtizede velünk van, a beszédet szöveggé alakító (speech-to-text) szoftverek már a nagy közönség számára is elérhetők 1990 óta, amikor a Microsoft Windows elindította a Dragon Dictate-et. A beszédfelismerés manapság már minden nagyobb operációs rendszerben megtalálható és ezrek használják minden nap. Gondoljunk csak a távkapcsolókra vagy az automatikus üzenetekre az orvos rendelőjében.
Láthatjuk, hogy az MI beszédfelismerője sokat fejlődött az évtizedek alatt, de a tolmácsolás terén is megállja a helyét?
Ha csak empirikus adatokat veszünk figyelembe azt gondolhatnánk, hogy a nagyobb tévécsatornák és szolgáltatók megengedhetik maguknak a legújabb és legjobb beszédfelismerő technológiák használatát. Ha már láttunk talkshowt vagy sportközvetítést elő felirattal, akkor tudjuk, hogy mennyire gyakoriak (és nevetségesek) a hibák. Angliában élőben közvetítettek egy rendezvényt Károly király koronázása után, ahol az egyik kitüntetett vendég drága Burberry kalapját „burglary hat” -nek, vagyis betörő kalapnak feliratozták.
Miben különbözik ma az MI?
A fő különbséget a fejlett és szofisztikált természetes nyelvi feldolgozás adja. Tucatnyi cikk született már a témában, de a lényeg az, hogy ezek az új rendszerek tényleg képesek megérteni az emberi beszédet, és nem csak rögzítik azt.
Az egyik legjobban várt beszéd fordító alkalmazás a KUDO AI. Egy olyan cég tervezte, amely tolmácsokat segítő eszközöket gyárt. A legújabb termékükkel pedig kivonnák az emberi tolmácsokat a képletből.
A KUDO szerint az új termékük természetes nyelvi felismerő rendszere lehetővé teszi, hogy a rendszer egy kattintással megértsen és tolmácsolni tudjon szövegeket „bármilyen nyelvi irányba.” A cég büszkén vállalja, hogy a KUDO AI „nívós fordításokat készít.”
A WIRED magazin ezért összemérte a KUDO AI tudását emberi tolmácsokéval. Három különböző spanyol nyelvű mintával dolgoztak, és arra kérték az MI-t és a tolmácsokat, hogy ültessék át a szövegeket angolra. Érdekes eredmények születtek.
MI kontra tolmácsok: ki a jobb?
A WIRED tesztje megtekinthető a YouTube-on, a cikkünkben csupán összefoglaljuk az eredményeket.
A megmérettetés során a tolmácsok jól át tudták adni a hangnemet és a jelentést. A mesterséges intelligencia azonban nem teljesített ilyen jól.
A “teljesség” tekintetében a KUDO AI szépen szerepelt, az eredeti szöveg egyetlen szava sem hiányzott a tolmácsolásából.
Az első tesztben egy „érzelmes” szöveget kellett tolmácsolni, ahol a mesterséges intelligencia szó szerint ültetett át bizonyos szavakat, és nem vette figyelembe az átvitt értelmüket.
A WIRED második felmérése egy „folyamatos” beszéd volt. A probléma itt technikai jellegű volt. A beszélő szüneteket tartott a drámai hatás kedvéért vagy a megfelelő kifejezés megtalálásához. A KUDO AI úgy értelmezte ezeket a szüneteket, mintha új mondatok kezdődtek volna, így eléggé értelmetlen tolmácsolások születtek. Egy kifejezetten értelmes MI eszköznek se sikerülne pontosan megsaccolnia egy szünet értelmét.
A harmadik tesztben egy súgógépről felolvasott szöveg tolmácsolása volt a feladat. A szöveg nagyon gyors volt, ezért a tolmácsok nehezen tudtak lépést tartani a beszélővel. E tekintetben az MI megbirkózott a feladattal, azonban ismét értelemzavaró szókeveréseket használt.
A felmérés végén a tolmácsok megállapították, hogy a KUDO AI nem képes helyettesíteni az emberi tolmácsokat. A mesterséges intelligencia hasznos eszköz rengeteg előnnyel, viszont nem dolgozik hibátlanul.
A Tabula Fordítóirodánál hiszünk benne, hogy a fordítókra, tolmácsokra még sokáig szükség lesz. Ha önnek bármilyen nyelvi problémája adódik, vegye fel velünk a kapcsolatot és elmondjuk, miben tudunk segíteni.
