Ha egy szakmai szöveget nagyon színvonalasan szeretnénk lefordíttatni, hogyan dönthetjük el, hogy a fordítást rábízhatjuk-e egy általános fordítóra, vagy olyan szakfordítóra van szükségünk, aki az adott terület szakértője?
Ez a cikk segítséget nyújt e kérdés megválaszolásában – bemutatunk néhány „szabályt”, amelyekkel könnyen választhat fordítót szakmai fordítási projektjeihez.
Miért is fontos ez?
Ennek három oka van:
- általában kevesebb szakfordító áll rendelkezésre, mint általános fordító
- egy szakfordító gyakran magasabb áron dolgozik
- a szakfordító kiváló lehet szakmai szempontból, de néha hiányoznak az általános fordítói, írói készségei.
Tehát, ha tudjuk, hogy egy megbízható általános fordító képes megfelelően lefordítani az adott szöveget, pénzt és időt takaríthatunk meg, illetve akár még a minőségen is javíthatunk.
A címben szereplő kérdés megválaszolásához először meg kell határoznunk, hogy mit értünk szakfordító és általános fordító alatt.
Kit tekintünk szakfordítónak?
Ezt a kifejezést egy adott terület szakértőire használjuk. Olyan emberek, akik képesítéssel és/vagy szaktudással rendelkeznek egy adott területen, és ezen a területen fordítanak is.
Ilyen területek például a jog, a műszaki tudományok és az orvostudomány. De lehet akár egy bankár, egy fizikus vagy egy pszichológus is ilyen.
Bárki, aki speciális képzést kapott, és olyan szakmai ismeretekre tett szert, amivel az átlagember nem rendelkezik.
Lehetséges, hogy a szakfordító saját karrierje után, vagy közvetlenül a tanulmányai befejezése után kezdett el fordításokkal is foglalkozni.
Néhányan fordítói képesítéssel is rendelkeznek, sokan viszont még csak kevés gyakorlattal rendelkeznek.
Ki az általános fordító?
Az általános fordító olyan személy, aki fordítói végzettséggel rendelkezik, elvégezte az egyetemet, de nem egy speciális terület szakértője, nem szakosodott mondjuk jogi szakfordításokra.
A fordítói végzettség biztosítja a profi fordításhoz szükséges ismereteket és készségeket.
Rengetegen fordítanak, és akadnak olyanok is, akik ezt teljes munkaidőben teszik mindenféle fordítói képesítés nélkül. Művészeti vagy bölcsész diplomával ugyan rendelkeznek, de felsőfokú fordítói végzettséggel nem. Jelen cikkünkben azonban nem az utóbb említett személyekkel foglalkozunk.
A fordítói végzettség magában foglalja:
- a fordítás-elmélet és technika elsajátítását
- a speciális fordítási folyamatok és módszertan ismeretét
- a magas szintű nyelvtudást
- a nagy mennyiségű fordítási feladatot, amelyeket a kifejezések pontossága alapján értékelnek.
Alapvető fontosságúnak tartjuk a fordító szakon történő képzést. E nélkül kevés ember tud olyan színvonalon fordítani, amit a piac elfogadhatónak tart.
Természetesen vannak olyan fordító diplomával rendelkezők friss egyetemisták is, akik inkább más területen helyezkednek el, és a későbbiekben nem fordítóként dolgoznak tovább.
Lehet, hogy más karriert választottak, vagy nem sikerült belépniük a fordítói piacra. Bizonyos esetekben ők is fordíthatnak. Jelen cikkünkben azonban nem ezekkel a személyekkel foglalkozunk.
Az igazság az, hogy a friss diplomások az éppen megszerzett oklevéllel valószínűleg még nem tudják hozni azt a szintet, amit egy profi fordító több éves tapasztalattal nyújtani képes. További tapasztalatra és folyamatos visszajelzésre van szükségük. Miután teljes munkaidőben munkába állnak, munkájuk minősége jelentős mértékben javulni kezd.
A többéves tapasztalattal rendelkező profi fordítóknak általában már állandó ügyfeleik vannak, akik bíznak bennük és maximálisan elégedettek a munkájukkal. Ha a fordító egy olyan fordítóirodánál dolgoznak, mint például a miénk, akkor a fordításokról állandó visszajelzést kapnak, a kész munkát sok szempont szerint elemezzük, s napi szinten meg tudjuk vitatni az esetleges hiányosságokat, amikre később érdemes lehet odafigyelniük.
Szakmai értékelés vagy az ügyfél visszajelzése nélkül nem lehet megítélni a fordító által elvégzett munka minőségét.
A speciális fordítói képesítések és a teljes munkaidőben végzett fordítói munka során szerzett tapasztalatok kombinációja a legbiztosabb mutatója annak, hogy a fordító kellően felkészült, s megfelelő színvonalú fordítást képes kiadni a kezéből.
Fordíthat egy általános fordító szakmai szövegeket?
A válasz egyszerű: bizonyos szakmai szövegeket igen.
A profi fordítók kiváló kutatási készségekkel rendelkeznek, és nagyon értenek az internethez. Számos szakmai szótárhoz és szószedethez hozzáférésük van, online fordító fórumokat látogatnak, ahol választ kaphatnak a konkrét fordítási kérdésekre – például egy adott szakkifejezés kapcsán.
Ez azt jelenti, hogy szinte bármit megtalálnak, és a szakmai terminológiának megfelelő fordítást tudnak készíteni.
Ezek alapján kétféle szakfordítást különböztetünk meg, amelyek esetén általában nem szükséges szakmai fordítót alkalmazni:
- irányelv – általában nem szükséges speciális szakfordító, ha a szöveg:
– nagyrészt nem szakmai jellegű, de tartalmaz néhány szakmai hivatkozást.
– túlnyomórészt szakmai jellegű, de olyan területről, amelyet a laikusok is könnyen megérthetnek egy kis utánajárást követően.
Néhány gyakorlati példa:
- különböző szövegek kevés jogi, pénzügyi, üzleti vagy informatikai kifejezéssel,
- a legtöbb egyszerűbben megírt felhasználói kézikönyv
- a legtöbb állattani, környezettudományi, egészségügyi (nem orvosi) szöveg
- az olyan gépészeti szöveg, amely leírja, hogy az adott eszköz mit csinál, hogy működik.
Milyen szövegek fordításához van szükség szakfordítóra?
Az általános fordító kiváló kutatási készségei és kapcsolatai elképzelhető, hogy nem lesznek elegendőek a szakmai anyagok fordításához.
Két általános esetet definiálhatunk, ahol egy szakértő speciális ismereteire lehet szükség:
- irányelv – általában speciális szakfordítóra van szükség:
– ha a szöveg teljes megértéséhez szaktudásra van szükség.
– ha a szöveghez szakzsargon, vagy az adott területen alkalmazott egyedi írásmód szükséges.
Az első eset magától értetődő – ha a fordító nem teljesen érti a kapott szöveget, nagyon nehéz lesz megfelelően lefordítani.
A legtöbb tudományos szöveg olyan speciális szakfordítót igényel, aki jártas az adott területen.
A második már kevésbé nyilvánvaló.
Szabadalmak esetén például speciális fogalmazásra, struktúrára, máshol nem alkalmazott stilisztikai eszközökre van szükség, amelyeknek feltétlenül meg kell jelenniük a fordításban is.
Még ha a fordító teljes mértékben érti is a találmányt, és minden műszaki kifejezést felkutat, ha nem követi a szükséges előírásokat, a fordítás valószínűleg nem lesz megfelelő.
Vagy képzeljünk el egy olyan szakmai blogot, ami hétköznapi nyelven van megírva, s nem az adott szakmában használt szakkifejezésekkel. A célközönség számára a fordítás nem mindig lesz megfelelő.
Ugyanakkor fontos azt is figyelembe venni, hogy milyen célból készül a fordítás.
Például, ha egy szakmai szöveget úgy szeretnénk lefordíttatni, hogy a szakmabeliek mellett a laikusok is megértsék, akkor érdemesebb egy általános fordítót felkérni. Így a szöveg nem tartalmaz majd nehezen érthető szakzsargont.
Néhány példa szövegekre, amelyek esetén valószínűleg szakfordítóra lesz szükség:
- a legtöbb jogi-, pénzügyi- és orvosi szöveg
- tudományos dokumentumok
- elektrotechnikai szövegek
- pénzpiaci jelentések, előrejelzések
- műszaki folyóiratcikkek
- pénzügyi beszámolók
Összegzés
Nem kétséges, hogy az általános fordítók is tudnak kezelni bizonyos szakszövegeket.
Bizonyos szakszövegekhez viszont feltétlenül szükség van szakfordítóra.
Az itt ismertetett irányelvek segíthetnek annak megállapításában, hogy egy adott szöveghez szükség van-e szakfordítóra. Ezeket azonban csak általános iránymutatásként szabad értelmezni, mivel mindig vannak kivételek.
