A kultúra és a kommunikáció messze az egyik legelterjedtebb témája a fordításoknak. A nyelv sokat mondhat egy emberről, és arról, hogyan kommunikál másokkal. Gyakran sok ember hajlamos arra, hogy másokat saját normái alapján ítéljen meg, saját szemszögéből és perspektívájából. Azt mondhatjuk tehát, hogy a kommunikációnak része az összes olyan folyamat és gyakorlat, amely által a fordítást eszközül használva, a kulturális kontextusban értelmet nyernek az olyan fogalmak, mint a hit, a vallás, az értékek, az attitűdök és szokások. Ennek eredményeképpen a modern technológia és az utazás-központú életstílus fontos tényezővé vált a nemzetközi tudatosság terén. A globalizáció szükségessé tette, hogy hatékonyan integrálják a kultúrát és a kommunikációt az üzleti világba. A turizmus, amely a globalizáció egyik fontos ágazata, hatalmas szerepet játszik az ilyen változások megértésében.
Az idegenforgalomról folytatott diskurzusban kiemelhetjük, hogy jelentős szemiotikai szempontot képvisel, azaz lényeges, hogy hogyan értelmezik a szöveges vagy vizuális jeleket a különböző társadalmakban. Ez a szemiotikai sajátosság segít azonosítani az úti célokat, a fogadó közösségeket és a turistákat. Az idegenforgalomban használt nyelv egyik legfontosabb szempontja a szociológiai szemlélet, amelyet különösen a média befolyásol, és napjainkban a közösségi média is kiemelt érdeklődést tanúsít iránta. Így az írott, vizuális és audió leírások hatékony fordítása lehetővé teszi, hogy a mindenkori vendégeket tényleges ügyfelekké alakítsák, ha sajátos igényeik teljesülnek.
Az idegenforgalom kommunikációjának négy fő aspektusa az eredetiség, az ismeretlenség, a játék és a konfliktus. Ezeket használják a különböző kultúrákban a hatalmi viszonyok és a hagyományos gyakorlatok ábrázolásában. A célpontok és látnivalók hitelességét kereső turisták olyan kiadványokban fognak keresgélni, amelyek tartalmazzák a „tényleges”, a „valódi” és a „hiteles”, hívószavakat, míg az ismeretlenség állandó és egzotikus csábítást jelent. A bemutatott úti cél különlegessége az az, amit Dann a „Turizmus nyelve: szociolingvisztikai szempontból” című könyvében leír. A játékfunkció viszont gyakran „képernyőként” ábrázolja a kultúrákat, melyeknek célja a vendégek szórakoztatása, és ez a vendéglátók és a turisták között gyakran konfliktust eredményezhet abban a tekintetben, hogy hogyan jelenítik meg a különböző történelmi korokat.
A szervezeteknek termékeiket és szolgáltatásaikat ügyfeleik specifikációjához kell igazítaniuk, mivel ez illeszkedik a szélesebb marketing és hirdetési stratégiákhoz, ugyanis a fogyasztókat valószínűleg befolyásolja az általános környezetük. A kulturálisan érzékeny vállalkozások nagyobb arányban sikeresek, mint társaik. Ez azért van így, mert a kulturális megértéssel nem rendelkező vállalatok nem képesek hatékonyan kommunikálni ügyfeleikkel, ami bizalomhiányhoz, tartózkodáshoz és a közösség elutasításához vezet. Ennek egyik példája a Starbucks kávé vállalat, amely elmulasztotta megérteni az ausztrál kávézói kultúrát, és megpróbálta ráerőltetni az európai kávézási szokásokat egy olyan célpiacra, amelynek más igényei voltak, azért, hogy megkülönböztesse magát más cégektől. Ennek eredményeképpen 2008-ban számos Starbucks üzletet zártak be Ausztráliában.
Ezért az idegenforgalmi anyagokban az érkező és a fogadó nyelvek megfelelő fordítása elengedhetetlen a konfliktusok elkerülésének érdekében, mivel világszerte egy mélyebb nemzetközi tudatossághoz csatlakozva a különböző kulturális és kommunikációs változatok diverzitása megőrizhető. Az elégséges tőkével rendelkező cégek akár ügynököket is bérelhetnek, hogy kivitelezzék a nyelvi fordításokat, megkímélvén magukat a hatalmas veszteségektől és kínos helyzetektől. Bár az emberekről nem mindig látszik azonnal, hogy más kultúrából érkeztek, fontos, hogy a vállalkozások alkalmazkodni tudjanak ügyfeleik igényeihez annak érdekében, hogy sikeresek legyenek a gyors tempójú üzleti világban.
