Hagynak nyomot a fordítók?
Ma azt a kérdést szeretnénk megvizsgálni, hogy a fordítók az általuk szerkesztett szövegekben milyen nyomokat hagynak maguk után, melyek szükségesek, és melyek tilosak.
Fordító az irodalomban
Témakörtől és árkategóriától függetlenül a kiadók arra próbálnak törekedni, hogy a művek fordítására mindig ugyanazt a fordítót szerződtessék, különös tekintettel a produktívabb bestseller szerzők esetén. Jó okuk van erre, mivel, ha ez hosszú távon nem lehetséges, például a fordító korából adódóan vagy betegség miatt nem tud dolgozni az adott művön, előfordulhat, hogy az olvasók, akik egy bizonyos stílushoz már hozzászoktak, függetlenül a fordítás tényleges minőségétől, elidegenedhetnek kedvenc könyvüktől. Annak ellenére, hogy minden fordító hű a szöveghez, akarva-akaratlanul is saját nyelvi szokásai rabja. Ezek öntudatlanul beépülnek a szövegbe, így egy olyan nyelvi világ jön létre, amely jellegzetessé teszi a fordítást. A fordítások nagy szerepet játszanak a könyvek megítélésében és fogadtatásában, sőt befolyásolhatják akár azt is, hogy a szerzőt jelölik-e Nobel-díjra.
Egy műfordító több évtized után is képes felismerni saját szövegrészeit egy nagyobb szövegben, még akkor is, ha már nem emlékszik konkrétan a fordítás és a tartalom minden részletére, sőt a műre sem.
A fordító fontos szerepet játszik a marketingben is. A különleges követelések és a reklámüzenetek átadása szintén nagyfokú figyelmet és kreativitást igényel ahhoz, hogy a szöveg sikeres és hasznos maradhasson. A fordító társszerzője a vállalati kommunikációnak és márkának is. Ezért sem érdemes a fordítókat folyamatosan váltogatni.
Mikor nem használhatunk lábjegyzetet?
Tulajdonképpen a fordító feladata, hogy kész és használható szöveget alkosson minden további segédanyag nélkül. Közvetítőnek kell lennie, aki az eredeti szerző világába vezet. Mindennek, ami a vállalati kommunikációt szolgálja, lábjegyzet nélkül kell olvashatónak, érthetőnek és következetesnek lennie. Természetesen ez különösen igaz a marketingre, a levelezésekre, de a sajtóközleményekre is. A jó fordítást úgy kell tudni olvasni, mint az eredetit, ezért nem tartalmazhat lábjegyzeteket.
És mikor kell mégis lábjegyzetet használni?
Például az újságírói, kulturális és informatív szövegeknél. Időnként a lábjegyzetek vagy zárójelben lévő megjegyzések nemcsak hasznosak lehetnek, de a tartalom szerves részét is képezhetik. Ez vonatkozik például az újságcikkekre és szakcikkekre is. A turisztikai, etnográfiai és gasztronómiai témájú szövegek sem nélkülözhetik a magyarázatokat. A fordító itt kulturális közvetítő, és egyik feladata, hogy megmagyarázza azt, ami kulturálisan túl idegen ahhoz, hogy egyetlen szóval kifejezhető és megérthető legyen.
Ezelőtt lábjegyzeteket használtak azoknak a kifejezéseknek és helyzeteknek a magyarázatára, amelyek nem voltak érthetőek a célközönség számára. A mai világban az internetnek köszönhetően már ezeknek a szavaknak, kifejezéseknek is utána lehet járni. A költészet és a próza fordításának néhány esetét kivéve, a lábjegyzetek használata már nem ajánlott. A fordító feladata sokkal inkább az, hogy olyan szöveget alkosson, amiben magától értetődőek a kifejezések.
Jogi szövegek- itt mutatkozik meg a szakfordító hozzáértése
Az ÁSZF-et, szerződéseket, igazolásokat és általában a hivatalos dokumentumokat száraz anyagoknak tekintjük, ahol a kreativitás nem szükséges és nem is kívánatos. Különösen egy ilyen területen, ahol az egyértelműség a legfontosabb, nem célszerű, ha a kifejezések magyarázatra szorulnak. Valójában ez nem ilyen egyszerű. Az adott szavak szó szerinti fordítása könnyű lehet, de ezen szavak használata eltérő lehet a két országban. Fontos, hogy a fordító lábjegyzetekkel hívja fel a figyelmet olyan írásmódokra vagy más részletekre, amelyek formai hibákként relevánsak lehetnek és megváltoztathatják a szöveg jelentését.
Néha a probléma valóban a részletekben rejlik. A határidőket, a nettó és a bruttó összegeket a világon nem mindenhol azonos módon értelmezik, ezért a fordító feladata felhívni a figyelmet az esetleges problémákra és eltérésekre, illetve az ezekből eredő kétértelműségekre.
A fordítók nemcsak a könyvek hatalmas univerzumában hagyhatnak nyomot maguk után. Például ötleteikkel segíthetnek abban, hogy megalapozzák egy vállalat imázsát és hírnevét külföldön.
Bármilyen fordítás kapcsán keresse a Tabula Fordítóirodát bátran!
Amiben tudunk, szívesen segítünk!
Hívjon most: +36 30 219 9300
